Bebiztosítanák magukat az OTP-vezérek

Az OTP Bank vezetése egy esetleges felvásárlás veszélyére hivatkozva egy év szünet után újra megpróbálja szűkíteni az egy kézben összpontosítható szavazati erőt a közgyűlésen. Egy ilyen lépés kétségtelenül elriaszthatja a vevőket, de abban már homályos a kép, hogy ki ellen is kellene épp most védekezni. Egy biztos: ha megszavazzák az előterjesztést, akkor a mostani vezetés a jelenleginél is kimozdíthatatlanabb lesz.

Legfeljebb 10 százalékot érjen egy-egy tulajdonosi csoport szavazati súlya - ez is szerepel az április végi OTP-közgyűlésre, a bank vezetése által felterjesztett javaslatok között. A legnagyobb magyar kereskedelmi bankban már most is érvényben van egy szavazati limit, jelenleg legfeljebb 25 százalékos, illetve speciális esetben 33 százalékos szavazati aránnyal lehet voksolni. Amennyiben a közgyűlés támogatja az ötletet, úgy nem lenne elég 2-3 tulajdonosi csoport együttműködése egy döntés meghozatalához, hanem jóval többnek kellene összefognia - ami által többek között a bank felvásárlása, illetve a menedzsment eltávolítása is nehezebbé válna.

Az OTP szempontjából azért van különös jelentősége egy ilyen szabálynak, mert a papírok tulajdonosainak nagy többsége nem ismert - lehet tudni, hogy a bank tulajdonosai között ott vannak az OTP-vezetők, illetve ismertek az 5 százalék fölötti tulajdonosok is, de a részvények több mint kétharmadának birtokosait az ismeretlenség védi.

Megkerestük az OTP Bankot is, hogy miért tartanak épp most felvásárlástól, illetve hogy mely cégek közeledésére számítanak, de a pénzintézet konkrétumokat nem közölt. "A jelenlegi pénzügyi-gazdasági környezetben az aktuális részvényárak mellett viszonylag könnyen előfordulhat a részvényesi szerkezet jelentős átrendeződése" - válaszolta felvetésünkre a bank, amely szerint azért van szükség az új szabályra, mert "az elmúlt évben az OTP-részvények árfolyama teljesen elszakadt a fundamentumoktól" és a szavazati korláttal "biztosítható, hogy egyetlen részvényes vagy részvényesi csoport se rendelkezzen túlzott erőfölénnyel a közgyűlési döntések meghozatala során".

Félelem vagy bebetonozás

A tulajdonosok nagy többsége tehát nem beazonosítható, és jelenleg pletyka szinten sincs vételi szándékkal érdeklődő, ezért a bank leginkább megelőzésként alkalmazhatná a szabálymódosítást, főleg hogy az OTP jó számai és főleg leányvállalatai miatt jó célpont lehetne egy olyan befektetőnek, aki a régióban szeretne terjeszkedni. A banki közlemény is rámutat, hogy a 10 százalékos limit bevezetése nem csak a felvásárlással kapcsolatos döntésekre terjedne ki, hanem az összes közgyűlési határozatra - vagyis, ha a szabályt megszavazzák, akkor a mostani bankvezetés pozíciói az eddiginél is biztosabbak lesznek.

A felvásárlási félelem és a menedzsment bebetonozása nem független egymástól, amennyiben ugyanis egy új tulajdonos jelenne meg a pénzintézetben, akkor az épp a vezetőség leváltásával és új menedzsment delegálásával veheti át a hatalmat a cégen belül. Ez az összefüggés azt is jelenti, hogy az ismeretlen és egyelőre észrevehetetlen felvásárlás elleni küzdelem és a cég jelenlegi vezetésének ettől független bebiztosítása csak nehezen választható el egymástól.

A bankvezetők óvatossága érthető is: az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó piaci források szerint a válság előtt sok OTP-részvény volt a menedzsment szempontjából "baráti" kézben, de ez az arány az árfolyam zuhanása és az ebből adódó veszteségek miatt (tavaly márciusban 1232 forintig zuhant a kurzus, míg 2007-ben bőven 10 ezer forint fölött volt a jegyzés) megcsappant. Vagyis több olyan tulajdonos is megjelenhet, aki nem föltétlenül a mostani menedzsmenttel képzeli el a jövőt, vagy akár a bank felvásárlásában is érdekelt lehet.

