Egyre több ingyen munkát várnak el a cégek

A gazdasági visszaesés, a válságkezelő intézkedések és a megemelt minimálbér miatt az eddig megszokottnál gyakrabban sértik meg a cégek a munkaidőre vonatkozó szabályokat, a munkaügyi hatóság adatai szerint egyre többen túlóráznak ingyen a munkaadójuknak. A részmunkaidőben, rugalmas időkeretben, vagy távmunkában alkalmazottak többsége naponta legalább 8 órát dolgozik.

"Tavaly év végén változtatták meg a vállaltnál dolgozók munkaszerződését, és a korábbi túlórák elszámolását lehetetlenné tevő, kötetlen munkaidőre tértek át, miközben feladatból az elbocsátások miatt még több is van, mint korábban" - mondta el az [origo]-nak egy multinacionális cégnél dolgozó munkavállaló. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavalyi évről szóló jelentése szerint egyre több alkalmazottnak van ehhez hasonló története, azaz egyre több dolgozó kényszerül ingyen túlórázni a munkaadójának.

Az OMMF az [origo]-nak azt mondta, hogy az elmúlt évben az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 12 százalékánál, több mint 35 ezer embernél intézkedtek a felügyelők a munkaidőre vonatkozó szabályok megsértése miatt, és az elmúlt években ez az arány fokozatosan emelkedett. A munkaidővel való visszaélés még ennél is több munkavállalót érint, mivel a szabálytalanságok feltárását nehezíti, hogy számos fizetetlen túlmunkát alkalmazó cég egyáltalán nem, vagy hamis, illetve kettős nyilvántartást vezet - tavaly közel 3500 munkaadót emiatt büntették meg az ellenőrök.

Dühös elbocsátottak

Az esetek többségében bejelentés vagy munkavállalói panasz alapján értesül az OMMF a munkaidővel kapcsolatos jogsértésekről, ilyenkor a panaszbejelentő vallomása is támpontot jelenthet a szabálytalanság bizonyításához. Gyakori az is, hogy a céget az elbocsátott munkavállalók bosszúja miatt keresik fel a hatóságok. "A tavalyi nagy elbocsátásoknál szinte gyakorlattá vált, hogy a felmondás kézhez vétele után automatikusan ment a munkaügyi felügyelőséghez a kirugott dolgozó" - tudtuk meg egy külföldi tulajdonú vállalt középvezetőjétől, aki elismerte, hogy meg is büntették a vállalatot a szabálytalanságok miatt.

"A munkaügyi ellenőrzés során átvizsgált nyilvántartások, jelenléti ívek tartalma, illetve a tanúvallomások és az ezek között észlelt ellentmondások, vagy a kettős nyilvántartás lelepleződése alapozza meg a felderítést" - mondta Gedeon András, az OMMF szóvivője. A munkaügyi ellenőrzések minden esetben kiterjednek a munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésére, akkor is, ha más típusú jogsértés, például feketefoglalkoztatás feltárását célozza a munkaügyi ellenőrzés.

Válságban mindent lehet?

Az érintett munkavállalókat általában a megengedettnél hosszabb munkaidőben, a munkaidő beosztására és munkaidőkeret alkalmazására vonatkozó szabályok áthágásával foglalkoztatják. Az, hogy adott feladatmennyiséget kisebb munkavállalói létszámmal kénytelenek elvégeztetni a munkáltatók természetesen nem függetleníthető a gazdasági válságtól, de Gedeon András szerint sok esetben csupán a megfelelő szabályok ismeretének hiánya miatt hibáznak a cégek.

A munkaidőre vonatkozó szabályozás túlbonyolított hazánkban a többi uniós tagállamhoz viszonyítva, és sokszor az értelmezési nehézségekre hivatkozva fizetnek kevesebbet a dolgozóknak a ténylegesnél a munkajogász tapasztalatai szerint. "A munkaügyi perek során a bírók nem vizsgálják, hogy ésszerű volt-e a létszámcsökkentés az érintett cégnél, elfogadhatónak tartják például ha két bezárt bankfiók munkáját egy harmadik látja el a racionalizálás miatt, változatlan létszámmal" - tette hozzá Sipos Márta, aki szerint a kötetlen munkaidőt is sokszor a túlórák, a hétvégi munkavégzés eltussolására alkalmazzák. Egy per során be kellene bizonyítania a munkavállalónak, hogy mikor, hány órában dolgozott, ám a hamis, vagy kettős nyilvántartások vezetése miatt ez gyakorlatilag lehetetlen. Ezért jellemzően nem is mennek heti nyolc óra fizetetlen túlóra miatt a bíróságokra a sértett dolgozók.

Munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok

	Vizsgált dolgozók százalékában	Érintett munkavállalók	Kirótt munkaügyi bírság (milliárd forint)
2007	9,5	13 ezer fő	6,3
2008	10	19 ezer fő	5,4
2009	12	35 ezer fő	5,1

Forrás: OMMF

A ki nem fizetett munkaidő gyakorlatának elterjedése részben összefüggésbe hozható egy kormányzati lépéssel is, a válságkezelő intézkedések keretében ugyanis a munka törvénykönyvének módosításával lehetővé tették a cégek számára, hogy elbocsátás helyett a dolgozók munkaidejét és bérét csökkentsék.

