gazdasági válságeuróvilággazdaságmakrogazdaságMagyar Tudományos Akadémia
unegyed

Gyorsan fény derült a szlovák euró gyenge pontjaira

2010.05.22. 11:28

Látványosan visszaesett a szlovák gazdaság versenyképessége az utóbbi egy évben, a térség éltanulóját Magyarország is megelőzte egy friss svájci kutatás szerint. A 2004 után még tátrai tigrisnek nevezett ország már jóval kevésbé vonzó befektetési célpont, mint korábban, és ebben nem kis szerepe volt az euró bevezetésének, amely hamis illúziókat keltett és felerősítette a gazdasági szerkezet problémáit.

Szlovákia tizenhat helyet esett vissza az IMD svájci kutatóközpontnak a világ országait értékelő versenyképességi rangsorában, nagyrészt ennek köszönhető, hogy a pusztán három helyet előrelépő Magyarország is megelőzte a sorban. A szlovák gazdaság versenyképessége nem most kezdett el visszaesni, a Világgazdasági Fórum 2009-2010-es kiadványa szintén arról számolt be, hogy vesztett erejéből Szlovákia (igaz, ebben a rangsorban csak egy helyet csúszott vissza).

A versenyképesség romlása arra utal, hogy a 2008-ban kezdődő válság rámutatott a szlovák gazdaság szárnyalásának gyenge pontjaira: ezek közül talán az a legfontosabb, hogy a kevés és főleg külföldi lábra épülő gazdaságnak az euró bevezetése csak részben volt segítség, a hátrányok hamar kiderültek, s ezek intő jelként szolgálhatnak a közös pénz elérését tervező Magyarország számára.

Hamis illúziót adott az euró

A szlovák gazdaság versenyképességén összességében rontott az euró bevezetése - mondta az [origo]-nak Réti Tamás, a Magyar Tudomány Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének Közép-Kelet Európával foglalkozó munkatársa. Réti pozitív hatásnak látja, hogy az árfolyamkockázatok megszűnése sok terhet levett a befektetők és beruházók válláról, olcsóbbá téve a tőke áramlását és alacsonyabb kamatú hiteleket tett elérhetővé, a negatív hatások azonban súlyosabbnak bizonyultak.

"Az alacsony reálkamatok hamis illúziót keltettek mind a befektetőkben, mind a lakosságban" - mondta Réti. A szakértő szerint a növekvő hitelfelvétel a fogyasztást is növelte, de nem csak a lakosságét, hanem az államét is. Az alacsony kamatú hitelek miatt ugyanis magas államháztartási hiányt és államadósságot képzeltek finanszírozhatónak a politikusok, amit az MTA kutatójának elmondása szerint az angol szakzsargonban "post-Maastricht hangover"-nek, azaz Maastricht utáni másnaposságnak hívnak. (Maastrichtban döntöttek az euró létrehozásáról az akkori tagállamok.)

Túl erős a pénz

Az euró használata egy gyenge gazdaság számára azt is jelenti, hogy versenyképességének javítására nem használhatja a valuta gyengítésének fegyverét. Magyarország például még megteheti, hogy exportvállalatait a gyengébb forint-árfolyammal hozza kedvezőbb helyzetbe, Szlovákia számára viszont ez már nem adott, árfolyamgyengülésre ugyanis csak akkor van esélye, ha az egész eurózóna ebbe az irányba menne.

A túl erős euró nem csak hosszú távon, hanem lényegében már azonnal éreztette hatását Szlovákiában, mivel megindult a határ menti bevásárló-turizmus. Mind Magyarország, mind Lengyelország irányába sokan indultak útnak megvenni árucikkeiket, mivel az új pénz jóval erősebb volt, mint a környező országok valutái, ezért olcsóbban lehetett bevásárolni - ez a hazai fogyasztást, s ezáltal a gazdaság növekedését is csökkentette.

Kevés a két láb

Réti Tamás szerint az is porbléma, hogy a szlovák gazdaság szerkezete "egyoldalúan függ a ciklikus iparágaktól", elsősorban az autóipartól és az elektronikai fogyasztói termékek gyártóitól, amelyek miatt nagy a külföldi vállalatok súlya az országban.

