Félmillió fölé nőhet a munkanélküliek száma

Vágólapra másolva!
Jelentősen megugrott a legfrissebb adatok szerint a munkanélküliség Magyarországon, a meglepően nagy emelkedés okait egyelőre csak találgatni lehet: a szezonális hatásokon túl a közmunkaprogramok kifutása, az állástalanság késleltetett bejelentése és a szolgáltatóipar gyengélkedése is szerepel a potenciális okok között. A kormány szerint nem hungaricumról van szó, a szakszervezetek szerint voltak rossz döntések, ha pedig igaza lesz az elemzőknek, akkor a hétfői kamatcsökkentés ellenére is átléphetjük az 500 ezres határt.
Vágólapra másolva!

"Semmi rendkívüli nem történt statisztikai szempontból a december és február közötti időszakban, most vizsgáljuk, hogy mi dobhatta meg a munkanélküliségi rátát" - mondta az [origo]-nak Váradi Rita, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakértője, aki szerint a nyári szezonmunkák kifutása miatt a téli időszakban mindig magasabb a munkanélküliség, de az emelkedés jellemzően kisebb a most feljegyzettnél. A KSH legfrissebb adatai szerint a tavaly december és az idén február közötti időszakban 479 ezren voltak munka nélkül, ami 11,4 százalékos rátát jelentett, szemben az egy hónappal korábbi 456 ezres és 10,8 százalékos értékekkel.

A KSH statisztikai számsora mozgóátlagolással készül, ami azt jelenti, hogy három hónap adatainak egyfajta átlagolásából számolják ki az aktuális munkanélküliségi rátát - ebből az is adódik, hogy az előző havi jelentésben szereplővel két hónap átfedés van (a jelen esetben december és január), vagyis a ráta mostani megugrása azt mutatja, hogy a tavaly novemberihez képest idén februárban drasztikusan romlott a munkaerőpiaci helyzet. A munkanélküliek számának emelkedésében testet öltő gazdasági visszaesés is az egyik oka lehetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői ülésén soha nem látott szintre, 5,5 százalékra vitte le a kamatokat.

A nmunkaügyi központban is látják

A Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ tapasztalatai a KSH jelentésében foglaltakhoz hasonló tendenciát mutatnak. A központ januárban 10 ezer, februárban 13 ezer új álláskeresőt regisztrált, ez bizonyára még a válsággal összefüggő növekedés - tájékoztatta az [origo]-t Vass István főigazgató.

Megjegyezte, februárban a korábbi években is mindig elég sokan léptek be a rendszerbe, mivel azok, akiknek az előző év végén szűnt meg a munkaviszonyuk, a januárt általában álláskereséssel töltik, és ennek sikertelensége esetén többnyire csak a következő hónap elején regisztráltatják magukat. Ezzel a hatással számolni kell Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szerint is, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a tavaly állástalanná váltak egy része nem azonnal jelentette magát munkanélküliként, hanem megvárta az év végét és egyéb, nem feltétlenül legális módon igyekezett munkához jutni - a jelek szerint sikertelenül.

A 13 ezres létszám azonban mindenképp magas, ha azt nézzük, hogy 2008-ban havonta átlagosan 7500, tavaly pedig valamivel több mint 10 ezer új ügyfelet regisztrált a regionális központ. Az emelkedést az is mutatja, hogy az idei év elején 82 ezer volt az ügyfelek száma, most pedig 91 ezer, vagyis 9 ezerrel több volt a belépő, mint a kilépő.

A szolgáltatóiparban most jöhet a mélypont

"Azt vizsgáljuk, hogy a statisztikába most bekerülő, februári munkanélküliek milyen korosztályhoz tartoznak, illetve milyen szektorokhoz kötődtek eddig" - mondta el Váradi Rita, aki szerint azt lehet sejteni, hogy az iparban már lecsengőben vannak az elbocsátások, a szolgáltató szektorban azonban még csak most jön a mélypont.

Már több nagyobb ugrás is volt a munkanélküliségi adatokban, de a most mért közel 1 százalékos növekedésígy is kiemelkedő. A válság első hullámában 2008 végén és 2009 elején elbocsátási hullám vette kezdetét a termeléscsökkentések miatt, ezért ebben az időszakban megugrott a ráta. Az első negyedév után azonban viszonylag visszafogott volt az emelkedés. Most sem lehetett hallani nagy leépítésekről, ugyanakkor sokan jelentkeztek be munkanélkülinek.

"A munkanélküliség növekedése azt mutatja, hogy a magyar gazdaság azon alapvető problémái, amelyek már a válság előtt is megvoltak, semmit sem változtak" - mondta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok szakszervezeti szövetség elnöke.

Újra félmillió fölé mehet a munkanélküliség

Az állami foglalkoztatás szűkülése is állhat a munkanélküliség megugrásának hátterében. Török szerint a béradatokból látszik, hogy a közmunkaprogramok lassan kifutnak: a közszférában a foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, csak januárban majdnem 15 ezren dolgoztak kevesebben, mint decemberben, ami azzal lehet összefüggésben, hogy a 2009-es munkahelyteremtő programok nagy része lezárult. Török szerint, amennyiben feltételezzük, hogy további tízezrek vannak a közmunkaprogramokban, úgy további drasztikus emelkedésre lehet számítani. Az elemző ebben az esetben egy 12 százalékos tetőzést is elképzelhetőnek tart, a feldolgozóiparban felívelő, a szolgáltató és kkv- szektorban tovább romló tendenciára számít.