A munkavállalók jellemzően hozzájárultak a szerződésmódosításhoz, hiszen azt mondták nekik, hogy ellenkező esetben új munkahelyet kereshetnek. "Most ugyanannyit dolgoznak mint korábban, de kevesebbért, mivel a túlórákat nem tartják nyilván és nem is fizetik ki" - mondta az [origo]-nak dr. Sipos Márta. A munkajogász szerint helytelen lépés volt a kormány részéről, hogy támogatást is osztott a munkaidő csökkentéséhez, mert ezzel gyakorlatilag legalizálták az ingyen munkát. A válságra való tekintettel és bátorították a cégeket arra, hogy használják ki a helyzetet, a dolgozók meg örüljenek, hogy egyáltalán kapnak munkát - tette hozzá a szakértő. 

A kisebb cégek külföldre menekülnek

Nemcsak a válság, de a minimálbér emelése kapcsán is sok cég folyamodik ahhoz, hogy a 8 órában foglalkoztatott dolgozókat részmunkaidőben, vagy eseti megbízási szerződéssel alkalmazzák - mondta az [origo]-nak Hemrik Magda. Az Aragon Consulting ügyvezető igazgatója szerint utóbbi módszert főként azok a vállalkozások alkalmazzák, akik nem engedhetik meg, hogy arra az időre is fizessenek, amikor nincs megrendelés, vagyis éppen áll a munka.

A nagyobb cégekre inkább az átszervezés, vagy a munkakörök összevonása jellemző. A vállalkozás szempontjából egyszerűbb eset, ha a harminc ügyfélszolgálatosból megtart húszat, vagyis ugyanazt a munkamennyiséget végezteti el, csak kevesebb emberrel. Nagyobb eséllyel tiltakozik a dolgozó, ha munkaköröket szüntetnek meg és osztanak újra az alkalmazottak között, mert ilyenkor módosítani kell a munkaköri leíráson, amihez mindkét fél beleegyezése szükséges.

A szakértő szerint a kisebb cégek jellemzően külföldre menekülnek a magas járulék- és adóterhek elől. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények betartása mellett meg lehet oldani például, hogy egy magyarországi telephellyel nem rendelkező román cég hazánkban dolgoztatja az alkalmazottait (évente legfeljebb 183 napot), így a jóval kedvezőbb román szabályok szerint adózik.

Kiskapu azért maradt

A túlórák elbliccelésének finomított változata a távmunka alkalmazása, mivel ilyenkor csak az elvégzett munka mennyiségéért fizet a cég, ráadásul még az irodai költségeken is spórol. "Ezt a legális menekülési útvonalat egyre többen alkalmazzák majd, a fejvadász cégeknél például egyre gyakoribb" - tette hozzá Hemrik Magda.

Az alkalmi munkavállalói könyv megszűnt januártól, helyette elektronikus úton jelentik be a cégek az adott hónapban eseti jelleggel foglalkoztatottak adatait. A szakértő szerint marad kiskapu így is, vélhetően dátum nélküli megbízási szerződések lapulnak a fiókban, melyekre ellenőrzés esetén csak ráírják az aznapi dátumot, így legfeljebb egy minimális összegű büntetést kaphatnak.

Mit tegyünk, ha ingyen dolgozunk?

Amennyiben valaki munkaügyi szabálytalanságot tapasztal, úgy közérdekű-, illetve panaszbejelentéssel élhet az OMMF munkavégzés helye szerinti illetékes területi felügyelőségénél személyesen, telefonon, levélben vagy e-mailben, akár névtelenül is. Amennyiben egy munkavállaló tanúként kerül meghallgatásra, kérheti adatainak zártan történő kezelését is, így nem fedik fel kilétét a munkáltató előtt.

Fontos, hogy a bejelentésben egyértelműen megnevezzék a munkáltatót, a munkavégzés helyét és idejét (időtartam, napszak), illetve, hogy tanúként a munkavállaló  nyilatkozzon a szabálytalanságról, mert előfordul, hogy a bejelentés alapján ellenőrzésre érkező felügyelőknek a dolgozók már nem mernek nyilatkozatot tenni, és ennek hiányában nem állapítható meg szabálytalanság. Munkaügyi bírság kiszabására csak a munkáltatóval szemben kerülhet sor.

Ha a munkáltató az ellenőrzés miatt a dolgozó munkaviszonyát felmondja, akkor a cég székhelye, vagy telephelye (a munkavégzési hely) szerint illetékes munkaügyi bíróság előtt a munkavállaló keresetet nyújthat be. Fontos, hogy munkaügyi perben a felmondás jogszerűségének bizonyítása a munkáltatót terheli, az ügyvédi képviselet nem kötelező, továbbá az illetéket és az esetleges költségeket nem kell leróniuk a feleknek, arról a per befejezésekor rendelkezik a bíróság a költségek viseléséről az eredménytől függően.