Nincs magyarázat a vagyontörvény trükkös módosítására

Fura megfogalmazással tenné lehetővé a Fidesz módosító javaslata, hogy az eddigi megkötések se legyenek irányadóak az állami vagyon versenyeztetés nélküli eladásakor. A javaslat annak fényében különösen meglepő, hogy a fideszes politikusok az utóbbi években sokszor hangoztatták, hogy átláthatóbbá kell tenni a privatizációt. A javaslatot jegyző politikusok sem az [origo] kérdéseire, sem az ellenzéki képviselők kritikáira nem reagáltak érdemben.

Az állami kézben lévő vagyon hasznosítása és eladása esetén mellőzhető a verseny, "ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről" - ez áll abban a javaslatban, amit Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszter és Fónagy János leendő államtitkár kedden terjesztett a parlament elé.

A módosítás mind az állami vagyon versenyeztetés nélküli hasznosítását, mind a versenyeztetés nélküli eladását megengedő konkrét feltételek közé beszúrja az "egyéb szempontok" kitételt, ami gyakorlatilag szabad kezet ad a kormánynak a verseny kiiktatásában. "Azzal, hogy a Fidesz megszünteti a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot és a jelenlegi vagyontörvény az állami vagyon versenyeztetés nélküli hasznosítására, illetve eladására vonatkozó paragrafusaiban szereplő feltételeket kiegészíti az egyéb szempontokkal, kevésbé lesz ellenőrizhető és átlátható a vagyongazdálkodás" - mondta [origo]-nak Lövétei István alkotmányjogász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Hasonlóan látja a Transparency International szakértője, Tausz Péter, aki szerint a törvényjavaslat úgy tágítja a versenyeztetés mellőzésének eseteit, melynek pontatlansága (egyéb szempontok szerinti közérdekű cél) visszaélésre adhat okot. "A versenyeztetés indokolatlan mellőzése a nyilvánosságból eredő civil kontroll eszközeit is csökkenti és ezáltal az állami vagyon eredményes gazdálkodását veszélyezteti" - fogalmazott a szakértő.

Az ellenzéknek sem tetszik

Nem csak a lapunk által megkérdezett szakértők, hanem ellenzéki képviselők is aggályosnak tartják a törvényjavaslatot. "Az elmúlt húsz évben nem volt olyan, hogy indoklás nélkül lehessen versenyeztetés nélkül privatizálni. Az egész javaslat arról szól, hogyan lehet olyan helyzetet teremteni, hogy kiiktassák a társadalmi kontrollt" - mondta kérdésünkre Veres János, egykori szocialista pénzügyminiszter, az MSZP vezérszónoka.

A jelenlegi vagyontörvény valóban jól körülhatárolja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén verseny nélkül lehet hasznosítani vagy eladni az állami vagyont (ezeket itt és itt talája meg részletesen), a mostani módosítás pedig bár ezeket nem zárja ki, de lehetővé teszi, hogy ezektől eltérő, egyelőre nem definniált helyzetekben is ehhez az eszközhöz nyúlhasson a kormány.

Hasonlóan látja a helyzetet a gazdasági bizottság LMP-s képviselője, Scheiring Gábor is, aki elmondta lapunknak, hogy a tervezet szerinte is az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget iktatja ki, és ők is módosító indítványt fognak benyújtani, hogy legyenek egyértelműek, mik azok a feltételek, amelyeknek egy ilyen helyzetben érvényesülni kell, illetve, hogy az állami vagyon felett az állam tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti fejlesztési miniszter legyen köteles negyedévente beszámolni a munkájáról, és legyen a parlament gazdasági bizottságának egy ellenzéki vezetésű vagyongazdálkodási albizottsága.

"Új típusú vagyongazdálkodás"

"A csütörtöki vitában majd minden kérdésre választ kapnak" -  mondta lapunknak még a vita előtt Fónagy János, amikor azt szerettük volna megtudni, hogy miért akarják csökkenteni az állami vagyongazdálkodás átláthatóságát, ha még a törvénytervezet indoklásában is az van, hogy épp az átláthatóság növelése érdekében van szükség az "új típusú vagyongazdálkodásra".