Az OTP esetleges felvásárlása 2007-ig nem is merülhetett fel, addig ugyanis volt egy olyan passzus a bank alapszabályában, amely az összes leadható szavazat 50 százalékában maximálta a külföldiek által közvetlenül vagy közvetve gyakorolható szavazati jog mértékét - márpedig az OTP esetében reálisan csak külföldi vásárló merülhetett fel. Az utóbbi három évben 2008 végén, a tőzsdei zuhanáskor volt a legközelebb az OTP az esetleges felvásárláshoz, ekkor el is terjedtek ilyen pletykák, de a bank vezetése cáfolta ezeket. A bankfelvásárlás amúgy nem kivételes esemény, Magyarországon is van olyan, külföldi tulajdonú bank, amelynek az anyacégét felvásárolták, a mostani válságban pedig több nagy felvásárlásra is sor került az Egyesült Államokban (lásd keretes írásunkat).

Baráti és legbarátibb kezek

A baráti kezek alatt olyan befektetőket kell érteni, akik jó eséllyel támogatják a menedzsmentet: a legismertebb ilyen részvénytulajdonos barát a Mol (amely a harmadik legnagyobb tulajdonos), a magyar olajcég egy évvel ezelőtt több mint 5 millió saját részvényt adott az OTP-nek, az OTP pedig 24 millió törzsrészvényt adott át a Molnak - akkor ezzel a módszerrel a Mol készült fel egy esetleges orosz felvásárlási kísérletre, amit ki is védett, de nem lenne nehéz elképzelni egy hasonló lépést az OTP érdekében sem. Beszédes az is, hogy van már olyan cég Magyarországon, amely 10 százalékos szavazati korlátot alkalmaz, mégpedig épp a Mol, amely az OMV és a Szurgut "közeledését" is nagy részben ezzel a technikával verte vissza.

A "legbarátibb" kezekben, a bank vezetésénél lévő részvények számán is nyomon követhető a csökkenés. Az összes forgalomban lévő papír körülbelül 1 százalékát kitevő rész több mint 324 ezer darabbal csökkent egyetlen év alatt, a menedzserek befolyása alatt levő pakettek pedig ennél is jobban zsugorodtak: Csányi Sándor elnök-vezérigazgató esetében a közvetlen tulajdonában lévő papírok száma nem változott, a közvetetten birtokolt részvények száma azonban 600 ezer darabbal ment le 2009-ben.

Az OTP vezető tisztségviselőinek tulajdonában lévő részvények száma

	2008	2009
Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató*	200 000	200 000
Pongrácz Antal, alelnök-vezérigazgató-helyettes	230 000	200 000
Szapáry György, az igazgatóság tagja	0	0
Tolnay Tibor, a felügyelőbizottság elnöke	80 580	0
Kovács Antal, vezérigazgató-helyettes	33 000	23 000
Gresa István, vezérigazgató-helyettes	63 758	63 758
Takács Ákos, vezérigazgató-helyettes	153 347	153 347
Wolf László, vezérigazgató-helyettes	732 640	677 640
A többi vezető állású tisztségviselő összesen	1 283 875	1 135 436
Összesen	2 777 200	2 453 181

*Csányi Sándor közvetlen és közvetett tulajdonában lévő részvények száma:
2008-ban 3 302 000 darab, 2009-ben: 2 700 000 darab

Forrás: OTP Tájékoztató a 2009-es és 2008-as évi eredményekről

A baráti részvényesek számának csökkenése azzal fenyeget, hogy megismétlődik a pesti tőzsde esete: a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) lényegében a bécsi börze irányítása alá került, méghozzá úgy, hogy több kisebb szeletben osztrák cégek vásárolgatták fel a papírokat, majd egyszer csak továbbadták a papírokat a felvásárlásban érdekelt bécsi tőzsdének. Amennyiben a 10 százalékos korlát érvénybe lép, úgy nem lesz értelme az ilyen kísérleteknek sem - hisz az OTP vezetését úgysem lehetne leváltani.

Tavaly áprilisban már próbálkozott hasonló lépéssel az OTP-menedzsment. Akkor két évre, tehát 2011. április 30-ig korlátozták volna 10 százalékban a maximális befolyását egy tulajdonosi csoportnak. Akkor viszont a közgyűlés nem ment bele az alapszabály megváltoztatásába, a szükséges 75 százaléknyi szavazat helyett csak 71 százalék voksolt mellette. Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója akkor azzal indokolta ezt, hogy megelőzhessenek egy esetleges "lopakodó, csendes" felvásárlási kísérletet. A tervet ugyan leszavazták, de Csányiék ebből is jeleket tudtak kiolvasni. Mint magyarázta: "nem baj, hogy a közgyűlés nem fogadta el a részvényesi szavazatok korlátozásáról szóló indítványunkat", ugyanis a szavazás megmutatta a vezetőségnek, hogy mekkora arányban számíthat a részvényesek támogatására.

