A minimálbéresek elbúcsúzhatnak a lakáshiteltől

Jelentősen visszaszorulhat a banki hitelezés, ha a terveknek megfelelően szigorodnak a kölcsönzési szabályok és csak a legális jövedelem igazolása után állnak szóba az ügyfelekkel a bankok. Az érdekvédők az uzsorások térnyerésétől tartanak, a jegybank szerint szigorítás nélkül a nemzetgazdaság egészének stabilitása kerülne veszélybe, a nagy vesztesek pedig a minimálbéren bejelentettek lehetnek.

Lényegében kiesnek a hitelezhetőségi körből a jövedelemmel nem rendelkezők, a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak, a hivatalosan nagyon keveset keresők, illetve akik a banki kockázati listán előkelő helyen szereplő kistelepüléseken élnek - így foglalta össze az Otthon Centrum hitelcentrum azoknak a szabályoknak a hatását, amelyek révén márciustól jelentősen szigorodik a lakossági ingatlanhitelezés, majd nyáron a hitelezhető ügyfelek köre is szűkül. A tervet először a jegybank vetette fel, majd a pénzügyi tárca formálta jogszabállyá, a pénzügyi szektor nem kis meglepetésére.

A jegybank által felvetett, majd azóta elfogadott szabályozás szerint hétfőtől már csak a lakás hitelértékének 75 százalékát finanszírozhatja meg a bank forintkölcsön esetén, eurónál 60, minden más devizanemnél, így a svájci franknál pedig mindössze 45 százalék lesz ez az arány. Eddig ilyen limit nem volt, a hitelintézetek az ügyfél fizetőképességének függvényében nagyobb arányú hitelt is adhattak - és jellemzően adtak is, nem volt ritka az sem, hogy a lakás értékének több mint 80 százalékát is kifizette a bank, akkor is, ha devizahitelről volt szó.

További komoly változást hoz majd a hitelpiacon a június is, eddig kell ugyanis elkészíteniük a pénzintézeteknek azt a szabályzatot, amelyben részletesen tisztázzák, hogy mi alapján vizsgálják az ügyfelek hitelképességét. A pénzintézeteknek tehát meg kell mondaniuk, hogy hiteltípusonként milyen jövedelmi tételeket vesznek figyelembe, azok elvárt igazolási módját is meg kell mondaniuk, sőt, arra még a pénzügyi felügyeletnek is rá kell bólintania.

"Ha nagyon kell a pénz..."

"Vége Magyarországon a hitelezésnek" - Rákos Tamás, a Credit Hill értékesítési igazgatója szerint ezzel a summás véleménnyel lehet a legjobban körülírni, hogy mi várható a változások nyomán. A hitelközvetítéssel foglalkozó és így a szabályozás változásával érintett cég szakértője szerint elsősorban annak lennének katasztrofális következményei, ha a pénzintézetek az APEH által igazolt jövedelemhez kötnék a hitelképességet.

A bankok által kidolgozott jövedelemmérést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) is jóvá kell hagynia, a hatóságnak tehát meglesz a joga, hogy előírja az adóhatósági igazolást. Rákos Tamás szerint az a kérdés, hogy a PSZÁF becsukja-e vagy sem a kiskaput, miszerint több bank eddig olyan jövedelmekkel is számolt a hitelek kiutalásakor, amelyek nem voltak legálisak. A felügyelet egyelőre nem tudta megmondani, hogy milyen lesz a szabályozás, vagy hogy milyen irányelveket kell követniük a bankoknak, tekintve, hogy csak nyáron esedékes a lépés. Ha megkövetelik az APEH-igazolást, akkor az igazgató szerint a "minimálbéresek országában" ez annyira visszaveti majd a hitelezést, ami már "tönkreteszi a gazdaságot, élén az építőiparral".

