Könnygáz és Molotov-koktél az athéni tüntetésen

A költségvetési hiány drasztikus lefaragása ellenére bajban a görög gazdaság, ezért Görögország hivatalosan is kéri az Európai Unió segítségét. A helyzet komolyságát mutatja, hogy az IMF-hitel lehetőségét is felvetették, amit az unió kizártnak tart. Közben az athéni tüntetéseken már a rendőrségnek is be kellett avatkoznia: könnygázzal oszlatták a kövekkel és Molotov-koktélokkal felfegyvezett tömeget.

Athén utcáin az elmúlt hetekben folyamatossá váltak a tiltakozó akciók, annak ellenére, hogy egyes közvélemény-kutatások szerint a társadalom nagy része megérti a kemény lépések szükségességét. Néhány szakszervezet azonban látványos akciókat hajtott végre, például volt már blokád alatt az athéni tőzsde, illetve a kommunista szakszervezet elfoglalta a pénzügyminisztérium épületét.

Csütörtökön 7000 demonstráló tiltakozott a parlament épületénél a megszorítások ellen. Az erőszakig fajuló tüntetésen megtámadták a törvényhozás épületét védő őröket, ablakokat törtek be, sőt szélsőbaloldali tüntetők a tömegnek szónokló egyik szakszervezeti vezetőt is megtámadták. Jiannisz Panagopulosz verekedésbe keveredett néhány tüntetővel, majd véresen, szakadt ruhában vitték el őt.

Könnygázas oszlatás

Az Associated Press tudósítása szerint a rendőrök könnygázzal oszlatták a kövekkel, Molotov-koktélokkal és tűzijátékokkal támadó 20 ezres tömeget. A tüntetések alatt nem nyitottak ki az iskolák, kórházak (a sürgősségi ellátáson kívül), hivatalok, nem járnak a tömegközlekedési járművek és a nemzetközi járatok sem.

A tömeg különböző rigmusokat skandált dob kíséretében, illetve transzparenseket hordozott körbe: "valódi munka, magasabb bér", illetve "Nincs több áldozatvállalás, háború a háború ellen". Athén belvárosában üzletemberek menekültek a könnygáz elől menedéket keresve.

IMF-hitel: piacnyugtatás vagy zsarolás?

A nehéz helyzetbe került ország közben ellentmondásos nyilatkozatokat tesz. Szerdán a miniszterelnök bejelentette, hogy Görögország hivatalosan is az Európai Unió segítségét kéri, ha nem javul a helyzet, mivel csak magas hitelkamatok mellett tudná önmagát finanszírozni. A válság kezelésére kemény lépéseket vitt már eddig is végbe a görög kormány, de mindez kevés volt a piacok megnyugtatására.

George Papandreou miniszterelnök lényegében megzsarolta az uniót, amikor bejelentette, hogy akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi segítségét is igénybe vennék, ha az unió nem nyújt megfelelő segítséget. Jean-Claude Juncker, az eurózóna gazdasági vezetője szerint nem gond, ha Görögország technikai segítséget kér az IMF-től, de ennél nagyobb beavatkozást kizártnak tart. Ez utóbbi alatt minden bizonnyal a valutaalap hitelcsomagját értette.

Kövek és könnygáz - a galéria eléréséhez kattintson a képre!

 

A görög miniszterelnök szavai meglehetősen zavarosak, ugyanis egyértelműen pénzügyi segítséget vár el az uniótól, vagy ha az nem ad, akkor az IMF-től, de közben azt bizonygatja, hogy Görögország nem kér segélycsomagot, csak egy nyilvános elkötelezettséget a piacok megnyugtatására. A görög érvelés szerint az ország tudná magát finanszírozni a piacról, ha a befektetők nem tartanák ennyire rizikósnak az országot. A normális kamatra ugyanis felszámolnak úgynevezett kockázati prémiumot is, ami által viszont már elviselhetetlenül drágává válik a kölcsön, ami miatt Görögország akár államcsődöt is jelenthetne.

Deficit

A bizonytalanságot jól jelzi, hogy az ország nemrég 10 millió euró értékű kötvénykibocsátást hajtott végre, amely sikeres volt, hiszen a papírokat túljegyezték, mégis csalóka lehet az öröm. Piaci elemzők korábban olyan pletykáról számoltak be az [origo]-nak, amely szerint a görög kötvények nagy részét valójában francia, német és más nyugati állami cégek jegyezték le, mesterségesen javítva ezzel a kibocsátás eredményeit.

A görögök államcsődtől való megmenekülése elképzelhetetlen a költségvetési hiány drasztikus lefaragása nélkül. Tavaly a deficit 12,7 százalékos volt (a legnagyobb az Európai Unióban), pedig a megengedett szint 3 százalék. A görög kormány már bejelentette a programját, amely a kiadások lefaragásával és a bevételek növelésével 2012-re a megengedett szint alá szorítaná a hiányt, de ez hatalmas társadalmi áldozatokkal is járt, hiszen nagyrészt az államigazgatásban dolgozók bérén és a szociális kiadásokon lehetett spórolni.

Magyarország 2008 októberében kapott 20 milliárd eurós segélycsomagot az IMF-től, a Világbanktól és az Európai Uniótól. Görögország helyzete azért bonyolultabb, mert eurózóna tag, azaz, ha az IMF segítségére szorulna, az kihatna az egész övezetre, s ezt a fejlettebb nyugat-európai államok el kívánják kerülni.