A válasszal azonban adós maradt a képviselő. Miután több ellenzéki képviselő is felvetette a csütörtöki parlamenti vitában, hogy a törvényjavaslat alapján mellőzni lehet az indoklást a versenyeztetés nélküli privatizációkor, Fónagy János mindössze annyit mondott: "a jelenlegi vagyontörvény is megengedi a versenyeztetés nélküli privatizációt".

Péntek reggel, a vita után ismét kerestük kérdéseinkkel Fónagy Jánost, de a képviselő telefonon nem volt elérhető, hangüzenetet nem lehetett neki hagyni. Levélben újra átküldtük kérdésünket a politikusnak, de cikkünk megjelenéséig erre sem kaptunk választ. Matolcsy Györgyöt is kerestük, hagytunk neki hangüzenetet is, de ő sem reagált megkeresésünkre.

Az illetékes bizottságok fideszes és kereszténydemokrata tagjai közül pénteken Bagdy Gábort KDNP-s poltikust tudtuk elérni, de a feltételek egyéb szempontokkal való kibővítését ő sem kommentálta, a politikus csupán annyit mondott, hogy "Fónagy és Matolcsy törvényjavaslatának fő iránya az átláthatóság, mert világossá és egyértelművé teszi, hogy ki a felelős az állami vagyon kezeléséért". (A javaslat szerint a nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolná az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat - a szerk.)

Megkerestük Szijjártó Pétert, a Fidesz elnöki stábjának vezetőjét, a költségvetési bizottság alelnökét is, aki azt kérte, kérdéseinkkel forduljunk e-mailben a párt sajtóosztályához. Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke válaszában közölte: "a Fidesz azért alkot új szabályozást, mert Magyarországon többé nem fordulhat elő, hogy az állam vezetői a közérdek helyett a magáncélokat és a magánérdekeket helyezzék előtérbe. Ez az állami vagyonnal való gazdálkodásra is vonatkozik. A Nemzeti Ügyek Kormánya véget vet a közvagyonnal történő visszaélésnek, a felelőtlen vagyonkezelésnek. Az új kormány megvédi a nemzet vagyonát".

Korábban fontos volt az átláthatóság

A fideszes politikusok az elmúlt években érzékenyek voltak a privatizáció átlathatóságára, a törvénymódosítás indoklásában is többször szerepel, hogy a változtatás az állami vagyongazdálkodás átláthatóságát célozza. A képviselők indoklása szerint az MNV-nek közre kell működnie olyan új, a vagyongazdálkodás egészének az egységes és átlátható elvek szerinti irányait meghatározó dokumentumok, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelvek és az Éves Nemzeti Vagyongazdálkodási Program kormányzati előkészítésében.

Az állam legyen jó gazda

Orbán Viktor a kormányának leendő tagjainak bemutatásakor elmondta, hogy Fellegi Tamás leendő nemzeti fejlesztési miniszter feladata lesz a közvagyon megvédése az oligarchákkal szemben és azt is be kell bizonyítani, hogy az állam jó gazda. Az állami vagyongazdálkodásról Fellegi május elején egyébként azt mondta, nem zárható ki privatizáció, de nem ez a fő stratégiai irány, az állami vagyon értékének a növelése a cél.

A párt politikusai évek óta hangoztatják, hogy átlátható működésre van szükség, különösen, ha az állami vagyonról van szó. A választások előtt, márciusi 25-én Orbán Viktor találkozott Herman Van Rompuyjal, az Európai Unió elnökével és Olli Rehnnel, az EU pénzügyi biztosával és elmondta: elkötelezett amellett, hogy a nemzeti ügyek kormánya átlátható viszonyokat fog teremteni, kemény lépéseket tesz a korrupció visszaszorítása érdekében, mert a gazdaság csak így indulhat növekedésnek.

A Fidesz választási programjában, a Nemzeti Ügyek Politikája címet viselő dokumentumban, a Navracsics Tibor által írt fejezetben is hangsúlyos az ellenőrizhetőség és átláthatóság: "szilárdan hisszük, hogy a legjobb kormányzás csakis a demokratikus kormányzás lehet, minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét, és példaként szolgálhat állampolgári kapcsolatainkban".