Vágólapra másolva!
Az új kormányzati ciklusban nem, legkorábban 2015-ben lehet bevezetni az eurót Magyarországon az Equilor Befektetési Zrt. szerint. A várható árfolyamot 240-260 forint között határozta meg a cég. Az eurózónához való csatlakozás megnehezítését valószínűbbnek látja az Equilor, mint azt, hogy Görögország - vagy Portugália - kilépne belőle.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt két évben kibontakozott gazdasági válság, a forint árfolyamának hektikussága, majd Görögország válsága mind felveti a kérdést, hogy mikor, milyen árfolyam mellett érdemes és lehet Magyarországnak az eurózónához csatlakoznia. Az Equilor szerint a kérdés azonban nem csak az, hogy a következő hetekben megalakuló új kormány megnevez-e a közeljövőben csatlakozási céldátumot, hanem az is, hogy addig milyen út vezet. Az Equilor az ország jelenlegi állapotában a legvalószínűbbnek a 2015-ös euróbevezetési céldátumot tartja 240-260 forint közötti optimális váltóárfolyam mellett.

Magyarország esetében jelenleg nincs deklarált euróbevezetési céldátum, ami azzal függ össze, hogy a korábban kitűzöttek közül egy sem teljesült, ez pedig reputációs veszteséget okozott az országnak. A Fidesz prominens gazdaságpolitikusai a választási kampány során még azt jelezték, hogy a megalakuló új kormány még az idén meghatározhatja az Európai Monetáris Unióhoz történő csatlakozás menetrendjét.

Több kritika a konvergenciaprogram ellen

Az Európai Bizottság (EB) 2010. március végén publikált értékelésében a leköszönő magyar kormány által benyújtott konvergenciaprogram több pontját is kifogásolta. A fő kritika az volt, hogy nem tűnnek megalapozottnak az államháztartási hiány csökkentését célzó intézkedések, illetve a következő évekre túl optimistán tervezett az ország gazdasági pályája.

A jelentés kiemeli, hogy 2011-re és 2012-re is több kockázatot vél felfedezni a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt. A bevételi oldalon a vagyonadó eltörlését kompenzáló lépés hiánya, illetve a túl optimistán tervezett egyéb adóbevételek állnak, mint kritikai megjegyzés. A kiadási oldalon a Malév újraállamosításának költségei (feltéve, hogy az EU jóváhagyja azt), az MNB várható veszteségeiből fakadóan megnövekvő hiány, valamint a nagy állami tulajdonú cégek veszteségei állnak.

Az Equilor szakértői azonban nem a költségvetési hiányt tartják a legnehezebben teljesíthető kritériumnak, hanem a bruttó államadósság mértékét, amely fokozatosan egyre távolabb kerül a 60 százalékos GDP arányos referenciaértéktől. A magyar konvergenciaprogram 2010 végén 79 százalékos bruttó hazai össztermék arányos adósságállománnyal számol, amely 2012-re 73,6 százalékosra csökkenne. Ehhez egyrészt arra lenne szükség, hogy a gazdaság 2011-től ténylegesen 3,5 százalék fölötti mértékben bővüljön, mint ahogy azt a leköszönő kormány várja, illetve a kamatkörnyezet és ezáltal az állampapírpiaci hozamok is tartósan alacsonyan maradjanak.

Az EB jelentése és a Fidesz részéről elhangzó vélemények alapján az Equilor úgy véli, hogy az eurózóna előszobájának számító ERM-II csatlakozás legkorábban 2012-2013-ban lehet realitás. Ezek alapján Magyarország esetében a 2015-ös euróbevezetési céldátum tűnik reálisnak jelen pillanatban.

A bevezetéssel járó előnyök

Az egyik evidensnek tűnő érv az euró mellett az, hogy a belépést követően a magyar tőkepiac jelentősége felértékelődhet a külföldi befektetők szemében. Az euró alapú elszámolás és az euróban denominált termékek elérhetősége transzparensebbé teheti és teszi is az Equilor várakozásai szerint a magyar pénzpiacokat.

