Milliárdokkal játszanak tőkealapok az euró ellen

Akár mentik Görögországot, akár nem az euró gyengül a bizonytalan helyzetben. Az egyértelműnek látszó irányt a tőkealapok is felismerték és rekord mértékű összeggel szálltak be az euró gyengülésére játszva.

Bajban van a görög gazdaság, amely hatalmas költségvetési hiánnyal és államadóssággal küzd. A helyi kormány már előállt a válságkezelő tervével, amellyel 2012-re 3 százalék alá szorítanák a deficitet, s ezt némi kiegészítéssel, de el is fogadta az Európai Bizottság. Tavasszal azonban több milliárd euró értékben jár le adóssága Görögországnak, és továbbra is kérdéses, miből újítanák meg azokat.

A piac vegyesen ítéli meg a helyzetet. Felmerült, hogy a megszorítási terveken túl is szükség lehet mentőcsomagra, olyanra, amelyet Magyarország is kapott 2008 őszén. A Wall Street Journal szerint az Európai Központi Bank és a nemzeti bankok nem képesek kisegíteni Görögországot, de az uniós tagállamok és az IMF igen.

A mentőcsomagról szóló pletykák egyből erősíteni kezdték az eurót, amely tavaly decemberben még 1,5 dollárt ért, az elmúlt hetekben azonban 1,35-ös szintig gyengült. A görög bizonytalanságon felül Spanyolországban, Portugáliában, Írországban és Olaszországban is erősödik a kockázat, mivel nagy deficitet termelnek ezek az országok az eurózónán belül.

Kolba Miklós, az ING elemzője szerint két típus van a piacon: a megoldást kereső és a spekuláns, aki mind az emelkedésből, mind a gyengülésből hasznot szeretne húzni. Utóbbiak jelen esetben az euró gyengülése mellett vannak, mivel jelenleg ez az út tűnik valószínűnek.

A Financial Times arról ír, hogy piaci nagyágyúk (tőkealapok és egyéb kereskedők) 8 milliárd dollár értékben nyitottak pozíciókat az euró ellen játszva. Az eurózóna eladósodása miatt a deviza gyengülésére számítanak, ezért több mint 40 000 kötés jött létre rekordnak számító pénzmennyiséggel a háttérben.

Kolba Miklós szerint nagyobb a füst, mint a láng, bár a probléma tényleg komoly. Egy viszonylag egyértelmű helyzetben a piac mégis képes idegesen reagálni, ami mögött az áll, hogy nagy pénzeket megmozgató szereplők döntéseiről szól a játék. Görögország esetében két út van és mindkettő rossz: kisegítés vagy bedőlés. Az elemző szerint az utóbbi elképzelhetetlen, mivel az precedenst jelenthetne az EU-ból kilépni vágyóknak. Az előbbi is ronthatna az eurózóna megítélésén, de még így is ez lenne a kisebbik rossz.

A Reuters szerint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke félbeszakítja ausztráliai útját, hogy részt vehessen egy uniós csúcson, ami piaci pletykák szerint a görög mentőcsomagról szól. Ha igaz a híresztelés, az az első forgatókönyvet támasztaná alá, tehát, hogy nem hagyják veszni az eurózónát.