Újra nekiment az ombudsman a szerencsi szalmaerőműnek

Vágólapra másolva!
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa rendkívüli perorvoslattal élt a szerencsi szalmaerőmű ügyében, így ameddig az eljárás nem zárul le, biztosan nem írhatja alá a finanszírozási szerződést a BHD Zrt. és az MFB. A beruházó pénzhez jutását további, titkos feltételek is hátráltatják. Az UNESCO világörökségi címéért aggódók vádjait visszautasító Hujber Ottó cégvezető szerint azért az MFB-hez fordultak, mert a válság miatt nehéz befektetési hitelhez jutni a piacon.
Vágólapra másolva!

"Előkészítés alatt áll a szerencsi erőműberuházás finanszírozását biztosító kölcsönszerződés, de ennek aláírására akkor kerül sor, amikor a beruházó teljesíti a szerződésaláírás feltételeit, illetve az összes jogi bonyodalom véget ér" - mondta az [origo]-nak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kommunikációs vezetője, Őry Kovács Katalin.

Az MFB kötelező érvényű ajánlatot tett a projektet jegyző BHD Hőerőmű Zrt-nek, így gyakorlatilag azon múlik, hogy lesz-e szerződés, hogy a Hujber Ottónak, az MSZP vállalkozói tagozatának egykori vezetőjének érdekkörébe tartozó cég teljesíti-e a bank által kért kondíciókat. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy az MFB és a BHD közötti szerződés aláírására mikor kerülhet sor, ugyanis azt senki nem árulta el, hogy milyen feltételeket szabott a pénzintézet, a felek azt közölték: nincs joguk kiadni üzleti titkot képező adatokat. Hujber Ottó kérdésünkre annyit elmondott, hogy az MFB 2006-ban adta az első írásos nyilatkozatot, amiben a mostaninál még jóval kedvezőbb feltételek szerepeltek, nőtt a kamatfelár és az önrész is, amit szerinte a válságon kívül a projekt körüli indulatok is magyaráznak.

Újra támadja a darázsfészket az ombudsman

Az bizonyos, hogy addig nem lesz aláírás, ameddig nem rendeződnek a vitás jogi ügyek. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa korábban környezetvédelmi okokra hivatkozva támadta meg a projektet, ez az ügy a BHD számára kedvező módon, jogerősen lezárult, és fellebbezésnek sincs helye. Információink szerint a jogi csatározásnak ezzel azonban nincs vége, a múlt hét pénteken ugyanis eljárási hibákra hivatkozva rendkívüli perorvoslattal élt az ombudsman hivatala. Fülöp Sándor szerint vannak még jogi tisztázatlanságok, nem véletlen, hogy magánbefektető nem vállalta a finanszírozást. A biztos az [origo]-nak nyilatkozva "darázsfészeknek" nevezte a szalmaerőmű ügyét, ahol a magántőke magasnak értékelte a környezetvédelmi konfliktusok kockázatát.

Úgy tudjuk, hogy az MFB azt mindenképp feltételként szabja, hogy az Európai Fejlesztési Bank (EIB) kockázati alapja, az Enercap benne legyen a projektben, azaz ha a külföldi fél valamiért eláll a fejlesztéstől, akkor az állami hitel is ugrik. A tulajdonosok által eddig befizetett alaptőke 2,592 milliárd forint, a projekt becsült értéke 20 milliárd forint, azaz a hitel nélkül nincs esély a megvalósulásra.

Folyósítási feltételek

A szerződéskötési feltételek mindig az adott projekttől függnek, az MFB a meghiúsult sávolyi beruházásnál például azt kötötte ki, hogy a beruházó által prezentált 5 éves helyett 10 éves szerződések biztosítsák a megtérülést, de elvileg további forrásbevonást vagy további megrendeléseket is kérhet a bank, ha így látja biztonságban a pénzét.