Ahogy a magyar kormányzat a konvergencia folyamat részeként az Equilor várakozásai szerint ráállítja a gazdaságot egy fenntartható növekedési pályára, amellett, hogy lépéseket tesz a csökkenő adósságpálya eléréséért, várhatóan a nemzetközi hitelminősítő szervezetek is lépni fognak és felminősítik a magyar állampapírok adóskockázati besorolását. Ennek következtében megindulhat a roham a külföldi intézményi befektetők részéről a magyar államkötvények iránt.

Az államkötvények mellett a vállalati kötvények jelenleg még alig létező magyar piacára nézve is pozitív impulzust jelenthet az eurózóna tagság. A külföldi intézményi befektetők szemében feltehetően igen attraktívak lennének a nyugat-európai átlagnál magasabb hozamot kínáló, ugyanakkor a konvergencia nyomán az ezekhez hasonló kockázati szint mellett kibocsátott magyar vállalati kötvények.

Felbomolhat az eurózóna?

Európai uniós berkekben először a 2000-es évek elején jelent meg a kétsebességes EU terminológia, ami akkor arra vonatkozott, hogy az Európai Unió egyes tagállamai, jellemzően az alapító tagok másokhoz képest gyorsabb ütemben haladnának tovább az integráció útján. A főként dél-európai eurózóna tagállamokat övező adósságválság ugyanakkor újabban felvetette az esetleges kettészakadás lehetőségét az eurózónán belül is.

Ez lehetne az úgynevezett kétsebességes eurózóna. A görög probléma ráirányította a figyelmet arra, hogy hiába a deklaráltan közös irány (a monetáris unió), néhány régi uniós tagállam egyre kevésbé mutat hajlandóságot arra, hogy kisegítse a "rossz útra tévedt" tagországokat. Németország külön is kiemelendő, amelyre az EU legtehetősebb gazdaságaként egyre inkább úgy tekintenek, mint az unió és az eurózóna további sorsának eldöntője.

A piaci vélemények közé beszűrődött már az eurózóna felbomlásának lehetősége is, illetve egyes tagállamok kilépése is. A Morgan Stanley a legvalószínűbb szcenáriónak ugyanakkor nem a problémás tagállamok (pl. Görögország, Spanyolország, Portugália, stb.) kilépését tartja, hanem azt, hogy Németország hagyja maga mögött a közös devizát.

A problémás országok kilépése ellen szóló érvek mellet Görögország esetében további specifikus érveket is fel lehet sorakoztatni a kilépés ellen. Ilyen többek között, hogy a görög exportnak a teljes bruttó hazai összterméken belüli részaránya az uniós és a világátlaghoz képest is rendívül alacsony, nagyságrendileg 19 százalék körüli. Vagyis hiába hoznák vissza a görög drachmát és értékelnék le azt, az érdemben nem segítene a gazdaságon, tekintve, hogy alacsony az export súlya a gazdaságban. Magyarországon és Csehországban, ahol sorrendben 75 százalék és 70 százalék körül mozog az export súlya, már más a helyzet. Szintén a görög kilépés ellen hat, hogy az értékét veszítő drachma nyomán a vállalati szektor által korábban, még euróban felvett hiteleket szinte alig tudnák kigazdálkodni a cégek, vagyis tömegesen mennének csődbe a görög társaságok, ami értelemszerűen csak fokozná a recesszió mértékét.

A fentiek miatt az Equilor nem tartja valószínűnek, hogy az eurózóna tagállamai közül akár Görögország, akár a későbbiekben más periférián lévő tagállamok (pl. Spanyolország, Portugália) kilépjenek a klubból. Annak viszont igen nagy a valószínűsége, hogy az Európai Unión belül újragondolják az eurózóna további bővítésének folyamatát, amely negatívan érinthet több, már a klub ajtaján kopogtató államot, mint amilyen Bulgária vagy Észtország.