Nagyon rég ment Magyarországnak ennyire rosszul

A friss GDP-adat megerősítette, amit a legtöbb, az életszínvonalról közvetlenül vagy áttételesen árulkodó statisztika is mutat: rég esett vissza olyan mértékben a gazdasági aktivitás és az életminőség Magyarországon, mint az elmúlt időszakban. Magas a munkanélküliség, sokan nem tudják fizetni a hiteleket, egymás után dőlnek be a cégek, csúcson a benzinár. Jó esetben idén azért már a javulás halvány jelei mutatkozhatnak.

A szerdán a magyar gazdaság tavalyi változásáról közölt végleges KSH-adat megerősítette a néhány hete nyilvánosságra hozott gyorsbecslést, mely szerint 2009-ben 6,3 százalékkal esett vissza a termelés. A régióban csak a román gazdaság zsugorodott ennél is nagyobb mértékben, az egész Európai Uniót nézve pedig csak a balti államok szenvedtek el ennél nagyobb visszaesést.

Az 1991-es zuhanás óta, amikor majdnem 12 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP), egyszer sem volt még olyan rossz az ország gazdasági teljesítménye az előző évhez viszonyítva, mint tavaly. Sőt, a KSH 1994 óta eddig mindig növekedést regisztrált. Más kérdés, hogy a GDP jelenlegi szintje még így is több mint 30 százalékkal haladja meg az 1990-est.

A GDP-ről egyre többen gondolják azt - közgazdászok is -, hogy jelentőségét szerte a világon túlbecsülik, nem alkalmas ugyanis az életszínvonal, a gazdasági jólét mérésére. Azonban több más mutató is azt támasztja alá, hogy Magyarországnak a rendszerváltás utáni gazdasági sokk óta nem volt ilyen csapnivaló időszaka, mint a mostani. (Ez persze nem jelenti azt, hogy az emberek többsége rosszabbul élne, mint húsz évvel ezelőtt.)

Munkanélküliség

A múlt év utolsó három hónapjában 10,5 százalékos volt a munkanélküliség, januárra pedig 10,8 százalékra emelkedett (ez 456 ezer főt jelent). Ez 16 éves csúcs: 1994 első negyedévében 11,5 százalékos volt a ráta, azóta nem volt ilyen rossz a helyzet. 2008 végén, például, csak 8, fél évvel azelőtt pedig 7,5 százalék volt az állástalanok aránya.

Késedelmes hitelek

A KHR (az egykori BAR-lista) lakossági alrendszerében tárolt, jelenleg fennálló hitelmulasztások száma 2009 decemberében 1 millió 44 ezer, a rendszerben lévő természetes személyek száma pedig 788 880 volt. Mindkét szám rekordnak számít. A PSZÁF szeptemberi adatai szerint az összes banki hitelszerződés 27,7 százalékánál állt fenn valamilyen fizetési késedelem. Mindebben bizonyára nagy szerepe van az egy évvel ezelőtti, rekord magas euróárfolyamnak (317 forint) és az ősszel 11,5 százalékra emelt alapkamatnak. Mára előbbi 267 forintra, utóbbi történelmi mélységbe, 5,75 százalékra csökkent.

Benzinár

Újabb csúcsot ért el az üzemenyagok ára. A Mol legutóbbi, bruttó hat-, illetve háromforintos emelésével a benzin átlagára 330 forintra nőtt. A gázolaj átlagára 303 forint lett.

Fizetésképtelenség

A Coface Hungary adatai szerint az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb a fizetésképtelen cégek aránya. Az év elején létező cégek közül majdnem minden huszonnegyedik nem éli meg az esztendő végét. A válság miatt ma már nincs a fizetőképesség szempontjából biztonságos ágazat, mert az elhúzódó krízis a korábban jobban teljesítő szektorokat is érinti.

Csődök

Februárban ismét nőtt a cégfelszámolások és a végelszámolások száma. Az Opten adatai szerint 1216 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, ami 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a végelszámolások száma pedig 11 százalékkal 1374-re nőtt. Eközben 7 százalékkal kevesebb új vállalkozást (4057-et) alapítottak, mint 2009 februárjában.

APEH-tartozások

Mind a magánszemélyek, mind a cégek száma növekedett a fél évvel ezelőtti állapothoz képest az adóhivatalnak nagy összeggel tartozók január végén nyilvánosságra hozott listáján. Tavaly nyáron 2764 magánszemély és egyéni vállalkozó szerepelt az adót legalább 180 napon át meg nem fizetők között, az év végére ez a szám közel 200 új névvel 2955 főre bővült. A több mint 100 millió forinttal tartozó cégek száma 1349-ről 1655-re emelkedett.

Kereskedelem

A kiskereskedelmen is meglátszik a válság: a legfrissebb, tavaly novemberi adatok szerint mindenből kevesebb fogyott a boltokban, mint egy évvel korábban. A forgalom 2009 első tizenegy hónapjában 5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

Ingatlanáresés

Rossz idők járnak az ingatlantulajdonosokra: az FHB tavaly bevezetett lakásárindexe azt mutatja, hogy reálértékben (vagyis az inflációt is figyelembe véve) 7,6 százalékkal lettek olcsóbbak a lakások 2009-ben. Idén még nagyobb mértékű, 9 százalékos csökkenést valószínűsít a bank.

 

Idei kilátások

Oszkó Péter pénzügyminiszter január végén közölte: az előző konvergenciajelentésben szereplő 0,6 százalékról 0,3 százalékra mérsékelte a kormány az idei gazdasági visszaesés várható mértékét. A Magyar Nemzeti Bank  február végén publikált inflációs jelentése 0,2 százalékos csökkenést, a jövő évi 3,4 százalékos növekedést jelez előre.

A piac 2010-et tekintve derűlátóbb a jegybanknál és a kormánynál is. A Reuters hírügynökség február végén, a jegybank kamatdöntése előtt közzétett prognózisa szerint a megkérdezett közgazdászok idén stagnálást, jövőre pedig 2,7 százalékos bővülést várnak. Az idei teljesítményre vontakozó legjobb becslés 1 százalékot növekedést valószínűsít, a legrosszabb pedig 0,7 százalékos hanyatlást. Még nagyobb a szórás a jövő évi GDP-becslésekben, a prognózisok 1 és 4 százalékos növekedést között mozogtak.