A görögök nem sokáig bírják a magas kamatokat

Ha heteken belül nem csökkennek a hitelfelvételi költségek, és ha az Európai Unió, akkor a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordul az athéni vezetés.

Athén az EU-tól vár segítséget

A görög állampapírok hozamfelára "fenntarthatatlanul magas", és hat-nyolc héten belül lejjebb kell szorítani. Ehhez valamiféle garanciára van szükség az uniós partnerektől - idézett egy görög kormányzati vezetőt szerdán a Dow Jones hírügynökség.

Ha ezt a garanciát Görögország nem kapja meg, valószínűleg a nyilvános segítségkérés következik, és ha nem érkezik válasz, akkor "kénytelenek leszünk a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni" - tette hozzá.

Az uniós vezetők határozottan ellenzik, hogy az euróövezetbe tartozó Görögország az IMF-től kérjen segítséget, konkrét pénzügyi támogatást azonban mostanáig nem ígértek. A nemzetközi pénzügyi szervezet szerepvállalása arra utalna, hogy a 16 országból álló euróövezet nem tud megbirkózni a közös valutát érintő első komoly válsággal. 

Brüsszelnél van a labda

 Görögországban tavaly a bruttó hazai termék (GDP) arányában 12,7 százalékra duzzadt az államháztartási hiány. A deficitet 2012-re az uniós  szabályoknak megfelelő 3 százalék alatti szintre kívánják szorítani.

Az euróövezetben viszonylag csekély súlyú ország gondjai az egész övezetet veszélyeztetik, egyebek között azért, mert egy esetleges államcsőd megrengethet egy sor ugyancsak nagymértékben eladósodott államot, például Spanyolországot és Olaszországot.

Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök a napokban találkozott Angela Merkel német kancellárral, Nicolas Sarkozy francia államfővel és Barack Obama amerikai elnökkel. "Megbeszélésein a kormányfő hangoztatta, hogy Görögországnak az EU segítségére van szüksége" - mondták kormányzati tisztviselők és hozzátették: most Brüsszelnél van a labda, és már nincs túl sok idő gondolkodni, hogy mit tegyen vele.