Nem hatotta meg a Fidesz ígérete az árverező cégeket

Április 15-én lejár a lakásrészlet-törlesztéssel késő adósok utolsó mentsvára, a kormány által elrendelt árverési moratórium határideje, pár nappal későbbre már több árverést ki is tűztek. A Fidesz megígérte, hogy esetleges kormányre kerülése esetén meghosszabbítja a tilalmat, de kérdéses, hogy mikor kerülhet sor az ezt hivatalossá tevő kormányülésre. Az árverező cégek egyetértenek abban, hogy rendezni kell az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált adósok helyzetét, a hitelszövetség elnöke szerint azonban a cégek jogkörét is csökkenteni kell.

Nem késlekednek az ingatlanok árverezésével foglalkozó vállalkozások, az április 15-én lejáró moratórium után azonnal újraindítják a kormány február elején életbe lépett rendeletével ideiglenesen megtiltott liciteket.

Az öt legnagyobb, ezzel foglalkozó cég honlapjáról kiderül, hogy április utolsó két hetére valamennyinek van már legalább egy meghirdetett árverése, és ezeken összesen 300 ingatlan kerülhet kalapács alá. (Ez messze nem jelenti azt, hogy mind el is kel. Az [origo] által tavaly nyáron meglátogatott árverésen a 60 meghirdetett tételből hétre volt érdeklődő.)

Az árverező cégeknek azonban fel kell készülniük egy esetleges újabb kényszerű szünetre a választások után. Orbán Viktor, a kormányzásra készülő Fidesz elnöke csütörtökön azt mondta, mielőbb meg kell oldani a bajba jutott hitelfelvevők helyzetét, és megígérte, hogy ameddig nem születik megoldás, a következő kormány is a moratórium eszközéhez fog nyúlni. Az árverező cégek akár meg is várhatnák a helyzet tisztázódását, de az általunk megkérdezettek állítják: erre nincs lehetőségük.

"Sokat tettünk már eddig is"

"Nem merült fel, hogy az árverésekkel megvárjuk az új kormány megalakulását, úgy gondolom, hogy mi sokat tettünk már eddig is" - mondta Némethy Andor, a Talent-Bilanz Kft ügyvezetője az [origo]-nak. Úgy véli a moratórium meghosszabbítása komoly problémákat vethet fel, szerinte elég csak arra gondolni, hogy milyen veszélybe kerülne a betétesek pénze, ha a nemfizetés válna normává.

"Természetes, hogy folytatódnak az árverések, az egy dolog, hogy ezen cégek működése ellehetetlenülne, de ha akarnánk se tehetnénk meg, hogy tovább késlekedünk, mert a bankok megbízásaiban szigorú határidők vannak" - mondta érdeklődésünkre Almási Krisztián, a Creditexpress Magyarország Kft. behajtási csoportjának vezetője.

 

A magáncsőd nyerte az [origo]-szavazást

Az [origo] szavazásán részt vett olvasók csaknem harmada szerint a megoldás a következő kormány részéről a magáncsőd intézményének bevezetése lenne (32,4 százalék), de szinte ugyanennyien voksoltak arra, hogy nem lenne szabad elárverezni annak a lakását, aki önhibáján kívül került abba a helyzetbe, hogy nem tudja fizetni a részleteket (32,4 százalék). Jóval kevesebben gondolták úgy, hogy teljesen be kellene tiltani a lakott ingatlanok árverezését (18,6 százalék), és 10,7 százalék szerint kell elárverezni minden nem törlesztő adós lakását. Alig kapott szavazatot (6 százalék) az az opció, amely szerint télen nem lehetne az utcára tenni senkit.

Almási az adósok szempontjából sem tartaná jónak a moratórium fenntartását, mert a fennálló tartozásuk időközben tovább nő, és a tapasztalatok szerint rossz hatással van a fizetési moráljukra: nagyon kevesen használják ki az időt az ingatlanjuk önkéntes értékesítésére vagy más megoldásra.

Sok olyan adós van, aki azt hitte, hogy semmilyen árverésre nincs mód a moratórium alatt. Ez tévedés, a bírósági végrehajtásokra ugyanis nem vonatkozott a rendelet, azok keretében folyamatosan zajlottak árverések az elmúlt hetekben is. "A bírósági végrehajtóknál nem csak pénzintézeti követelések vannak, így itt nem is lenne indokolt a moratórium" - mondta lapunknak Kreiniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke. (A március 1-jéig tartó kilakoltatási tilalom persze minden eljárásra érvényes volt.)

