Már 250 forintos euróról beszélnek Londonban

Középtávon a forint jó teljesítményére, a jövő év végéig 250 forintos euró árfolyamra számítanak londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint Magyarország a térségi társállamok előtt léphet be az euróövezetbe. A magyar gazdaság növekedési kilátásairól ugyanakkor eltérnek az új prognózisok.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege pénteken kiadott második negyedévi globális piaci előrejelzésében Magyarországról azt írta: a magyar gazdaságban meglévő, most már csekély egyensúlytalanságokhoz és a befektetések kínálta magas hozamokhoz mérve a befektetői portfoliókban jelenleg nagyon alulsúlyozott a forintkonstrukciók pozíciója.

A cég ez idő szerint még nem javasolja erősödésre játszó forintpozíciók felvételét, arra a véleményére hivatkozva, hogy az áprilisi választások előtt megvan a kockázata valamelyes gyengülésnek. A JP Morgan mindazonáltal 2011 végéig 250 forint/euró árfolyamot jósol.

A ház londoni elemzői megerősítették azt a korábban is hangoztatott előrejelzésüket, hogy Magyarország "legalább egy évvel" a térség többi eurótagjelöltje előtt beléphet az euróövezetbe, mivel itt a legerőteljesebbek a csatlakozást ösztönző tényezők, és Magyarország a költségvetési kiigazításban is a térségi társállamok előtt jár.

Magyarország reálgazdasági teljesítményének térségi lemaradását zömmel a feszes hitelkondíciók és a meredek költségvetési szigorítás okozta fogyasztási visszaesés magyarázza. Ennek kedvező oldalaként viszony Magyarország egyedülálló helyzetben van abból a szempontból, hogy a növekedés beindulása után már nem lesz szüksége az államháztartás strukturális deficitjének csökkentésére, ezért a magyar gazdaság középtávú növekedési kilátásai "különösen jók", és 2011-ben eltűnik a magyar gazdaság növekedési hátránya a térségen belül - áll az elemzésben.

A cég szerint a magyar hazai össztermék (GDP) - éves összevetésben számolva - az idei év második felétől már növekedni fog, és az év egészében is növekedés várható; ennek mértékét a JP Morgan szakértői 0,5 százalékra jósolják. Ezzel ugyanakkor más nagy londoni házak nem értenek egyet.

A UBS bankcsoport londoni befektetési részlege szintén pénteken kiadott, felülvizsgált második negyedévi európai gazdasági előrejelzésében az idei évre még visszaesést jósol a magyar gazdaságban, sőt rontotta is prognózisát, miután lefelé módosította az idei euróövezeti importigényre adott jóslatát is. A ház ennek alapján az eddigi 0,3 százalék helyett most 0,5 százalékos GDP-csökkenést vár Magyarországon 2010 egészében. A UBS londoni elemzői jövőre "szerény", 2 százalékos növekedést valószínűsítenek a magyar gazdaságban.

A cég azt jósolja, hogy a várhatóan Fidesz-vezetésű új kormány nagyobb hangsúlyt helyez majd a növekedésre és a versenyképességre, és nem a gyors költségvetési konszolidációra fog összpontosítani. A UBS előrejelzése szerint az idei GDP-arányos államháztartási deficitcélt valószínűleg 5,5 százalék környékére módosítják a jelenlegi 3,8 százalékról, főleg az állami vállalatok korábbi veszteségeinek költségvetési konszolidálása miatt.

Ennek fejében a Fidesz várhatóan gazdasági reformokba kezd. E politika kulcsfontosságú próbája lesz azonban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagyja-e mindezt - áll a UBS pénteki londoni elemzésében.

A cég alapeseti forgatókönyve szerint mindenesetre az idén már nem várható több jegybanki kamatcsökkentés Magyarországon, jövőre pedig 50 bázispontos emelés lehetséges, 6,25 százalékra.

Erre az előrejelzésre ugyanakkor lefelé mutató kockázatok hatnak, ha ugyanis a választási eredménynek és a bemutatott gazdaságpolitikai programnak kedvező lesz a piaci fogadtatása, akkor mód nyílhat további kamatcsökkentésekre - áll a UBS pénteki londoni előrejelzésében.

A JP Morgan pénteki elemzése szerint is "egyértelmű annak a kockázata", hogy az új kormány felfelé módosítja az idei hiánycélt. A cég úgy számol, hogy az állami vállalatok adósságainak konszolidálása akár 7 százalékig is emelheti az idei államháztartási hiányt.

A JP Morgan londoni elemzői szerint azonban "a Görögországgal kapcsolatos tapasztalatok" miatt az új kormány is valószínűleg vonakodni fog a strukturális hiány bármilyen lazításától vagy az állami cégek adósságának teljes körű idei konszolidálásától.

A ház még egy 25 bázispontos idei jegybanki kamatcsökkentést vár, azzal a kiegészítéssel, hogy ha a forint tovább erősödik, az MNB a választások után folytathatja a monetáris enyhítést.

Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke szerint tovább csökkenthető az alapkamat, mivel az erős forint, az infláció alakulása, valamint a befektetők kockázatvállalási hajlandósága lehetőséget nyit rá. Ugyanerre a logikára építve más elemzők is kamatcsökkentésről beszéltek, amely alapján akár 4,5 százalékig is ejthető a kamat.

Az euró a napokban 261-263 forint között ingadozik.