Az euróval játszik az EU rossztanulója

Magyarországéhoz hasonló tüneteket mutat a görög gazdaság, az unió pénzügyi vezetői egyelőre mégis ragaszkodnak a görög eurótagsághoz, miközben Athén félrevezette őket az adataival, hatalmas hiányt és adósságot halmozott fel, ráadásul politikailag sem túl stabil. A görög válság egyértelműen rámutatott a közös pénz gyenge pontjaira.

Hatalmas költségvetési hiány, belpolitikai kockázatok, a fővárosban tárgyaló IMF-delegáció, államcsőd-fenyegetettség - sok hasonlóságot mutat Görögország azzal, amit Magyarország élt át a válság kitörésekor. Az egyetlen nagy különbség, hogy Athén már eurót használ, ami a tankönyvek szerint csökkenti a kockázatokat, most azonban lehet, hogy ez is kevés lesz. A Wall Street Journal (WSJ) kommentárja szerint nagy részben Görögország adósságproblémája miat tnem tud erősödni az euró, és a jegyzés beragadt az 1,43-es szinten a dollárral szemben.

A görög válság súlyosságát jól mutatja, hogy a minap az Európai Központi Bank (EKB) elnökének nekiszegezték azt a kérdést, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy Görögországot kizárják az eurózónából. "Nem kommentálok ilyen abszurd hipotéziseket" - ez volt Jean-Claude Trichet EKB-elnök válasza, de egy pár hónappal ezelőtt maga a kérdésfelvetés is irreálisnak tűnt volna. A kizárás azért merülhetett fel, mert a költségvetési fegyelmet megkövetelő eurózónába negyed akkora hiánnyal és fele akkora államadóssággal sem lehet bekerülni, mint amivel most Görögország közd (a számokról és a magyar hasonlóságokról lásd keretes írásunkat).

Jean-Claude Juncker, aki az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának élén áll, Trichet-vel egybecsengő nyilatkozatott tett. Szerinte két dolog nem történhet meg: az, hogy Görögország csődbe megy, illetve hogy kilép a zónából. A magabiztosnak szánt nyilatkozatok ellenére viszont egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy az eurózónából nem lehet kikerülni.

"Megvan a lehetősége"

Az európai főbankár, Trichet egyértelművé tette, hogy Görögország nem számíthat különleges elbánásra és az IMF-segély sem lenne helyénvaló, a jegybankelnök úgy véli ugyanis, hogy nem tehetnek kivételt és nem lazíthatnak az euróhasználat szabályain. Angela Merkel német kancellár közleményben hívta fel a figyelmet, hogy a görög válság kárt okozhat az eurónak. Ez annak ellenére igaz, hogy maga az ország gazdasági teljesítménye mindössze az Európai Unió (EU) 3 százalékára rúg, tehát messze nem tud akkora kárt okozni, mint ha mondjuk Németország dőlne össze.

"Megvan a lehetősége, hogy Görögország kikerül az eurózónából, bár valószínűleg kevés olyan politikus van, aki felvállalná ezt a döntést. Ha ez mégis megtörténne, akkor a görögök bizonyosan azzal kezdenének, hogy leértékelik az új pénzüket" - magyarázta Török Bálint, a Buda-Cash elemzője, aki szerint agy ilyen lépésnek számos, közvetlen és közvetett következménye lenne, nehéz tehát megítélni, hogy pozitív vagy negatív lenne a szakítás - jó eséllyel rövid távon inkább pánikot okozna, hogy nincs garancia a bennmaradásra, hosszabb távon pedig stabilizálná az árfolyamokat, hogy a szabályokat be kell tartani.

Szűkös pénzügyi lehetőségek

Amennyiben az európai közösség vezetői úgy döntenek, hogy bármi áron, de megvédik Görögországot, úgy számolniuk kell azzal, hogy kevés eszköz áll a rendelkezésükre. Megvonhatják például az uniós támogatásokat, de mivel Görögország több pénzt kap jelenleg, mint amennyit befizet, így a büntetés csak rontana az amúgy is rossz helyzeten. Hasonló következményekkel fenyeget az is, ha büntetést fizettetnek az athéni kormánnyal. Mindezek a konkrét államháztartási hatásokon túl azért is veszélyesek, mivel végső soron a görög gazdaságnak ártanának, tehát az államcsődöt is siettetik. Mivel kis országról van szó, ezért a görögöket nem segíti a "túl nagy, hogy hagyjuk bedőlni" elve sem - legalábbis gazdasági értelemben, hisz a politikai hatások még nehezebben prognosztizálhatóak.