A pénz megérkezését az is bizonytalanná teheti, hogy az MFB úgynevezett folyósítási feltételeket is támaszt, azaz a szalmaerőmű finanszírozását szolgáló projekthitel még akkor sem érkezik meg automatikusan és biztosan a BHD számlájára, ha a szerződést esetleg aláírják. Ilyen feltétel lehet például, hogy a beruházó költse el az önrészt, vagy rendezze a még nem tisztázott jogi kérdéseket. A szerencsi esetben ezek a feltételek sem ismertek, de banki forrásaink szerint egy normális szerződést feltételezve kicsi az esélye, hogy a választásokig hátralevő három hétben sikeresen befejeződhessen az ügylet. A feltételek teljesítése akár 3-4 hónapot is igénybe vehet, amivel a projekt elbírálása átcsúszna az új kormányzati ciklusba.

A magánbefektetők kiszálltak

A beruházók érvelése szerint a projekt rentábilis lesz - bár voltak olyan magánbefektetők, akik kiszálltak a projektből. A japán Itochu Corporation, amely többek között a magyarországi Suzuki-gyár építésében is közreműködött, például azért hátrált ki az erőmű finanszírozásából, mert az veszélyeztette a táj világörökségi címét. Mivel az UNESCO-nak akkoriban japán vezetése volt, így "nem tehették meg, hogy benne legyenek egy, a minősítést veszélyeztető vállalkozásban" - legalábbis ezt mondja a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség ügyvivője, Takács András.

A magántőke kihátrálását Hujber is elismerte, de szerinte ennek más okai voltak, a visszavonulás nem a projekt minőségét mutatja, hanem az ellenzők lobbierejét. "Az ellenzők már elriasztottak több befektetőt és finanszírozó bankot, deklarált céljuknak megfelelően" - állítja a szocialista politikus.

"Az MFB nem állami pénzt, nem közpénzt használ. A BHD projekthitele piacról származó pénz, piaci feltételek mellett" - mondta Hujber és ezt egy banki forrásunk is megerősítette. Arra a kérdésünkre, hogy a BHD miért az MFB-t választotta finanszírozó banknak, miért nem egy magánbankot, Hujber azt mondta: "Magyarországon a bankok külföldi pénzintézetek többségi tulajdonában vannak. Mivel a külföldi anyabankok maguk is gondokkal küzdenek, itteni lányaik porszívóként működnek, vagyis a magyar betétesek pénzét részben az anyabankok használják. A gazdasági világválság kezdete óta a megnövekedett országkozkázat miatt még nehezebb nagy összegű, befektetési hitelhez jutni. Többek között ezért van az államnak fejlesztési bankja".

Jövőre dönt az UNESCO

Az erőműépítést jellemzően azért támadják, mert azzal fenyeget, hogy a Tokaj-vidék elveszítheti világörökségi minősítését - mint az történt Drezda esetében is: a német városban egy völgyhíd miatt lett oda a világörökségi cím. Az ellenző civil szervezetek azzal érvelnek, hogy már a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tanulmánya is megállapította, hogy a "helyszínkiválasztást felül kell vizsgálni" (...) a területválasztásnál a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékei fenntartásának és kiteljesedésének kell meghatározónak lenniük, ezért az erőmű elhelyezése a világörökségi területen kívül indokolt."

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2010. január 21-i ítélete is kimondja, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal "a világörökségi értékek megőrzése szempontjából a beruházást kedvezőtlennek tartja", de arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogszabályi környezet nem nyújt lehetőséget arra, hogy "szakhatósági állásfoglalás akadályozza meg a projektnek a tervezett formában történő engedélyezését".

"Az aszúsodáshoz pára kell és pontos mikroklíma, a tervezett erőmű hőszennyezése hatalmas és esélyes, hogy megváltoztatja a tőle három kilométerre húzódó aszútermő vidék mikroklímáját" - mondta az [origo]-nak Demeter Endre, a vidék egyik borásza. A hatástanulmánynak amúgy már volt következménye, a BHD eredetileg ugyanis egy 50 megawattos erőművet szeretett volna Szerencs mellett felépíteni, de most már csak egy 25 megawattos erőműről van szó egyelőre.