Suppan Gergely,a Takarékbank elemzője szerint arra lehet számítani, hogy a következő egy-két periódusban a munkanélküliség még további növekedést mutat a szezonális hatás, illetve a belső kereslet visszaesése miatt. Ugyanakkor a multinacionális vállalatoknál egyértelműen mutatkoznak kedvező jelek, az elmúlt hónapban több száz munkahelyet teremtő bejelentéseket tettek, ugyanakkor ez továbbra sem tudja ellensúlyozni, hogy a belföldre termelők még mindig nagy válságban vannak.

A munkaügyi központ a több forrásban bízik

A Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központadatai szerint a vállalkozások jelzéseiből arra lehet következtetni, hogy érzik már a gazdasági környezet javulását, de a létszámbővítéssel még várnak. A foglalkoztatás szintjének emelkedését attól lehet remélni, hogy a munkaügyi központok a közeljövőben a korábbinál is jelentősebb forrásokat áldozhatnak a foglalkoztatás javítására. "Ez alatt egyrészt a meglévő uniós programokban meglévő bértámogatások és képzési támogatások értendők, másrészt előkészítés alatt áll egy kiemelt, szintén uniós forrású program, amely a válság miatt munkájukat vesztett mnunkavállalók elhelyezkedését segítené. A program félévkor elindulhat" - mondta a főigazgató.



Márciusig tovább emelkedik a munkanélküliség, ekkor azonban már fordulat várható, mert elindulnak a szezonális munkák a mezőgazdaságban, az építőiparban, a nyáron a turizmusnak is felszívó hatása lesz a munkaerőpiacon. Suoppan szerint ekkortól nyárig valamelyest mérséklődik a munkanélküliség, nem sokkal 11 százalék alá süllyedhet. Vass István szerint a még nem végleges márciusi adatokból ugyan kiolvasható némi javulás, a februárinál ugyanis 30 százalékkal kevesebben regisztráltak, és növekszik a kilépők száma is, de a regionális központ prognózisa szerint még az év második harmadában is legfeljebb stagnálás várható.

"Nem lehet megmondani, hogy elérte-e már a csúcsát a munkanélküliség Magyarországon, látható ugyanis egy olyan tendencia, miszerint az iparból elbocsátottak a szolgáltató cégeknél szeretnének elhelyezkedni, ezek a vállalatok azonban a fizetőképes kereslet szűkülése miatt szenvednek, így nem képesek felszívni a munkaerőtömeget" - mondta a KSH illetékese.

Amenyiben valóban 12 százalékos lesz a munkanélküliségi ráta, úgy könnyen újra a bűvös 500 ezres határ fölé emelkedne az állást hiába keresők száma, márpedig erre 1993 harmadik negyedéve óta nem volt példa. Ekkor 517 ezer munkanélkülit mért a KSH, ami 11,9 százalékos rátát jelentett (a legrosszabb negyedévet 1993 első hátrom hónapja jelentette, akkor 546 ezren voltak munka nélkül, ami 12,5 százalékos munkanélküliséggel ért fel.

A kormány szerint nem hungaricum

"A nemzetközi gazdasági válság egyik legsúlyosabb következménye a világszerte drasztikusan emelkedő munkanélküliség. Az állástalanok számának növekedése nem hungaricum, Európa szinte valamennyi országa ugyanezzel a problémával küzd. A magyarországi munkanélküliségi mutató megfelel az Európai Unió átlagának, a hazai gazdaság zsugorodása viszont nagyobb" - áll a Miniszterelnöki Hivatal közleményében.

A közlemény emlékezet, hogy a magyar gazdaság 2009-ben 6,3 százalékkal zsugorodott, és a kormány az idei évre is 0,2 szzalékos csökkenést vár, ugyanakkor több intézkedéssel igyekszik ellensúlyozni a gazdasági válság okozta hatásokat. A Szollár Domonkos kormányszővivő által jegyzett közlemény szerint "amíg a gazdaság teljesítménye nem növekszik, addig a foglalkoztatottak száma sem fog emelkedni - éppen ezért a kormány a munkahelymegtartó és munkahelyteremtő intézkedések mellett a munkára rakódó terhek csökkentésével is enyhíti a gazdasági válság munkaerőpiaci hatásait".

Nem ért egyet a kormánnyal Palkovics Imre, aki szerint a kormány számos olyan apróbb hibát is elkövetett, amelyek tovább rontják a foglalkoztatást - a szalszervezeti vezető példaként megemlítette az üdülési csekk és a hidegétel-utalvány megadóztatásának rossz hatását a turizusra és a kereskedelemre. "A vállalkozások adóterheinek csökkentése sem javított a helyzeten, mert a jelek szerint a cégek ezt a profit növelésére használták fel, nem pedig létszámbővítésre. További gond, hogy amíg nincs a piacon olcsó hitel, addig a foglalkoztatásbővülés sem várható. Ha jobban megéri értékpapírokba fektetni, mint a reálszférába, nem fog javulni a helyzet" - jegyezte meg Palkovics Imre.