A jelek szerint a válságkezelés sikere jelenleg elsősorban a görög kormány elszántságán és a nép tűrőképességén múlik. Itt viszont újabb kockázatok bukkannak fel, a jelenlegi kormány ugyanis mindössze 10 fős többséggel rendelkezik a parlamentben, ráadásul a görög társadalom igencsak megosztott, rendszeresek a tüntetések. Török Bálint szerint ezért nem is elképzelhetetlen, hogy a piac megbüntesse a politikai bizonytalanságot, azaz magasabb kamatokat kérjen a görögöktől, aminek szintén államcsőd lehet a vége: ez Magyarországon is így volt 2008 végén, 2009 elején, de az IMF-EU-Világbank trió hitelcsomagjával sikerült végül elkerülni az összeomlást.

Nem hisznek nekik

A görög kormány nyilvánosságra hozott ugyan egy intézkedési tervet, amely lényege, hogy 2012-ig 2,8 százalékra szorítják le a költségvetés hiányát, de ebben nem mindenki bízik. "Görögországnak komoly hitelességi problémái vannak a terv végrehajtásával kapcsolatban. Rengeteg nagyszabású tervről tudunk, amelyet végül nem tudtak megvalósítani" - mondta Luigi Speranza, a BNP Paribas elemzője. Az általa említett "hitelességi probléma" abból ered, hogy az ország korábban nagy mértékben módosította gazdasági adatait, sőt, egyesek csalásról beszéltek: a 2008-as deficit a tavaly áprilisban bejelentett 5 százalék helyett 7,7 százalék lett, míg a 2009-es év becsült adata az áprilisi 3,7 százalék helyett több mint 12 százalékra változott.

Görög-magyar párhuzamok

A görög gazdasági bajok fő forrása a költségetéshez kapcsolódik: az ország 2009-es költségvetésének hiánya a GDP 12,7 százalékára rúg, ami önmagában is riasztó, de emellé hatalmas államadósság párosul: a becslések szerint az ország éves kibocsátásának több mint 120 százalékára nő az idén a tartozások összértéke. Magyarország 2006-ban járt közel a 10 százalékos értékhez, de innen folyamatos volt a csökkenés: 2008-ban 3,3 százalékos hiánnyal zárt a magyar büdzsé, 2009-ben végül csak 3,8 százalékkal, de ehhez már kellett a Bajnai-kormány 1000 milliárd forintos megszorítása is. 

A két ország közötti párhuzamot jól mutatja, hogy a Bank of America elemzői szerint Magyarország 2006 és 2010 között a GDP körülbelül 10 százalékáig rúgó kiigazítást vitt végbe - Görögországnak is nagyjából ekkorára lenne szüjsége ahhoz, hogy az Európai Unióban (EU) előírt 3 százalékos szint alá vigye a deficitet. A magyar államadósság az MNB inflációs előrejelzése szerint az idén a GDP 81 százalékára nő, ami ugyan alacsonyabb a görög értéknél, de így is jóval nagyobb az EU által megkövetelt 60 százaléknál, és emelkedik, miközben Magyarország esetében kisebb a tűréshatár, hisz hazánk még nem vette át az eurót.

A görög kormánymúlt hét végén mutatta be tervét az Európai Bizottságnak, amely az adatokkal való trükközés miatt korábban elítélte a dél-európai országot. Amennyiben a terv jelenleg is zajló vizsgálata után az intézkedési csomagot a bizottság nem fogadja el, vagy a kivitelezés alatt hibákat találna, úgy keményebb eszközökhöz nyúlhatna Görögországgal szemben. A döntéshozók legszívesebben keményen lépnének fel a megbízhatatlan görögökkel szemben, de kezüket visszafogja az államcsőd lehetősége, ami Török Bálint szerint a térségre mindenképpen negatívan hatna. Addig is az IMF lehet a görögök segítségére, amit ugyan a miniszterelnök elutasított, mégis a Reuters elemzői felmérése szerint 20 százalék esély van arra, hogy a magyarországihoz hasonló segítséget kell adni Görögországnak.