Hivatalosan is jóváhagyták a görög segélyt euróövezeti vezetők

Pénteken Hivatalosan is megállapodtak az euróövezet országainak vezetői a Görögországnak nyújtandó segélyben. A késő estébe húzódó tanácskozás másik napirendi pontja az euró védelme. Nagyobb költségvetési fegyelmet ígérnének.

Hivatalosan is megállapodtak az euróövezet országainak vezetői a Görögországnak nyújtandó pénzügyi mentőövben pénteken késő este Brüsszelben.

Az következő három évben 110 milliárd eurós hitelkerethez jut a fizetésképtelenség határára sodródott Görögország. 80 milliárd euró erejéig az eurózóna országaitól, 30 milliárd euró értékben pedig a Nemzetközi Valutaalaptól kap segítséget. Az európai hozzájárulók közül Németország száll be a legnagyobb összeggel: 22,4 milliárd euróval.

Az eurózóna-keretből május 19-én már meg is kezdik 30 milliárd átutalását, hogy Görögország eleget tudjon tenni sürgős fizetési kötelezettségeinek. A gazdasági mentőövről szóló megállapodást már korábban kidolgozták a pénzügyminiszterek, most csak hivatalosan is jóváhagyták az érintett felek.

Az igazán kemény dió az, hogy miként reagáljanak az euró megrendült pozíciójára. A pénzügyi piacok egyelőre nem díjazták Görögország fizetőképességének kilátásba helyezett megszilárdítását, és miután olyan híresztelések kaptak lábra, hogy más euróövezeti országok is külső segítségre szorulhatnak - Spanyolország esetében 280 milliárd eurós hiteligényt emlegetnek -, az európai közös valuta árfolyama mélyrepülésbe kezdett. Sokan tartanak attól, hogy a "görög ragály" megfertőzheti az egész euróövezetet.

Kiszivárgott értesülések szerint az eurózóna állam-, illetve kormányfői elvben készek kötelezettséget vállalni az eddiginél nagyobb költségvetési fegyelemre, az euró megszilárdítása érdekében. A konkrétumokat és a részleteket azonban még nem közölték.

A helyzet súlyosságát érzékeltetendő, Silvio Berlusconi olasz kormányfő szóvivője olyan kijelentést idézett főnökétől, hogy az euró ügyében "szükségállapot" állt elő, és hogy a közös pénz védelmében meg kell hozni bizonyos döntéseket ezen a rendkívüli csúcstalálkozón.

Kiszivárgott hírek szerint a vita részben akörül folyik, milyen szerepet töltsön be a likviditás biztosításában az Európai Központi Bank. Állítólag felmerült az is, hogy az euróövezeten kívüli Nagy-Britanniának szintén be kellene kapcsolódnia az európai fizetőeszköz megvédését célzó erőfeszítésekbe, már csak azért is, mert London a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja.