Fizetéscsökkentést kér a görögöktől az EU

Fizetéscsökkentés a közszférában, szigorúbb adóbehajtás, új adóteher - ezekre a lépésekre próbálja meg rábírni Görögországot az Európai Unió egy kiszivárgott tervezet szerint. A pénzügyi stabilizációt megnehezítheti az országban uralkodó közhangulat, de a kormány eltökéltnek tűnik, hétfőn is kiállt a megszorító intézkedések mellett.

Az Európai Bizottság (EB) szerdán azt fogja javasolni Görögország szocialista kormányának, hogy csökkentse az átlagbéreket a központi kormányzati és az önkormányzati szférában, valamint az állami vállalatoknál és a közintézményeknél - írta a Financial Times egy belső tervezetre hivatkozva.

A kezdeményezés célja, hogy az ország elkerülje a nagyobb pénzügyi megrázkódtatást, amely destabilizálhatná akár az egész eurózónát. Görögországról az utóbbi hónapokban kiderült, hogy korábban kozmetikázta az adatokat, valójában óriásira duzzadt költségvetési hiánnyal és államadóssággal küzd, ezért euróövezeti tag létére a hitelképessége is megkérdőjeleződött.

Sok, de nem elég

A görög kormány decemberben olyan 2010-es büdzsét fogadott el, amit a miniszterelnök a legszigorúbbnak nevezett 1974 - a demokratikus működéshez való visszatérés - óta. A kabinet egyúttal Brüsszelben előterjesztett egy hároméves tervet a 12,7 százalékos hiány 3 százalék alá szorításáról. Az EU tisztségviselői üdvözölték mindezt, de hozzátették, hogy nem tartják elegendőnek. (A JP Morgan Magyarország stabilizációs programját ajánlotta követendő példaként.)

E véleményüket látszik megerősíteni a Financial Times mostani értesülése a bizottság javaslatáról, amely az általános bércsökkentés mellett szorgalmazná az eredményesebb adóbehajtást, illetve egy új, a luxuscikkekre kivetendő adónem bevezetését is. Az EB javaslatát február 15-16-án terjesztik az unió és az euróövezet pénzügyminisztereinek tanácsa elé. Görögországnak négy hónapja lesz a gyakorlati lépésekre - és ha elmulasztja őket, az uniós jog értelmében az eurót használó államok pénzügyi szankciókat vezethetnek be ellene. Ilyenre a közös európai pénz 1999-es megszületése óta még nem volt példa.

A nagy EU-tagállamok, a hazai közvéleménynek szánva szavaikat, rendszeresen fogadkoznak, hogy nem nyújtanak pénzügyi segítséget, de hallgatólagos megállapodás van arról, hogy ha az ország adósságai kezelhetetlenné válnak, a görögök számíthatnak a mentőövre - állítja a Financial Times.

A kormány nem enged

A görög miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy napokon belül bevezetik az általuk kidolgozott megszorító program legfontosabb elemeit. Jeórjiosz Papandreu a NET állami televízió beszámolója szerint hangsúlyozta: nem enged az elhatározott programból, annak felpuhításáról vagy késedelmes bevezetéséről szó sem lehet.

Elemzők szerint az athéni vezetés egyebek mellett különadót vethet ki a vállalkozásokra, a nyugdíjkorhatárt pedig 65-ről 67 évre emelheti. A görög sajtó szerint az állami nyugdíjpénztárt (IKA) januárban 178 millió euróval kellett megtámogatni, hogy folyósítani tudja a nyugdíjakat.

A szakszervezetek tiltakoznak

Nem lesz könnyű dolga az athéni kormánynak, mert az országban már most nagy az elégedetlenség az eddigi megszorító intézkedések miatt. A közalkalmazottak szakszervezetei kétnapos sztrájkot és tiltakozó megmozdulásokat terveznek február 10-11-re, a farmerek pedig vasárnap újították fel a bolgár határ menti egyik fontos határátkelőhely blokádját.

A görög történések a forintárfolyam szempontjából sem közömbösek, az eurózóna problémái a magyar pénzt is jelentősen gyengíthetik.