Még nem vagyunk méltók a méltányos csokira

Vágólapra másolva!
Egyre több cég csatlakozik a Fair Trade kezdeményezéshez, legutóbb a Nestlé jelentette be, hogy címkét szán az egyik ismert márkájának. Magyarországon is meg lehet találni a szegény országok kizsákmányolása ellen indított mozgalom termékeit, de még gyerekcipőben járunk a méltányos kereskedelem terén. Pedig bár drágább, állítólag nemcsak a lelkiismeretfurdalást enyhíti, hanem finomabb is.
Vágólapra másolva!

Egyre több nagyvállalat szavaz a Fair Trade termékek forgalmazására és előállítására, eddig az Unilever és a Tesco voltak a kizsákmányolás elleni küzdelem élharcosai, de a minap a Nestlé is bejelentette, hogy hajlandó az eddiginél többet fizetni a szegény kakaótermesztőktől megvásárolt kakaóbabért, hogy feltehesse a logót az egyik legkedveltebb csokoládéjára, a Kit Katra.

Mivel a csoki Nagy-Britanniában fogy a legjobban, az ottani "négyujjas" csomagolásra kerül fel először az embléma, de két éven belül az összes Kit Katra rákerülhet a logó, így a Magyarországon értékesítettekre is. A méltányos kereskedelem azonban nálunk egyelőre még nem nagy üzlet, a védjegy ugyanis alig ismert és nagy az árkülönbség is, de ha ebben is követjük a nyugati példát, akkor jó eséllyel az igazságos cikkek iránt nálunk is megnő majd a kereslet.

Drágább, de megérheti

A Fair Trade mozgalom fő célja, hogy a termelők méltányos árat és biztos jövedelmet kapjanak az áruikért, azaz a nagy, jellemzően nyugati feldolgozóipari társaságok ne tudják kizsákmányolni a szegényebb országok kis érdekérvényesítő erővel rendelkező beszállítóit. A "Fair Trade" címkékkel ellátott termékek úgy készülnek, hogy a cégek válallják: az előállításkor nem okoznak környezetpusztítást és nem zsákmányolják ki a helyi munkásokat, mindenek előtt a gyerekeket és a nőket.

Az alapanyagok így ugyan többe kerülnek, de a Fair Trade-esek szerint a méltányos árat a földművesek több helyen vissza tudják forgatni a saját közösségük javára, és azokban az országokban, ahol ennek már van kultúrája, ezt a hozzáállást bizonyos fogyasztói csoportok (őket hívják gyakran tudatos vásárlóknak) is méltányolhatják.

Nem ismert a védjegy

A méltányos termékek magyarországi jövője egyelőre még bizonytalan. A Védegylet Fair Trade munkacsoportjának vezetője, Újszászi Györgyi szerint elsősorban azért, mert nálunk még alig ismert a védjegy, így a fogyasztók többségének nem fog feltűnni, ha egy ilyen logóval ellátott termék kerül a polcokra - bár ő személy szerint természetesen örül az ilyen termékek térhódításának, még a korábban inkább "disznóságaival" feltűnést keltő Nestlé esetében is (a Greenpeace aktivistái például nemrég amiatt tiltakoztak, hogy a vállalat génmódosított takarmánnyal etetett tehenek termékeit használta fel).

Forrás: AFP



Lőrinc Zsuzsanna, a Tudatos Vásárlók Egyesületének sajtósa optimistábban látja a helyzetet. Szerinte a magyarok egy része tisztában van a Fair Trade jelentésével és egyre bővül azon vásárlók köre, akik tudatosan választanak méltányos kereskedelemben forgalmazott termékeket. Magyarországon jóval drágább ugyan a Fair Trade termékek nagy része (egy 250 grammos kiszerelésű kávé például 800 forint körül van, míg egy logó nélküli termék 500 forint körül kapható), szerinte nemcsak a lelkiismeretet nyugtatja meg, ha ilyen kávét veszünk, de összehasonlíthatatlanul jobb az ízélmény is, mint a hagyományos termékeknél.

A legnagyobbakban elvétve kapható

Bár nem nagy arányban, de már vannak az országban Fair Trade termékek, melyeket 12 nagykereskedő importál. Főleg kávé, kakaó, nádcukor és ezek feldolgozásából készült árucikkek között találhatók méltányos áruk, még a tömegellátásra berendezkedett hipermarketekben is vannak ilyen termékek - bár az is igaz, hogy az Auchanban és a Tescóban is egyetértettek azzal, hogy csak elenyésző mennyiségben. A Tesco organic jelzésű árucikkei ilyenek és a többi termék között is található néhány. Hackl Mónika, a vállalat kommunikációs vezetője elmondta, ezek általában a drágább, delikát kategóriába tartoznak.

Az is beszédes tény, hogy az [origo] által megkérdezett magyarországi piackutatóknak és az Országos Kereskedelmi Szövetségnek sincs releváns információja, illetve felmérése a magyar helyzetről, mert annyira kicsi a Fair Trade piac.

Tíz év alatt 20 milliárd forint

A Nestlé Hungária Kft. kommunikációs menedzsere az [origo]-nak elmondta, hogy a Nestlé 2010 januárjától értékesíti Fair Trade elvek alapján a Kit Kat szeletet azzal a céllal, hogy segítse a kakaótermelőket gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból. A cég 110 millió svájci frankot, azaz jelenlegi árfolyamon valamivel több mint 20 milliárd foritntot fektet be a következő 10 évben ebbe a Fair Trade certifikációt célzó "The Cocoa Plan" elnevezésű kezdeményezés keretében.

A Nestlé több Kit-Katet ad el Nagy-Britanniában, mint bárhol máshol a világon, és itt nagy hagyománya van a Fair Trade termékek értékesítésének, ezért a projekt ott kezdődik, de hosszabb távon tervben van a kiterjesztése más országokra is.



A Tesco szóvivője szerint a vásárlók legnagyobb részének fogalma sincs arról, hogy mit jelent a Fair Trade, ugyanakkor biztatónak látja, hogy a vásárlói szokások változnak, egyre tudatosabbak a fogyasztók - például egyre többen kereseik a magyar termékeket -, így van esély arra, hogy a minőségi cikkek iránt is megnő a kereslet.

Az Auchan kommunikációs igazgatója szerint csak elvétve akad egy-két Fair Trade-logós áru. Gillemot Katalin szerint ez és a fogyasztói alulinformáltság elsősorban annak köszönhető, hogy kevés beszállító foglalkozik ezzel és a Fair Trade termékeknek nincs hagyománya Magyarországon. A Corában nem kaptunk ennyire egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy van-e az áruházakban Fair Trade. Egész pontosan, a dolgozók szerint nincs és nem is hallottak még a fogalomról, ugyanakkor a társaság sajtósa szerint van.