Az még nem ismert, hogy milyenek lesznek a szabályok, de ha például a jegybank korábbi felvetései lesznek az irányadóak, akkor hiteles lakásvásárlásról, minimálbéren bejelentett munkahely mellett nem is lehet majd álmodni, mikozben korábban akár ez sem volt kizáró ok, ha az ügyfél tudta igazolni, hogy vannak bevételei -, ha nem is bejelentett munkavégzésből. Az új szabályozás a lízingcégeket is érinti, és ha itt is a banki gyakorlat terjed el, akkor innen is kiszorulnak a kevésre bejelentett, de jóval magasabb tényleges jövedelemmel rendelkezők (ilyenek például a borravalót ritkán bevalló pincérek), miközben a lakáslízing kidolgozását többek között épp az indokolta, hogy ők is forráshoz jussanak.

A kormány szándéka a szigorításokkal amúgy az volt, hogy ezáltal elérjék a gazdaság, legalább részleges kifehéredését, de Rákos Tamás szerint erre a mostani csomag nem alkalmas, ugyanis pont fordítva kellene cselekedni: előbb adó- és járulékcsökkentéssel segíteni a szürkegazdaság tisztulását, s utána szigorítani. "Amennyiben a törvényhozók nem vizsgálják felül a szabályokat, úgy csak a legális hitelezést fojtják meg Magyarországon. Ha valakinek nagyon kell a pénz, akkor úgyis meg fogja találni a forrását" - mondta a szakértő arra utalva, hogy ezzel az alternatív, illetve akár illegális hitelezők felé terelik az ügyfeleket. Rákos Tamás szerint az "uzsorások Mekkája jönne létre", ha megtartanák az elfogadott szabályokat.

"Még nem vagyunk a csúcson"

Nem látja ilyen sötéten a helyzetet Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultak Egyesületének főtitkára, aki szerint jó az állami szabályozás ötlete, de megkésett. A szigorítás következményei közül az lehet pozitív az érdekvédő szerint, hogy a sok szürke vagy fekete jövedelem kizárása miatt csökken azok száma, akik valójában nem lennének képesek fizetni a hitelüket, eddig mégis kaptak kölcsönt. Ezáltal ugyanis nem csak a veszélyeztetett hitelesek száma csökken, hanem a kamatok is, mivel a bankok összességében alacsonyabb kockázatot vállalnak az új ügyfélkörrel.

Kedvezőtlen következmény lehet Lénárd Mariann szerint is, hogy könnyen a gyorskölcsönök, a személyi hitelek vagy akár az uzsora felé fordulhatnak, akiknek szükségük lenne hitelre, de nem képesek megfelelő jövedelmet igazolni. Ez azért is probléma, mert tovább hízhat a fizetni nem tudó adósok száma, miközben már most is sokan - nem csak magánszemélyek, de vállalkozások is - veszélyeztetettek, mert félő, hogy nem képesek visszafizetni a meglévő hiteleiket. "Még nem vagyunk a csúcson a bajba jutottak tekintetében" - mondta Lénárd Mariann.

Éliás Ádám, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szervezetének (VÉSZ) elnöke szerint a banki szabályok módosítása egyértelműen az uzsora és a személyi kölcsönök felé tereli majd a hitelt keresőket. A szabályozást úgy jellemezte, mint egy súlyos seb tüneti kezelését, Éliás ugyanis a pénzügyi rendszer hibáit jóval mélyebbnek látja, mint amit a kockázatos ügyfelek kiszűrésével meg lehetne oldani. A VÉSZ elnöke szerint eleve pénzszűke van a gazdaságban, a bankok nem juttatnak megfelelő mennyiségű összegeket a gazdaságba, és a mostani szabályozás csak tovább szűkíti a hitelkínálatot. A legális jövedelem előírásának Éliás Ádám szerint két következménye lehet: vagy kiesik sok ember a hitelezhetők köréből, így az uzsorások nyernek potenciális ügyfeleket, vagy a munkavállalók előállhatnak a foglalkoztatónál, hogy jelentse be őket, ezzel viszont az állásukat veszélyeztetik.

Bőség vagy pénzszűke?

