Saját pontjait írta alá a VOSZ-nál Orbán

Hétfőn megállapodott egymással a Fidesz és a nagyvállalkozókat tömörítő VOSZ, Orbán Viktor megígérte, hogy a szervezet hat pontja közül ötöt beemelnek a párt programjába. A kormányfői poszt várományosának nem eshetett nehezére beállni a VOSZ elképzelései mögé, a javaslatok ugyanis kísértetiesen hasonlítanak az ellenzéki párt eddigi nyilatkozataiban hallottakhoz.

Orbánnak nem kellett meghasonulnia a VOSZ konferenciáján

Versenyképes adók, a termelés elsődlegessége, összefogás, a hazai vállalkozások előnyben részesítése, a kis- és középvállalkozások fellendítése, az euró bevezetése - a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint ez az a hat pont, amelyek ahhoz szükségesek, hogy vállalkozásbarát környezet alakuljon ki Magyarországon.

A nagyvállalkozói szervezet vezetője, Demján Sándor ugyan azt mondta, hogy politikai széljárástól függetlenül ezeket várják el a mindenkori kormánytól, de a jelenlegi kormányoldalnak nem adtak sok esélyt arra, hogy csatlakozzon a felhíváshoz, a konferencián ugyanis kizárólag a választási győzelemre esélyes ellenzéki politikusok vettek részt. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az euróbevezetésen kívüli öt pontot fel is vette a Fidesz programjába, de ehhez nem kellett különösebben átszabnia azt, hisz a javaslatok látványosan összecsengenek a Fidesz nyilatkozataival, némelyikük pedig részleteiben is kísértetiesen hasonlít a kormányra készülő párt gazdaságpolitikai kommunikációjában használt panelekhez.

Versenyképes adórendszer

A VOSZ hétfői konferenciáján a vállalkozók egyértelművé tették: elsődlegesen a rájuk háruló terhek csökkentését kívánják elérni. Az adók és járulékok csökkentésének nem csak önmagában van jelentősége, hanem a régiós versenyképesség szempontjából is. A szlovák, román vagy épp szlovén teherszint ugyanis könnyen elszívja a tőkét Magyarországról, ami által nem a határon innen, hanem a régiós versenytársaknál keletkeznek munkahelyek. A VOSZ ajánlása nem csak a környékbeli országok átlagára, de 4 (illetve a lakossági terhek esetén 6) év alatt ez alá vinné az adóterheket - bár az kérdéses, hogy pontosan milyen országokat is kell a régióhoz tartózónak tekinteni.

Az adók és járulékok szintjének versenyképessé tétele a Fidesz-programjának is központi eleme már évek óta, a munkát terhelő járulékok 10 százalékpontos csökkentési ígérete a párt 2006-os választás kampányának is egyik hangsúlyos üzenete volt - igaz, azóta a Bajnai-kormány már faragott a járulékokból.

A 10 év alatt elérni szándékozott egymillió új munkahely első sorban a vállalkozói szférában jönne létre a párt tervei alapján, aminek feltétele az alacsonyabb adószint. Orbán ugyan hétfőn csatlakozott Demjánék 4-6 éves tervéhez, de az továbbra sem tudható, hogy az pontosan milyen adókat, milyen mértékben és mikor érint majd. Konkrétumokról korábban sem beszélt a Fidesz, Navracsics Tibor, egy gyulafirátóti lakossági fórumon egy ezzel kapcsolatos kérdésre csak annyit válaszolt:: "adókulcsokat hadd ne mondjak!"

A vállalkozásokat kevésbé érintő személyi jövedelemadózásról némileg többet tudni, legalábbis a korábbi vita, amely az egykulcsos és a családi adózás mentén zajlott, utóbbi javára tűnik eldőlni. Az egyéb adónemek tekintetében, mint például a fogyasztási vagy a vagyonadó, viszont szűkre szabta a saját mozgásterét a Fidesz: a vagyonadó éles támadása után ennek bevezetésére (más adót kiváltandó) egyelőre nincs esély.

