A kormánynál pesszimistább képet fest az OECD

Az idén 1 százalékkal csökkenhet, jövőre 3,1 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtökön bemutatott országjelentése szerint, amelyben rögzítik azt is, hogy a fenntartható gazdasági növekedés helyreállításához döntő jelentőségű strukturális reformok kellenek.

A jelentést bemutató budapesti sajtótájékoztatón kiadott tanulmány alapján Magyarországon a nemzetközi szervezetektől kapott hitelcsomag ellenére feszes gazdaságpolitikát kell folytatni. Az OECD fontosnak nevezte, hogy megszületett a fiskális felelősségről szóló törvény az államháztartás gazdálkodásával kapcsolatban.

Nem csak a növekedési kilátásokat illetően pesszimistább az OECD, de a nemzetközi szervezet szerint Magyarországon idén a GDP arányos államháztartási hiány 4,1 százalék lehet, magasabb a kormány által tervezett 3,8 százaléknál. A magyar kormány a hiány mellett a növekedésben is optimistább: a Pénzügyminisztérium folyamatosan javította idei előrejelzését 0,9 százalékos visszaesésről előbb 0,6 százalékra, majd 0,3 százalékra

Pierre Beynet, az OECD országtanulmányokkal foglalkozó egyik munkacsoportjának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországnak a válság kirobbanása előtt már igen jelentős makrogazdasági kihívásokkal kellett szembenéznie, ezek közül az egyik legnagyobb gondot az ország teljes külső adóssága jelentette. Kiemelte: 2008 végén a teljes külső adósságállomány elérte a magyar GDP 120 százalékát, míg ugyanez az adat Lengyelországban 50 százalék alatt, Csehországban pedig 40 százalék alatt maradt.

Az OECD vezető munkatársa szerint ezért - eltérően az OECD-országok többségétől -, nem lehetett a magyar gazdaságot fiskális eszközökkel, ösztönzőkkel élénkíteni, támogatni.

Sőt, továbbra is szigorú költségvetési politikát kell folytatni, részben a magyar valuta gyengülésének elkerülése érdekében - olvasható a tanulmányban. A jegybank számára ezért a forint védelmének esetenként elsőbbséget kellett élveznie az inflációs célkitűzéssel szemben - vélik az OECD tanulmányának összeállítói.

Az OECD munkatársai kedvezőnek ítélték az elmúlt egy évben a kormány által a fiskális gazdálkodás szigorítására hozott intézkedéseket, vagy például a nyugdíj-korhatár felemelését, amely munkaerő-kínálat potenciális növekedését is elősegíti. Pozitívan szóltak arról is, hogy csökkent a gyes-gyed időtartama, mert hosszabb távon ez is a foglalkoztatás bővülését eredményezheti. Pierre Beynet aláhúzta: Magyarországon hosszabb távon is figyelni kell arra, hogy a lakosság várható élettartamának növekedésével összhangban legyen  a nyugdíjba-vonulás korhatára.

Úgy ítélte meg: a magyarországi közszféra kiadásait és az állami alkalmazottak számát tovább kell csökkenteni, mivel a magyar államnak még mindig túl nagy a szerepe a foglalkoztatásban.

Colin Forthun, a nemzetközi szervezet elemzője szerint a korrupció visszaszorításában előrelépés lehetne, ha a közbeszerzések ellenőrzését szigorítanák az országban. Véleménye szerint az Állami Számvevőszék szerepét erősíteni kell a jövőben.

Molnár Margit elemző pedig a magyarországi pénzpiac hatékonyabb ellenőrzése, a hatásos fogyasztóvédelem mellett érvelt. Kiemelte: a magyar bankpiacon be kellene vezetni a pozitív adóslistát, és a bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét teljesen meg kellene szüntetni.

Egy kérdésre Pierre Beynet aláhúzta: a következő kormánynak is - bármilyen politikai összetételű legyen - szigorú fiskális politikát kell folytatnia Magyarországon. Az OECD vezető munkatársa szerint a pénzügyi piacok érzékenyen reagálnak minden hírre, példaként Görögország és Portugália esetét hozta fel, ezért az ország külső kockázatait nagyobbnak ítélte a belsőknél.

Figyelmeztetett: mivel az idén Magyarországon önkormányzati választások is lesznek, az önkormányzatok szintjén túlköltekezés jelentkezhet. Közölte: Magyarország esetében új makrogazdasági pályával, új makromutatókkal idén tavasszal jelentkezik az OECD.