Kerülik a rossz üzenetet

Kuti Ákos, a Cashline részvénypiaci szakértője szerint sokan lehetnek potenciális vevők az OTP-re, de konkrétan sose lehet tudni, hogy éppen ki veszi a bank papírjait. Mellesleg a jelenlegi piaci környezetben a bankszektor még óvatos, nagy felvásárlásokra rövid távon senkinek nem lesz egy ideig pénze, ezért az OTP vezetésének javaslata mögött inkább több évre való előre gondolkodást lehet sejteni. Kuti szerint azért most kerül erre sor, mert a menedzsment az időzítéssel nem akart kockáztatni: egy rendkívüli közgyűlés összehívásának rossz üzenete lenne, míg az éves rendes közgyűlésen különösebb feltünés nélkül át lehet vinni egy ilyen felvetést.

"A bank felvásárláshoz most nem alkalmas a környezet" - fogalmazott kérdésünkre a szakértő, aki szerint ahhoz vagy nagyon optimista hangulat, azaz a befektetők magas kockázatvállalása kell, vagy szélsőségesen pesszimista, amelyben a zuhanó árak jelenthetik a motivációt. Kuti szerint az ellenséges kivásárlás, amilyen például az OMV próbálkozása volt az Molnál, a jelenlegi helyzetben így nem valószínű.

Árfolyamtörténet

Az OTP-részvények árfolyama a tavalyi 1200 forint körüli mélypontról 7400-ig tört föl, ezen belül is három olyan hónap volt, amikor különösen gyors volt az erősödés üteme: 2008. márciusa és júliusa, valamint 2009 márciusa, amikor több mint 1000 forintot drágultak a papírok.

A tavaly a válság ellenére is több mint másfélszáz milliárd forintos adózott eredményt elért és a napokban az állami hitelt is visszafizető OTP akár keletről, akár nyugatról érkező befektetők érdeklődését felkeltheti: az elemzők szerint aki a kelet-európai régióban keresgél, annak az OTP ugyanis kiváló választás lehet.

A bank a jó számok és a leányvállalatok mellett elsősorban földrajzi elhelyezkedése miatt lehet érdekes befektetési célpont: egy-egy egzotikusabb, azaz ázsiai vagy épp arab országbeli nagybefektetőt az motiválhat, hogy a pénzintézet Kelet-Európában, azaz kockázatos és fejlődő piacokon működik, miközben az Európai Unió védelmét és előnyeit is élvezi, ami mérsékli a rizikót.

Egy amerikai vagy nyugat-európai intézmény esetleges bevásárlása mellett az szólhat, hogy a kimentett óriásbankok nagy összegeket tartanak jelenleg alacsony kockázatú portfóliókban, például árúban (arany, olaj), kötvényekben, illetve a jegybank számláin. Ezek a felhalmozott pénzek a válság végeztével a kockázatosabb befektetések felé indulhatnak, mivel amennyiben nem hasznosulnak a gazdasági növekedésben, úgy csak az inflációt gerjesztenék.

Aranytojást tojó tyúk

Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője szerint is van fantázia felvásárlási szempontból az OTP-ben, szerinte ugyanis egyrészről ez a legbiztonságosabb bank a régióban, másrészről pedig, aki megszerzi, az egyszerre a térség több országában piachoz jut, hiszen a banknak leányvállalatai vannak Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Ukrajnában, sőt Oroszországban is. Ez utóbbi kettő ráadásul nagy növekedési potenciállal bír.

Jelenleg Háda szerint is valószínűtlen egy felvásárlás, s ezt azzal magyarázta, hogy a válság előtt még 22 ezer forintos potenciális árfolyamról beszéltek a piacokon, ahhoz képest a jelenlegi 7 ezer forint elég kevésnek tűnik. "Ez az árfolyam egy vevőnek értelemszerűen jó lenne, de az eladóknak nem, hiszen ők a magasabb szintekben reménykedhetnek" - mondta Háda Bálint.

Az elemzők szerint "van az a pénz", amiért fel lehet vásárolni az OTP Bankot - az is biztos azonban, hogy a szavazati korlát elfogadásával a sikeres felvásárláshoz szükség lenne Csányi Sándor beleegyezésére is, aki immár 1992 óta vezeti Magyarország piacvezető bankját.