A termelés prioritása

Demján Sándor a VOSZ-konferencián nem először vetette fel a termelő ágazatok fejlesztési igényét. Meglátása szerint az importot nagy arányban lehetne csökkenteni, ha az új munkahelyek az ipari termelésben jönnének létre, a nagyvállalkozó a korábban arról beszélt, hogy 1,3-1,5 millióra kellene növelni a termelő ágazatokban foglalkoztatottak számát.

Orbán aktivizálta magát

A vállalkozók és a Fidesz összeborulásának komolyságát jól mutatja, hogy mind a VOSZ hétfői, mind pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) múlt heti ülésén Orbán Viktor, a miniszterelnök-jelölt ismertette a párt elképzeléseit.

A termelő ágazatok előnyben részesítése nem idegen a Fidesztől, Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) múlt heti, évadnyitó ülésén ugyanis szintén a termelés jelentőségére hívta fel a figyelmet. "A világgazdaságban ma azok a térségek erősek, amelyekben termelés van" - fogalmazott a pártelnök. Az előadásában nagy teret adott annak a gondolatának is, amelyben a spekulációt helyezte szembe a termelő munkával, ez alapján szerinte "a kapitalizmus természetéről folyó vita a leginkább húsbavágó kérdés ma, mindannyiunk, azaz a munkaadók és a munkavállalók számára is."

A társulás ösztönzése

A VOSZ ajánlásai között szerepel a regionális és kistérségi összefogás, ami nehezen megfogható a konkrétumok szintjén, de annyi sejthető, hogy szakmai, illetve regionális tőketársaságok létrejöttén túl a hazai áruknak adna egyfajta állandó belső piacot. Demján Sándor hétfői szavaiból az derült ki, hogy milliárdos vállalkozó a magyar termékek fogyasztására ösztönözne minden lehetséges protekcionista eszközzel, és ezzel összecseng a Fidesz-elnök február végi meglátása is. Orbán Viktor szerint ugyanis "elkötelezetten védeni kell a hazai gazdaság erőforrásait", mint például néhány kiváló magyar terméket és árut, a magyar termelőket és fogyasztókat, valamint a földet.

A társulások tervét a Fidesz-közeli Magosz már a gyakorlatba is megpróbálta átültetni, a gazdaszervezet ugyanis szociális bolthálózatot indított 2009 elején. Ennek az a lényege, hogy a Magyarországon megtermelt árucikkeket közvetlenül a fogyasztókhoz viszik a termelők, kiiktatva a nagykereskedőket, ezzel árszinten versenyképesebbé téve a hazai termékeket.

A Magosz azzal indokolta az egyfajta társulási formában működő szociális bolthálózat életre hívását, hogy az európai uniós csatlakozást követően a hazai termelok jelentős része, elsősorban a zöldség-gyümölcs ágazatban, a tejágazatban, a baromfi ágazatban, a sertéságazatban elvesztette a hazai piacaik jelentős részét. A szociális bolthálózatot a Magoszon belül Budai Gyula jegyzi, aki már eddig is többször nyilatkozott a Fidesz egyik szakpolitikusaként, a mostani választásokon pedig a párt egyéni képviselőjelöltje lesz.

Előnyben részesítés

A VOSZ szerint a hazai vállalkozások hátrányban érzik magukat külföldi versenytársaikhoz képest, mivel csak alacsony arányban képesek a hazai közbeszerzések elnyerésére. A szervezet javaslata szerint 2012-re ugyanolyan arányban kellene többségi magyar vállalatoknak nyernie a közbeszerzési pályázatokat, mint ahogy a francia cégek teszik Franciaországban.

Orbán Viktor az MKIK február végi ülésén már mondott hasonlókat, az elnök ott úgy fogalmazott, hogy "a más európai országokban alkalmazott arányokat kell biztosítani a magyar cégeknek a közbeszerzéseknél". Az továbbra sem ismert, hogy miként lehetne elérni az uniós szabályok tiszteletben tartása mellett, hogy magyar vállalkozások nyerjenek a külföldiekkel szemben egy előre meghatározott arányban a pályázatokon, erről eddig konkrétum nem hangzott el, bár Orbán sejttette, hogy szerinte megvan rá a módszer. "Meg kell nézni, hogy mások hogyan védték meg az értékeiket és azokat a módszereket bátran, - ha nem értenének félre, azt mondanám - gátlástalanul alkalmazni kell a magyar gazdaságban is. Hogyan akarunk versenyezni, ha ők olyan eszközökkel is élnek, amelyeket mi kizárunk az eszköztárunkból?"