Az opciós szerződésekre nem vonatkozott

Az árverési moratórium tehát kizárólag a végrehajtáson kívüli értékesítésekre vonatkozott, ily módon az opciós szerződésekből adódó kilakoltatásokat sem korlátozta - és ma sem korlátozza - semmi. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre az arányokról, de Almási Krisztián szerint a 20 ezer végrehajtási szakaszban lévő ügy közül csak pár ezret kezelnek az árverező cégek.

A PSZÁF adatai szerint 2009. december végén összesen 1 millió 757 ezer hitelszerződéssel kapcsolatosan állt fenn valamilyen fizetési késedelem, ami darabszám alapján az összes szerződés 29,6 százalékát teszi ki. A lakossági hitelek 29,2 százalékával, ezen belül a jelzáloghitelek 17,8 százalékával kapcsolatban merült fel fizetési késedelem.

A fent említett cégek közleménye szerint a magyarországi lakossági jelzálogszerződések körülbelül 6-8 százaléka volt törlesztésképtelen késedelemben és a jelzálogszerződések 2,5-3 százaléka került végrehajtási szakaszba tavaly decemberben. A végrehajtási szakaszban lévő ügyeknek csak egy kisebb része, néhány ezer került árverést szervező cégekhez és a kalapács alá kerülő ingatlanok értékesítésének 5-13 százaléka volt eredményes.

Futószalagon az árverések

Futószalagon folynak az árverések Barabás Gyula, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének szaktanácsadója és a Magyar Hitelszövetség elnöke szerint. Szabályozatlan az egész kérdés, nincs törvény, például, arra, hogy az adós jogorvoslattal élhessen, amellett sokszor azt sem tudja, hogy mi a kikiáltási ár.

A Hitelszövetség elnöke megvonná a cégek jogát az ingatlanárverezésre. A megoldás szerinte az lenne, hogy az állam szervezze a liciteket, megnehezítve ezzel a visszaéléseket. Ebben segíthetne az APEH által már alkalmazott elektronikus árverés is - ez némelyik cégnél elvileg már létezik, gyakorlatilag azonban nem működik, másutt pedig dolgoznak a bevezetésén.

Barabás abban egyetért a fent idézett cégvezetőkkel, hogy a jelenlegi helyzet az adósoknak azt sugallhatja, biztonságban vannak, az állam úgyis segít valahogy. Ennek ellenére most mégis azt tartaná a legkevésbé rossz intézkedésnek, ha a jelenlegi kormány meghosszabbítaná a moratóriumot szeptember 30-ig. Szerettük volna megkérdezni a kormányszóvivőt arról, hogy van-e ilyen szándéka a kabinetnek, de cikkünk megjelenéséig nem értük el.

A legtöbb, árveréseket szervező vállalkozás a banki megoldások feltérképezésében és az ingatlanok önálló értékesítésében is segítséget kínál, mivel jutalékot nem csak az árverezés után kap - állítják a cégek az [origo]-hoz eljuttatott közös állásfoglalásukban. (A fent említetteken kívül a az Ingatlan Árverés és Kereskedőház Kft., az Árverező Ház Szolgáltató és Árverező Zrt. és Első Magyar Ingatlan Bróker Kft. tartozik közéjük.)

A moratórium nem megoldás

A cégek szerint az árverési moratórium önmagában nem oldja meg annak a néhány ezer adósnak az ügyét, akinek az ingatlana árverésre vár, viszont hátrányos a gazdaság egésze szempontjából, hiszen azt sugallja a rendesen törlesztő, egyébként 95-96 százalékos többségben lévő banki ügyfeleknek, hogy szankciók nélkül lehet felhagyni a törlesztéssel.

Meglátásuk szerint egy moratórium esetén a kötelezettségeit szerződésszerűen teljesítő többség fizetné ki a néhány ezer nem fizető ügyfél tartozását, az emelkedő kamatokon keresztül. A moratórium meghosszabbítása nyomán pedig a bankok - amint bizonytalanná válik a biztosítékok érvényesíthetősége - tovább szigoríthatják a hitelnyújtási feltételeket.