A mostani szabályok kétségtelenül és kimondva is a hitelezés szűkülése felé mutatnak, de vannak olyan tendenciák is, amelyek épp ezzel ellentétesek. A válság előtti hitelbőség ugyan aligha tér vissza, de a bankok számára sem éri meg sokáig viszonylag alacsony kamatozású betétekben tartani a pénzüket. Márpedig a világgazdaságba hatalmas pénzek áramlottak, hiszen az amerikai és az eurózónabeli alapkamat régóta nagyon alacsony, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok alacsony költségekkel jutnak pénzhez, s ezt végső soron hitel formájában a gazdaságba helyezik el.

Emellett a korábban kontinentális csúcstartó magyar kamatszint is folyamatosan csökkent az elmúlt hónapokban és a kormány is beindított egy forinthitel-támogató programot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) utolsó, februári ülésén 5,75 százalékra vitte le az alapkamatot, ami ugyan a tapasztalatok szerint először a betétkamatokon látszik majd meg, de előbb-utóbb a banki hitelkamatokban is megmutatkozik. Erre számít az Otthon Centrum hitelcentrum elemzése is, eszerint "várhatóan egyre több bank és pénzintézet kínálatában fog szerepelni kedvező forinthitel, ami a hitelfelvevők számára előnyös versenyhelyzetet teremt."

Előre tört az euróhitel

A törvényhozók szerte a világon a szabályozatlan pénzügyekben látják a pénzügyi krízis egyik okát. A szigorításra szerintük azért van szükség, mert a válság előtti hitelbőségben sok olyan ügyfél is hitelhez jutott, akinek a jövedelme vagy nem tette volna lehetővé a hitelfelvételt vagy nem biztos jövedelemre kapott kölcsönt. Mivel sok pénz volt a világgazdaságban, a magasabb kockázatot könnyen be tudták vállalni a bankok, de az Egyesült Államokból kiinduló pénzvihar után ezek a hitelek hirtelen veszélyessé váltak. Magyarországon a nemfizetésre vonatkozó, a Központi Hitelinformációs Rendszerben tárolt adatok szerint a lakossági hitelmulasztások száma 2009-ben 670 ezerről 1 millió 44 ezerre növekedett.

A lakáshitelek új szerződéseinek alakulása Magyarországon

Forrás: MNB

A hitelezés a válság következményeként a szabályozástól függetlenül is visszaesett. A jegybank összesítése szerint a lakosság a hitelválság magyarországi begyűrűzése óta jóval kevesebb lakáscélú hitelt vesz fel, mint azelőtt. A kieső összeg érdekes módon mégsem a forinthitelezésben jelenik meg, hanem első sorban a svájci frank alapú kölcsönöknél, amely a 2008 őszi havi 60-80 milliárd forintos új szerződésértékről 5 milliárd alá esett tavaly év végére. Pedig az átlagos hitelköltség a tavaly februári 7,7 százalékos THM-ről 6,3 százalék körüli értékre esett vissza.

A devizahitelezésben egyértelműen az euró vette át a vezető szerepet. Míg a hitelválságig minimális (500 millió forint alatti) volt a devizanem új szerződéseinek értéke, azóta 10 milliárd forint fölé ugrott a szám. A márciustól életbe lépő szabályozás további segítséget ad az eurónak a többi devizával szemben, az európai közös pénzben felvett jelzáloghitel ugyanis kedvezőbb elbírálás alá esik, mint a többi külföldi pénzben jegyzett kölcsön.

A forinthiteleket egyelőre annak ellenére sem szerette meg különösebben a lakosság, hogy nincs árfolyamkockázat, és a folyamatos kamatcsökkentés miatt egyre kisebb a hátrányuk a devizahitelekhez képest. Február és augusztus között magas, 15 százalék fölötti volt az átlagos kamatszint lakáscélú hiteleknél, de azóta 12 százalék alá esett a kamatláb. (A svájci franknál ugyanez az érték 6,3, az eurónál 10 százalék körül volt, azaz láthatóan szűkült a korábban nagy kamatrés.)