Nem maradnak egyedül a bajban a görögök

Az eurózóna tagállamai ígéretet tettek, hogy egységesen lépnek fel, ha a görög problémák miatt veszélybe kerül a térség pénzügyi stabilitása.

Herman Van Rompuy

Az eurózóna koordináltan lép majd el, amennyiben erre szükség lesz a közös pénzt használó országok pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében - mondta csütörtökön Brüsszelben az uniós csúcstalálkozó után Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, aki hozzátette, hogy Görögország további lépéseket tett költségvetési helyzetének konszolidálására.

Van Rompuy nem részletezte, hogy ez a koordinált fellépés mit is jelent a gyakorlatban, és arra sem utalt, hogy Görögországnak azonnali segítségre lenne szüksége. "Görögország nem kért pénzügyi segítséget" - mondta a Wall Street Journal (WSJ) szerint Van Rompuy.

A csütörtöki uniós csúcstalálkozónak az adott különös aktualitást, hogy Görögország komoly pénzügyi zavarba került az utóbbi hónapokban, ami a 16 tagországot egyesítő eurózóna pénzügyi stabilitását is elkezdte kikezdeni. A tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a görög problémák az eurózóna egészének gondjai, a tagállamok felelőssége ebből a szempontból közös. Az euró nem reagált hevesen Van Rompuy bejelentésére.

A forintnak sem mindegy

"A görög dráma a válság új szakaszát jelzi, ezért is áll a figyelem középpontjában. Ebben a szakaszban az a kérdés, ki menti meg az eddig sok esetben a magánszektor megmentőjeként fellépő államokat" - mondta el az [origo]-nak Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvényelemzője, aki szerint a görög példa azért is érdekes, mert a nemzetközi mentőcsomag már valószínűleg megszületett volna, ha nem euróövezetbeli országról van szó.

Magyarország szempontjából a legfontosabb közvetett hatás a fertőzési csatorna, amelyről a lett válság kapcsán már lehetett hallani. A hatás lényege, hogy a görög problémák - jelen esetben mindenekelőtt a befektetők kockázatvállalási hajlandóságán és az erre épülő befektetési döntéseken keresztül - érintik a hasonló helyzetben, hasonló régióban lévő országokat. A görög helyzet a legközvetlenebbül épp ezért a hozzá hasonló helyzetű euróövezetbeli országokat érinti (Spanyolország, Portugália, Olaszország), de közvetetten, a befektetői kockázati étvágy és az államadósságok fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői ítéleteken keresztül a forintra is hathat.

Több lehetőség is van

Már a brüsszeli csúcstalálkozó előtt megindultak a találgatások, hogy mit is kezdenek majd az eurózóna vezető államai, mindenek előtt Németország és Franciaország a bajba került görög gazdasággal. A Reuters összeállítása szerint több verzió is felmerült: a tagállamok vásárolhatnak görög államkötvényeket, az eurózóna közösen is kibocsáthat kötvényeket, és kölcsönözhet az országnak az Európai Befektetési Bank (EIB) is. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy előrehozzák a görögöknek az EU strukturális alapjából 2013-ig járó pénzek kifizetését, végső esetben pedig kérhetik az IMF segítségét is.

A görög gondok már egy ideje nyomás alatt tartják az eurót is, a piaci szereplők ugyanis vegyesen ítélték meg a helyzetet. Felmerült, hogy a megszorítási terveken túl is szükség lehet mentőcsomagra, olyanra, amelyet Magyarország is kapott 2008 őszén. A Wall Street Journal szerint az Európai Központi Bank és a nemzeti bankok nem képesek kisegíteni Görögországot, de az uniós tagállamok és az IMF igen. A Financial Times a héten arról írt, hogy piaci nagyágyúk (tőkealapok és egyéb kereskedők) 8 milliárd dollár értékben nyitottak pozíciókat az euró ellen játszva. Az eurózóna eladósodása miatt a deviza gyengülésére számítanak, ezért több mint 40 000 kötés jött létre rekordnak számító pénzmennyiséggel a háttérben.

A helyzet súlyosságát jól mutatta, hogy január közepén az Európai Központi Bank (EKB) elnökének nekiszegezték azt a kérdést, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy Görögországot kizárják az eurózónából. "Nem kommentálok ilyen abszurd hipotéziseket" - ez volt Jean-Claude Trichet EKB-elnök válasza, de egy pár hónappal ezelőtt maga a kérdésfelvetés is irreálisnak tűnt volna. A kizárás azért merülhetett fel, mert a költségvetési fegyelmet megkövetelő eurózónába negyed akkora hiánnyal és fele akkora államadóssággal sem lehet bekerülni, mint amivel most Görögország közd (a számokról és a magyar hasonlóságokról lásd keretes írásunkat).

Nem most kezdődött

A görög gazdaság nem az utóbbi hetekben került bajba, már tavaly februárban felmerült, hogy Németország és Franciaország arra kényszerülhet, hogy egész országokat segítsen ki a 16 tagú eurózónában - a potenciális jelöltek listáját akkor még Írorszg vezette, de ott volt rajta Görögrszág is. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter akkor azt mondta, hogy Németország mindenképp cselekedne, ha valamelyik eurózónabeli tagállam pénzügyi nehézségekbe kerülne.

A válságjelek tavaly decemberben váltak egyértelművé, ekkor vonta meg Görögországtól az elsőrendű "A" kategóriás adósbesorolást a Fitch Ratings a görög közfinanszírozási helyzettel kapcsolatos középtávú aggodalmakra és a görög pénzügyi intézmények gyenge hitelességére hivatkozva. Görögország az első és eddig egyetlen euróövezeti tagállam, amely a közepes befektetői "BBB" sávba került át valamely hitelminősítőnél. A Fitch Ratings után az S&P és a Moody's is leminősítette Görögországot.