Feltett kézzel várja a többség a vízözönt

Bár évről évre komoly károkat okoz a rizikós településeken lévő lakóingatlanokban az ár- és a belvíz, az érintettek mégsem kötnek állami biztosítást, sőt, sokan azt sem tudják, hogy van ilyen lehetőség. A napokban újra esőre van kilátás, ami különösen azért veszélyes, mert a megelőzést az önkormányzatok sokszor elhanyagolják, az állami alapban pedig alig van pénz.

A következő hetekben dől el, hogy kell-e komolyabb bevízzel számolni Magyarországon, de ha sok eső esik márciusban, akkor az megkeserítheti a veszélyeztetett helyeken lakók életét. Az ár- és bevíz minden évben gondot okoz, de az öngondoskodás csak kevesekre jellemző, így az idén is könnyen a költségvetés tartalékait apaszthatja a kárenyhítés.

"Szerdán és csütörtökön az ország déli részén 20-25 miliméter, az Alföldön pedig 10 miliméter csapadék hullhat, árvízveszély egyelőre nincs, inkább a belvíz okozhat gondot" - közölte a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatósága (VKKI) az [origo]-val.

Az utóbbi napokban nem nagyon volt csapadék Magyarországon, az árhullám így szinte teljesen levonult, most már csak a Hortobágy-Berettyón van másodfokú készültség, és az is inkább a belvíz miatt. A belvízzel borított területek még mindig 133 ezer hektárt tesznek ki , ami ugyan csökkenést jelent, de a VKKI szerint bizonyosan hosszan elnyúló védekezésre kell felkészülni - főleg, ha igaznak bizonyulnak azok a hosszú távú prognózisok, amelyek szerint a jövő héten kiadós csapadékra van kilátás.

Nem kell az állami biztosítás

"Minden forintnak megvan a helye, nincs pénz biztosításra" - többen is ezt felelték nevük elhallgatását kérve az [origo] kérdésére a veszélyeztett településen lakók közül, de voltak olyanok is, akik nem is tudtak arról, hogy van egy állami alap, amelyen keresztül biztosítást lehet kötni. A biztosítás hiánya csak az egyik komoly gond, a megelőzésben is lenne mit tenni: a csatornák, patakmedrek, egyéb vízelevezetők karbantartásával számos kár kikerülhető lenne, de a tapasztalatok szerint az önkormányzatok sok esetben elhanyagolják ezeket a feladatokat.

A Wesselényi Alapban testet öltő állami mankó létrehozására azért volt szükség, mert az évről évre felmerülő vízkárokra csak kevés üzleti alapon működő, magánbiztosító köt szerződést, a belvízkárokra pedig egyik sem.  Bár az érintettek több ezren vannak, az állam által kínált konstrukciót is nagyon kevesen veszik igénybe, jelenleg mindössze 876 szerződéssel rendelkezik a Wesselényi Alap, és az elmúlt öt esztendőben mindössze egy évben volt ezer felett a szerződések száma.

Az Union Biztosító kérdésünkre azt közölte: az árvízveszélynek kitett ingatlanok biztosítása nem célterület, ezért jelentéktelen az ilyen ingatlanokból álló állományunk. "A belvíz általában a lakásbiztosítási piacon nem biztosítási esemény, nálunk sem biztosítható" - tette hozzá Maják Viktor, a cég kommunikációs igazgatója. Az Aegon ezzel összhangban azt közölte, hogy a belvíz által okozott károk a biztosítási feltételek szerint a kizárt kockázatok közé tartoznak.

A Wesselényi Alap adatai

	Kártalanítás összege (millió forint)	Díjbefizetés (millió forint)	Szerződések száma (darab)
2005	0,2	1,5	187
2006	45,2	3,9	505
2007	0,15	4,2	1035
2008	0,15	5,5	959
2009	1,5	6	876

Forrás: Magyar Államkincstár

Az állami rendszer úgy működik, hogy a káresemény bejelentését követően a kárszakértő véleményezi az esetet, és ezután a kártalanítják az ügyfelet. A kárt az előző években felhalmozott maradványból fizetik, ennek összege jelenleg alig több mint 300 millió forint. A Wesselényi Alapnál a díj megállapítására a szerződés megkötésekor a tulajdonos által megjelölt érték, valamint a település veszélyeztetettségi besorolása alapján kerül sor, figyelemmel a tulajdoni arányokra és a szociális rászorultságra is - vagyis alapesetben annál drágább a biztosítás minél értékesebb az ingatlan, illetve minél veszélyeztetettebb helyen van.

Ha a lakóingatlan teljes értéke 6 millió forint, a legveszélyesebb "A" kategóriába sorolt településen fekszik és nem áll fenn a 30 százalékos kedvezményre jogosító szociális ok, akkor az éves díj 12,5 ezer forint. Az értékesebb ingatlanok biztosíthatósága érdekében bevezettek egy értékplafont, vagyis ha a a lakóingatlan teljes értéke mondjuk 30 millió forint, a díjfizetés és a kártalanítás alapja akkor is csak a felső határként megszabott 15 millió forint lesz. Az éves díjakat meghatározó PM-rendelet alapján semmiképp sem kell többet fizetni a biztosításért 26 ezer forintnál, ez a díja ugyanis a legveszélyeztetebb területen lévő 15 millió forint értékű, illetve annél értékesebb ingatlan biztosításának.

