Csányi: Románia a legígéretesebb célpont

Csányi Sándor, az OTP Bank vezére a Magyar Narancsnak azt nyilatkozta, hogy a válság után ismét terjeszkedésbe kezd az általa vezetett pénzintézet, a legígéretesebb célpontnak Romániát nevezte. A bankár szerint a költségvetési hiány növelhető, ha az reformmal jár együtt, valamint arról is szót ejtett, hogy a jegybank akkor követett el hibát, amikor túl erősre engedte a forintot.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Magyar Narancsnak adott interjújában arról beszélt, hogy Romániát tartja a legígéretesebb célpontnak a bank terjeszkedése szempontjából. A bankár három esetet említett, ahol már megtörtént a kapcsolatfelvétel a megvásárolandó intézményeknél és ebből van olyan, amelyeknél már a tárgyalások is elkezdődtek.

Az OTP a válságban többszörösére növelte a kockázati tartalékait, amely összegek a krízis elmúlásával felszabadulnak. Csányi Sándor elismerte, hogy a tartalékokból terjeszkednének: szeretnék minden leányvállalatuknál a gazdaságos üzemméretet elérni. A lehetséges irányoknál Csányi Romániát, Szerbiát, Szlovákiát és Horvátországot említette. Az eddigi vételekből nem mindegyik sikerült úgy, ahogy tervezték, de eladni egyik leányt sem akarják.

Ázsiában is kinézett egy országot

A neves bankár bízik a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásában, Horvátország esetében 2-3 éven belül. Szerbiánál nem mert tippelni sem Csányi, de abban bízik, hogy a környező országok felvételével a szerbeket sem hagyhatják ki. Az ukrán piac pedig elég nagy ahhoz, hogy önállóan is gazdaságos vállalkozást lehessen vezetni ott.

Csányi Sándor megemlítette, hogy Ázsiában is kinézett magának egy országot az OTP, de ennél többet nem kívánt elárulni. Mint elmondta, Ázsia vagy Brazília már most népszerűbb célpont a befektetőknek, mint Nyugat-Európa, de a régió még mindig alulértékelt, ezért itt is nagy növekedést várnak.

A válságban felmerült annak a terve, hogy a pénzügyi felügyeletet a Magyar Nemzeti Bankba olvasztanák. Ennek előnye a költségek leszorítása lenne, de Csányi szerint nincs olyan ok, ami miatt össze kéne olvasztani a két intézményt, a PSZÁF jelenleg is el tudja látni a feladatát.

Hiba volt a túl erős forint

Csányi Sándor szerint az MNB már kényszerpályán mozgott a válságban, ezért nem teszi felelőssé őket a kamatemelés miatt. Azt viszont felrótta, hogy a válság előtt túl erős volt a forint, ami nagyban visszavetette az exportban érdekelt vállalatokat. Összességében a költségvetési politikát nagyobb gondnak nevezte a válságban, mint a jegybanki politikát.

A bankár szerint a költségvetés hiánya elengedhető 4,5 százalékig, sőt tovább is, de csak akkor, ha ez együtt jár valamelyik nagy alrendszer (egészségügy, oktatás, önkormányzatok) reformjával. Ehhez szerinte a Nemzetközi Valutaalap engedélyét is meg lehetne szerezni. Csányi Sándor abban reménykedik, hogy a reformokhoz a Fidesz-kormányban meg lesz a "szükséges akarat és erő" - olvasható a Magyar Narancsban.