Kisvállalkozások támogatása

Részletesebben ugyan nem fejtette ki Demján Sándor, hogy miként segítené a kis- és középvállalkozásokat, de annyi tudható, hogy a foglalkoztatás bővülését várja a vállalkozások megsegítésétől. Az tény, hogy a kkv-k munkahelyteremtési képessége erősen összefügg az adószinttel, a forráslehetőségekkel és a fent emíltett közbeszerzési pályázatokkal is, és ezek befolyásolhatók gazdaságpolitikai eszközökkel is - hogy pontosan milyenekkel és miképp, az egyelőre nem ismert.

A kkv-szektor felvirágoztatásának titkát egyelőre a Fidesz sem árulta el, a párt a legtöbbször a hitelezés serkentésére utalt a lehetséges megoldások közül, az alapkamat alacsony szintre ejtésével uigyanis fel lehetne pörgetni ezen cégek aktivitását is. Ez a lépés többször szóba került már az ellenzéki pártnál, a Fidesz politikusai többször élesen támadták a jegybankot amiatt, hogy túl magasra emelte, illetve túl magasan tartja az alapkamatot, amivel jelentősen megdrágította a forinthiteleket (az MNB érvelése szerint erre azért volt szükség, mert vissza kellett csábítani a külföldi befektetőket).

Orbán Viktor az iparkamara ülésén is szólt a kkv-król, szerinte amellett, hogy egyszerűbb és teljesíthetőbb feltételeket kell biztosítani a vállalkozások számára, vagyis csökkenteni kell a terheiket, új lehetőségeket is nyitni kell - ezek egyike lehet a már említett előnyben részesítés a közbeszerzéseknél, vagy épp az uniós források ilyen irányba terelése (Orbán szerint az a cél, hogy a hazai termelő kkv-k az uniós támogatásokból 50 százalékban részesüljenek.)

Euró, de nem minden áron

Orbán egyetlen olyan pontot talált a VOSZ felvetései között, amivel nem tudott azonosulni, mégpedig az euró bevezetésére vonatkozót. A Fidesz elnöke az euró bevezetésének időpontja helyett a családon belüli öröklés kérdésének rendezését vetette fel, szerinte ugyanis a forint lecserélésének időpontját csak akkor lehet megnevezni, ha az "reálissá válik, mert már sokszor megégette magát a magyar politika az időponttal". A pártelnök visszakozása azért is meglepő, mert a VOSZ elvárása ennél a pontnál volt a leggyengébb, a bevezetéssel már korábban sem siető Demján Sándor ugyanis most is kihangsúlyozta, hogy fontos a gyors euróbevezetés, de "nem minden áron".

Orbán mostani szavai hangsúlyeltolódást jelentenek a korábbiakhoz képest, az euró bevezetése ugyanis a Fidesz egyik kedvelt követelése már egy ideje. "Az európai közös pénz, az euró mielőbbi bevezetése hazánk hosszú távú érdeke" - ez az alapvetése a Fidesz euróval kapcsolatos politikájának az Erős Magyarország című 2007-es program szerint. A forint lecserélése azóta is az egyike a fő kampánytémáknak, főleg, hogy jelenleg Magyarország egyetlen kritériumot sem teljesít abból az ötből, amely az euró átvételéhez elengedhetetlen.

Az euróval kapcsolatos álláspont tavaly év végén változott meg a Fideszben. Varga Mihály, a párt alelnöke, volt pénzügyminiszter egy 2008-as konferencián még egyenesen azt mondta, hogy az euróbevezetés céldátuma és az odáig vezető út lehet a konszenzusra törekvő gazdaságpolitika célja, de tavaly októberben Varga már csak annyit mondott, hogy "ideje kijelölni egy reális időpontot és az oda vezető utat". Az euró bevezetésének kitolódásában az is szerepet játszhatott, hogy a Fidesz szerint az idei költségvetés a veszteségek elhallgatásán alapul, a nagy állami vállaltok és a kórházak konszolidációja miatt pedig pótköltségvetésre lesz szükség.