Azt nehéz megmondani, hogy mennyire drága vagy épp olcsó az állami biztosítás, hisz az összevetés alapját képező üzleti biztosítók nem kötnek ilyen szerződést. Annyi biztos, hogy egy 15 millió forintos budapesti garzonlakás havi biztosítási díja 2500 forint, ami éves szinten 30 ezer forintot jelent, vagyis többet, mint amennyit maximálisan elkérhetnek az ár- és belvíznek fokozottan kitett vidéki ingatlanok után.

Sikeres lenne a konstrukció?

Bár a számok szerint nem sokan csatlakoztak az alaphoz, a pénzt kezelő Magyar Államkincstár szerint nincs vele probléma. "A cél az öngondoskodás, a közös teherviselés volt, ez teljesült" - közölte kérdésünkre a szervezet. A kincstár szerint az, hogy hányan kötnek az alappal szerződést nehezen befolyásolható, mivel önkéntes a szerződéskötés, és a tapasztalatok szerint csak akkor költünk erre, ha már megvolt a baj: a 2006. évi árvíz után jelentősen megnövekedett az új szerződések száma, majd a veszély elmúltával alábbhagyott az érdeklődés. "A szerződéskötési hajlandóság nem csak a veszély felismerésétől, hanem egyre inkább az anyagi-pénzügyi lehetőségektől függ" - ismertette tapasztalatait a Magyar Államkincstár.

"A Wesselényi Alap pedig célját tekintve egy jó kezdeményezés, de az elmúlt években elmaradt az alap pénzügyi feltöltése és kevesen csatlakoztak hozzá, így kérdéses, hogy az alap az eredeti funkcióját jelenleg be tudja-e tölteni" - közölte kérdésünkre az Union Biztosító. A biztosítás mellőzése mellett további, egyébként kezelhető problémák vezetnek oda, hogy az árvíz- és a belvíz miatt károsodott lakóingatlanok javítását az államtól várják a tulajdonosok. "A belvízkárok esetén hiányzik egy államilag felépített felügyeleti szerv, amely felügyelné a belvíz-elvezetők állapotát, azok karbantartását" - vélik az Unionnál.

Az Aegon szerint is komoly problémát jelent, hogy a patakmedreket, vízelvezető árkokat a területi önkormányzatok sokszor elhanyagolják, nem takarítják, így súlyos károkat okozhat ha a hirtelen olvadás, felhőszakadás következtében a patak megárad, és a víz nem tud akadálytalanul lefolyni. Nem alakulna ki áradás, ha a patakmedrekből, árkokból a szemetet, faágakat, gallyakat eltávolítanák, ezzel olykor jelentős károk lennének megelőzhetőek.

 

Szűkös források

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége többször felhívta már a figyelmet arra, hogy az állami tulajdonú befogadócsatornák többsége elhanyagolt, az önkormányzati és víztársulati kezelésben lévő elvezetők karbantartásához szükséges források szűkösek. Az infrastruktúra tehát állapota miatt azt a vízmennyiséget sem tudja elvezetni, amire egyébként képes lenne.

Mennek a milliárdok

A kormány múlt szerdán közölte, hogy újabb 800 millió forintot különített el az eddig 824 millió forintot felemésztő ár- és belvíz elleni védelemre, de ez jellemzően megelőzésre szolgál, a víz tárolókba történő átszivattyúzását, a különböző védelmi munkák kifizetését oldják meg ebből a pénzből. A lakósingatlanokban bekövetkező károkra ebből nem jut.

Megelőzésre évente 200-250 millió forint körüli összeget költ az állam - tájékoztatta lapunkat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtóosztálya. A már megjelent belvíz elleni védekezésre 1999 óta fordított pénz pedig összességében megközelíti a 20 milliárd forintot, de az összköltség ennél is magasabb, ez az összeg ugyanis nem tartalmazza sem az utólagos kárenyhítéshez való állami hozzájárulás költségeit, sem azt, amit a károsultak saját zsebükből kénytelenek állni.

Elbukott kezdeményezés

A Pénzügyminisztérium szerint az államháztartási törvény szerint az elemi csapások következményeinek elhárítása érdekében a kormány átcsoportosításokat hajthat végre, rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő. Speciális jogintézményként az ár- vagy belvíz miatt kárt szenvedő gazdáknak segítséget nyújtó Nemzeti Agrárkárenyhítési előirányzat és a Wesselényi Miklós Kártalanítási Alap áll rendelkezésre, mindkét alap biztosítási alapon nyújt fedezetet kár esetén.

A PM szerint a felsorolt lehetőségekkel az ár- és belvízkárok kezelésére fel van készülve az állam, de nem így látja Jakab István, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Jakab az [origo]-nak azt mondta, hogy a kárfelmérés és kárrendezés nem működik megfelelően: a természeti katasztrófák érintette térségekben a biztosítással nem rendelkezők esetében a kár legfeljebb 30 százalékát téríti meg a jelenlegi kárrendezési rendszer, és azt is csak 8-10 hónap után.

Az érintett területen élő lakók elégedetlenek a kárrendezési gyakorlattal, ezért tavaly nyáron Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei MSZP-s és fideszes képviselők közösen nyújtottak be országgyűlési határozati javaslatot a biztosítási alapon működő Nemzeti Katasztrófa Alap létrehozásáról, amely a terv szerint a különféle természeti csapások kezelésére lett volna hivatott. A Jakab István által is támogatott indítvány végül nem kapott többséget, a PM a fenti indokokkal ellenezte az alap létrehozását. A határozati javaslat másik ellenzéki kezdeményezője, Czomba Sándor kérdésünkre azt mondta, valójában nincs meg a kellő jogszabályi háttér a természeti csapások kezelésére, nem egyértelmű például, hogy melyek a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás kritériumai.