Járai: Bunkóság volt a nagy kamatemelés

Az eurót leghamarabb 2015-ben lehet bevezetni Magyarországon - mondta Járai Zsigmond egy keddi konferencián. A volt jegybankelnök szerint "bunkóság" volt a 2008-as nagy kamatemelés, fiskális diktatúrára van szükség, a forint átmeneti gyengülése megengedhető, ha nem szalad el az infláció, és a választások után akár már egy héttel adócsökkentést kell végrehajtani.

Fiskális diktatúrára van szükség Magyarországon - mondta Járai Zsigmond, volt pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének keddi rendezvényén. Szerinte átszervezéssel több ezer milliárd forint mozgatható meg a gazdaság fejlesztésére.

Járai szerint ez azt jelenti, hogy rengeteg felesleges állami intézmény van, ezek felszámolásával több 100 milliárd forintos fedezetet lehetne teremteni a szükséges adócsökkentésre. Mint elmondta: néhány ismerősével egy kávé mellett papíron kihúztak rengeteg, szerinte fölösleges állami intézményt. A jelenlegi 6000 költségvetési intézményből 3-4 ezertől vonná el Járai a pénzeket, első sorban a fejlesztésiektől, amelyek szerinte a nekik biztosított források 50 százalékát a saját működésükre fordítják. Több példát is felhozott a közigazgatás fölösleges lépcsőire (például a jogosítvány és az erkölcsi bizonyítvány kötelező megújítása), és inkább az elektronikus adminisztrációt fejlesztené, amely segítségével újabb papírok és ügyintéző állomások szüntethetőek meg.

Járai a közgazdász társadalom felé intézett egy kérdésbe bújtatott kritikát: "van-e elég szellemi kapacitás?" A volt jegybankelnök szkeptikus ezzel kapcsolatban, de rögtön hozzá is tette, hogy szerinte "nem a szakértelem hiányzik, hanem a morál".

Egy héten belül lehetne adót csökkenteni

A választások után azonnal hozzákezdene a gazdaság élénkítéséhez, de azt elismerte, hogy ő gazdasági szakemberként mondja ezt, és tudja, hogy az önkormányzati választások miatt a politika több kompromisszumra kényszerülhet. Járai a kormány megalakulása utáni egy hétben már adót csökkentene: első sorban a társasági adót, de összességében az összes adónemet és "drasztikus" mértékben. Ezzel párhuzamosan pedig szükség van a rendszer egyszerűsítésére is: 5 adófajta bőven elég lenne Járai szerint.

Az egykori pénzügyminiszter szerint erre fedezetet nyújtana a bürokratikus eljárások számának csökkentése és az említett hivatalok megszüntetése, ezáltal nem kerülne veszélybe a költségvetési egyensúly. Járai úgy véli, hogy nem elég az euróbevezetés egyik feltételeként megszabott 3 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt elérni, hanem célul kéne kitűzni a többlet elérését is, mert ezzel csökkenthető az államadósság, és ezzel segíthető a gazdaság.

Reális az egymillió munkahely

Az adócsökkentés tehát a legfontosabb szerinte, ami által az állami újraelosztás jelenlegi 50 százalék körüli szintjéről 40 százalékra kellene lejönni. A fekete és szürkegazdaságról elmondta, hogy szerinte "20 százalékos adóterhelést kisebb élvezet kikerülni, mint egy 40 százalékosat", sőt egyszerűbb adórendszerben éppen nehezebb is az adózás alól való kibújás, ezért az átláthatóságra is hangsúlyt helyezne.

Járai Zsigmond szerint a munkahely-teremtés nem állami feladat, de a célt ki kell tűzni és segíteni kell annak elérését. A Fidesz által emlegetett egymillió új munkahely megteremtése szerinte reális és szükséges, mivel még az egyébként is alacsony európai foglalkoztatási átlagtól is elmarad Magyarország. Az államnak olyan vállalkozásbarát környezetet kell teremtenie, amelyben a cégek teremtenek új munkahelyeket, s ezt a kormányzat az alacsony adók mellett kiszámíthatósággal is segíteni tudja. Járai kiiktatná a segélyezési rendszerből azokat, akik tudnak, de nem akarnak dolgozni, ugyanakkor azt is mondta, hogy a gazdasági növekedés hozadékából lehet csökkenteni a társadalmi feszültségeket.

Bunkóság, szakszerűtlenség, hozzá nem értés

A volt jegybankelnök úgy véli, a 2008 októberében végrehajtott 3 százalékpontos kamatemelés nem feltételez rosszindulatot, de a lépés "bunkóságról", hozzá nem értésről és szakszerűtlenségről árulkodott, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás ugyanis már támaszt nyújtott az országnak. (Az MNB 2008 októberében 300 bázisponttal 11,5 százalékra emelte az alapkamatot a forint jelentős gyengülése miatt - a szerk.)

 

 

"Az ingatlanadóra semmi szükség nincs, mert egy adózott jövedelemből szerzett vagyontárgyra vetnék ki" - mondta Járai, aki nem tartja valószínűnek, hogy a következő kormány bevezetné ezt az általa "hülyeségnek" tartott adónemet. Csak abban az esetben lenne realitása az ingatlanadónak, ha a korábban adózatlan vagyontárgyakra vetnék ki, azaz adózatlan vagyonok tisztázását szolgálná. Ez szerinte lehetséges úgy, hogy kivetnek egy 50 százalékos ingatlanadót, amelyből az elmúlt néhány év személyi jövedelemadója levonható lenne. Ezáltal a korábban adózott jövedelemből szerzett vagyon lényegében 0 százalékkal adózna, míg az adózatlan jövedelemből meggazdagodottak rosszul járnának.

Túl erős a forint

Magyarország 2015-ben vagy 2016-ban tudná bevezetni az eurót, egyelőre még éretlen hozzá - mondta Járai, aki szerint "egy gyenge gazdaságra nem szabad ráereszteni egy erős pénzt". Ezzel együtt támogatja a közös pénz átvételét minél hamarabb, feltéve, hogy Magyarország gazdaságfejlesztéssel megteremti magának az erőt a kritériumok teljesítéséhez, ugyanis az unió nem enged be "a hátsó bejáraton."

A konferencián az egyik munkaadói szervezet felvetette, hogy az (export) cégek egyáltalán nem bánták a gyenge, 300 forintos eurót, ugyanakkor a 260 forint kifejezetten hátrányos számukra. Járai azt is erre azt mondta, hogy korábban az erős forint híve volt, de most megköveti magát. A forintgyengülés szerinte átmenetileg megengedhető, ha közben a monetáris politika kordában tartja az inflációt.

Egyelőre nem egyértelmű, hogy Járai milyen pozíciót vállalhat egy Fidesz vezette kormányban, de az egykori jegybankár azt februárban már közölte, hogy "Orbán Viktor bejelentette, hogy dolgoznom kell, és természetesen szívesen teszek eleget ennek, bármilyen pozícióban".

Az [origo] munkatársa által megkérdezett résztvevők sem voltak biztosak benne, hogy milyen posztot kaphat Járai. Egyikük egy pletykákra hivatkozva azt mondta, hogy lehetséges a gazdasági csúcstárca vezetése (a jelenlegi gazdasági és pénzügyi tárcák összevonásával), s ez esetben Varga Mihály miniszterelnök-helyettes lehet - de mindez csak spekuláció. Másikuk az MNB élén látná szívesen, de ehhez Simor András jelenlegi jegybankelnök elmozdítására lenne szükség, amibe az Európai Központi Banknak is lesz beleszólása.