Vágólapra másolva!
Eltökélt a görög nép és a parlament abban, hogy változtat a múlton, és az országot a stabilitás és a növekedés útjára tereli - hangoztatta pénteki brüsszeli nyilatkozatában Jeórjiosz Papandreu kormányfő. Angela Merkel pedig a szigorú költségvetés fontosságára hívta fel a figyelmet azon a találkozón, amelyet egyes sajtókommentárok válságtanácskozásnak minősítettek.
Vágólapra másolva!

Az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek találkozójára érkezve a görög miniszterelnök leszögezte: kollégáival együtt meg kívánják erősíteni, hogy bíznak gazdaságaikban és az Európai Unió közös pénzének erejében.

Papandreu egyben meggyőződését fejezte ki, hogy a nemzetközi válságot követő gazdasági talpra állás újra növekedést és munkahelyeket hoz majd az EU-ban.

Eközben további takarékossági intézkedések közös kilátásba helyezésével, a költségvetési fegyelem szigorú betartásának hangoztatásával igyekeznek nyugtatni a nemzetközi pénzügyi piacokat az euróövezeti országok állam- és kormányfői a péntek esti brüsszeli találkozójuk előtt elhangzott nyilatkozatok szerint.

Angela Merkel német kancellár közvetlenül a munkavacsora előtt nyilatkozva kijelentette: a 16 érintett EU-országnak gyorsan lépnie kell, hogy megakadályozza az euróövezetben a görög válság miatt keletkezett helyzet súlyosbodását. Hangoztatta azt is, hogy az egész térségben fokozni kell a költségvetési fegyelmet, a pénzügyi szektor szabályozását pedig fel kell gyorsítani.

A vezetők zárónyilatkozat-tervezete a kiszivárogtatások szerint egyértelművé teszi, hogy az euróországok készek újabb megtakarításokat elhatározni, ha szükséges, hiánycsökkentési céljaik teljesítése érdekében.

Jóllehet a találkozó eredeti célja a Görögországnak megállapított 110 milliárd eurós pénzügyi támogatás kilátásba helyezése volt, egyes sajtókommentárok válságtanácskozásnak minősítették a 16 ország (Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) vezetőjének találkozóját, azzal érvelve, hogy az elmúlt hét tanúsága szerint a piacok még mindig nem bíznak kellően az Athén megsegítésére tett intézkedések sikerében, illetve abban, hogy a válság nem terjed ki más országokra is a zónában.

Herman Van Rompuy, az EU elnöke meghívólevelében maga is jelezte, hogy a megbeszélésen megvitatják a görög válságnak az euróövezet egészével kapcsolatban levonható tanulságait.

Külön merült fel a tőzsdei spekuláció elleni fellépés kérdése. A közelmúltban elhangzott nyilatkozatokban több uniós illetékes fontosnak tartotta a hitelminősítő intézetek tevékenységének megvizsgálását is.

Az uniós erőfeszítéseket máris támogatásáról biztosította az Egyesült Államok is. Barack Obama elnök - brüsszeli beszámolók szerint - telefonbeszélgetést folytatott Merkellel, és ennek során egyetértettek abban, hogy a helyzet határozott választ igényel. Az elnök egyértelmű támogatását jelezte az euróövezeti vezetőknek ehhez a törekvéshez.

A pénteki csúcstalálkozó kapcsán szóba került lehetőségek között van a pénzügyi unióra vonatkozó EU-szerződések felülvizsgálata, illetve módosítása is. Több tagország ennek szükségességéről már korában említést tett, ám a témáról a találkozó kezdetéig nem volt teljes egyetértés az érintettek között.

A 110 milliárdos támogatásról a múlt hét végén született pénzügyminiszteri döntést követően azért is szükség volt az állam- és kormányfők jóváhagyására, mert uniós részről a hiteleket hivatalosan kétoldalú formában adják Görögországnak, és ezt a legtöbb tagállamban parlamenti határozattal kell megerősíteni. A munkavacsora kezdetéig mindazonáltal még nem minden országban fejeződött be ez a folyamat. Németország mindazonáltal már döntött a maga 22,4 milliárd eurós hozzájárulásáról, és megszületett a végső határozat Franciaországban (16,8 milliárd), Belgiumban (2,9), Hollandiában (4,7 milliárd), Portugáliában (2 milliárd) és Luxemburgban is (200 millió).