Ki a felelős?

"A világörökségi címet az állam kéri és kapja, ezért a helyszínek állapotáért és a felmerülő konfliktusok megoldásáért is az állam felel" - indokolja Takács András, hogy miért keresték meg a kormányt a kéréseikkel.

Mechtild Rössler, az UNESCO Világörökségi Központjának képviselője március 18-án írt levelet Májer Jánosnak, Tokaj polgármesterének. Ebben bátorítja a polgármestert: "kérem, érezze magát biztosítva afelől, hogy foglalkozunk az önök aggodalmával, vagyis azzal, hogy a tokaji világörökséget komoly veszély fenyegeti." A nemzetközi szervezet várhatóan 2011 nyarán dönt arról, hogy a Tokaj-vidék megtarthatja-e világörökségi címét, s 2011 februárig kell ehhez benyújtani a dokumentumokat.

Nincs egyetértés helyben sem

A BHD érvelése szerint azonban ipari környezetről van szó, Tokaj-Hegyalja ugyanis nemcsak a borról szól, az "ott élő emberek többségének megélhetését sajnos a bor nem tudja biztosítani". Az ipari lobbisták szerint a szerencsi szalmatüzelésű erőmű "méltó folytatója lesz a 117 éve létesült cukorgyárral kezdődő agrár-ipari hagyományoknak" - főleg , hogy a cukorgyár már nem üzemel. Szerintük a tokaji borvidék világörökségi kezelési terve nem is legitim, a terv ugyanis bár megfelel az UNESCO elvárásainak, de mint "tanácsadó, keretjellegű, stratégiai irányító és befolyásoló szereppel bíró" dokumentum csak az érintettek egyhangú jóváhagyása legitimálná, márpedig ez nem történt meg.

Az egyhangú jóváhagyás hiányára utal az is, hogy már demonstrációt is szerveztek az erőmű mellett - a 2008-as tüntetés meghírdetői szerint nem igaz, hogy az új üzem hője megváltoztatja-e az aszúsodás időszakában a borvidék mikroklímáját, hisz a cukorgyár kazánjait már nem gyújtják be, és az sem felel meg a valóságnak, hogy nőni fog a közúti szállítás volumene, már amennyiben azokhoz az évekhez mérjük, amikor még működött a szerencsi cukorgyár (a szerencsi polgármester szerint a szalma szállítását is úgy alakítják majd ki, hogy a tüzelőanyag-ellátását biztosító teherautók elkerülik a világörökségi területet). Szerintük a fő kérdés az, hogy folytatódik-e tovább az agrártermelésen alapuló iparosodás, illetve lesznek-e új munkahelyek. A munkanélküliség problémája valóban súlyos, a 10,5 százalékos országos értékkel szemben a régióban ugyanis 27 százalék felett van a munkát hiába keresők aránya. "Az erőmű felépítése 24 hónapon át 1200 embernek ad majd munkát, a 25 megawattos üzemeltetés 81 munkahelyet jelent, amennyiben bővül a kapacitás, úgy további 50 főt lehet foglalkoztatni" - mondta el Hujber Ottó, aki szerint áttételesen ezreknek adhat munkát a tüzelőanyag beszállítása.

Logikus lépés lehet a helyiekre bízni, hogy mit tartanak fontosabbnak: a több munkahelyet jelentő erőművet, vagy a tisztább környezetet, a helyzet azonban ebből a szempontból sem egyszerű. Az önkormányzatok között ugyanis nincs egyetértés - az agráriumra és az idegenforgalomra specializálódott Tokaj polgármestere, Májer János megvétózná az erőmű megépülését, és ezt Bajnai Gordonnak írt nyílt levelében is megerősítette. Az iparosodottabb Szerencs vezetője, Rónavölgyi Endréné azonban arra kérte a miniszterelnököt, hogy támogassa a projektet, illetve a BHD és az MFB hitelszerződését - szerinte amúgy minden feltétel teljesül ahhoz, hogy az MFB aláírja a hitelszerződést.