Megszavazták a németek a görög segélyt

Simán átment a német parlamenten a Görögországnak nyújtandó hitelcsomagról szóló javaslat. A Bundestag igenje azt jelenti, hogy az adósságcsapdában lévő Görögország 22,4 milliárd eurós segélyt kap Németországtól - ez a teljes uniós segítség csaknem 30 százalékát teszi ki.

Jóváhagyta a berlini parlament alsóháza pénteken a Görögországnak nyújtandó nemzetközi segélycsomagban való német részvételt. A tervezet mellett 390, ellene pedig 72 képviselő adta le voksát, míg a tartózkodók száma 139 volt.

A kormánypártok - a CDU/CSU és a liberális FDP -, valamint az ellenzéki Zöldek képviselői támogatták a törvénytervezetet, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tartózkodott. Az ugyancsak ellenzéki Baloldal pártja a tervezet ellen szavazott. A felsőház, a Bundesrat jóváhagyása biztosra vehető, és azt követően Horst Köhler államfő aláírásával a törvény életbe lép.

Németország az elkövetkező három évre előirányzott 110 milliárd eurós segélycsomagból 22,4 milliárd euróval veszi ki részét. Ebből az idén 8,4 milliárd euró esedékes. A pénzt nem a központi költségvetésből folyósítják, hanem az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) hitelkonstrukciójával, melyre az állam garanciát vállal.

Az ellenzéki szociáldemokraták tartózkodásukat nem a segélycsomag általános elutasításával, hanem azzal indokolták, hogy megítélésük szerint a kormánykoalíció törvénytervezete nem tartalmazott semmifajta előzetes garanciát a hasonló esetek megismétlődésének elkerülésére. Az SPD vezetői emellett kifogásolták, hogy a magánbankokat nem sikerült a segélycsomaghoz történő aktívabb hozzájárulásra bírni.

Önkéntes magánbanki segítség
A legnagyobb német magánbankok, illetve biztosító társaságok 8 milliárd euróval vesznek részt Görögország támogatásában - jelentette be a szavazással egyidőben a berlini pénzügyminisztérium szóvivője. A banki támogatás önkéntes alapon történik. A szóban forgó bankok és biztosító társaságok vállalták, hogy Görögországgal, illetve a görög bankokkal szembeni hitelpolitikájukon nem változtatnak. Ezen kívül vállalták, hogy az állami tulajdonban lévő KfW bankot (Kreditanstalt für Wiederaufbau) értékpapírok vásárlásával segítik, ily módon közvetve hozzájárulnak a német hitel finanszírozásához. Egyelőre nem ismeretes, hogy mely pénzintézetek vesznek részt a programban.

A felmérések szerint a német lakosság csaknem 90 százaléka a Görögországnak nyújtandó támogatás, illetve az ebben való német közreműködés ellen van. Angela Merkel kancellár azzal érvelt, hogy a pénzügyi csomag az utolsó eszköz volt Görögország megsegítésére, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az igazi tét az euró stabilitásának a megőrzése volt.

Rendkívüli nyilatkozatában a kancellár úgy értékelte, hogy az euró stabilitása érdekében hozott, roppant fontos döntésről van szó, amely azonban csakis a szigorú görög takarékossági program végrehajtásával lehet sikeres.

A német szerepvállalás a nemzetközi segélycsomag 28 százalékát teszi ki. Az eurózóna többi tagállamának hozzájárulása a következőképpen alakul (még nem mindenütt bólintott rá a törvényhozás). Franciaország: 16,77 milliárd euró; Olaszország: 14,74 milliárd; Spanyolország: 9,79 milliárd; Hollandia: 4,7 milliárd; Belgium: 2,86 milliárd; Ausztria: 2,29 milliárd; Portugália: 2,06 milliárd; Finnország: 1,48 milliárd; Írország: 1,31 milliárd; Szlovákia: 820 millió; Szlovénia: 390 millió; Luxemburg: 210 millió; Ciprus: 160 millió; Málta: 70 millió euró.