Az autóipar ráadásul duplán is hátrányosan érintett volt a válságban, mivel a gyártáson belül nagy a felső kategóriás kocsik aránya, amire a kereslet az átlagnál is jobban visszaesett, a kis autókra való áttérés pedig költségekkel és termelésleállással járt. Másrészről az autóipar életben tartására kitalált roncsprémium sem a legjobban sült el Réti Tamás szerint, mivel abból inkább a cseh és a német gyártás profitált, nem a szlovákiai.

 

Gazdasági növekedés a visegrádi országokban 2004-2011 (százalék)

2004  

2005  

2006  

2007  

2008   

2009   

2010*

2011*

Csehország 4,5 6,3 6,8 6,1 2,5 -4,2 1,6 2,4
Lengyelország 5,3 3,6 6,2 6,8 5 1,7 2,7 3,3
Magyarország 4,9 3,5 4 1 0,6 -6,3 0 2,8
Szlovákia 5 6,7 8,5 10,6 6,2 -4,7 2,7 3,6


Forrás: Eurostat

*előrejelzés


Sass Magdolna, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete és az IMD magyarországi partnere, az ICEG Európai Központ munkatársa szerint az autóipar és az elektronika túlzott aránya a gazdaságban az IMD kutatásában is megmutatkozik, mivel a két leginkább visszaeső versenyképességi tényező Szlovákia esetén pont a hazai termelés és a külkereskedelem voltak, amelyeknek nagy részét ez a két iparág adja. Minderre a túl erős euró csak ráerősít, mivel a két ágazat nagy részben exportra termel, amelyet ront a felértékelt valuta.

A két iparágba koncentrált munkaerő miatt a válság különösen növelte a munkanélküliséget: az egy-egy ágazatot érintő elbocsátás és kiadáscsökkentés az egész nemzetgazdaságot súlyosan érintette. Szlovákiában ráadásul magas volt a külföldön dolgozók aránya, s mivel ők a többi országban elsőkként lettek lapátra téve, hazatérve a szlovák munkanélküliek számát növelték. A szlovák munkanélküliség április végén 12,5 százalékon állt, igaz, a hónapban már csökkenni kezdett.

Szép számok

A növekvő államadósság, a magas költségvetési hiány, az eddig alacsony szintje miatt vonzó állami újraelosztás növekedése mutatja, hogy az elmúlt évek kiemelkedő fejlődése, amely miatt az országot a "tátrai tigris" kifejezéssel illették, már a múlté. A korábbi növekedést Réti Tamás a valós lehetőségekhez képest túlzottnak tartja: "volt valamilyen buborék az eddigi növekedésben" - mondta.

Ezzel együtt a szlovák tigris a fő mutatók alapján nem áll rosszul a régióban. A korábbi lendületes növekedés ugyan megtört, de a visegrádi országok között még így is megtarthatja vezető pozícióját (lásd táblázatunkat). A szlovák költségvetés hiánya 2009-ben 6,8 százalék volt, míg Magyarországé 4, Csehországé 5,9, Lengyelországé 7,1, tehát nem tér el lényegesen a versenytársakétól. Igaz viszont, hogy az eurózónabeli kötelezettségek (a 750 milliárd eurós csomag rájuk eső terhe) miatt a szlovák államháztartás nagy nyomás alatt lesz a következő években. A munkanélküliséget tekintve viszont sereghajtó a régióban Szlovákia: 2009-ben 12 százalék volt átlagosan, ami több mint a cseh (6,7 százalék), a lengyel (8,2 százalék) és a magyar (10 százalék).

Fico nem a reformok embere

A júniusi választásokon legesélyesebb, ezért várhatóan hivatalban maradó Fico-kormány egyes intézkedései nem abba az irányba mutatnak, hogy Szlovákia újra a legversenyképesebb gazdaságok klubjához zárkózna fel. Egy 2008-as döntése például a munkaerőpiacot tette jóval rugalmatlanabbá a korábbinál, mivel nehezebbé tette az elbocsátásokat. Növelte az állam részvételét a gazdaságban, például egy vegyipari cég mesterséges életben tartásával. A kilátások sem túl jók ebből a szempontból: Sidó Zoltán, a szlovákiai Új Szó lap munkatársa szerint egyelőre úgy fest, hogy "nem lesz érdemi változás" az eddig vitt politikában.

Az országok versenyképességére hosszú távon az oktatás és az infrastruktúra is komoly hatással van: a vállalatok a minőségi munkaerő és a szolgáltatások gyors és olcsó elérése miatt választanak helyszínt beruházásaikhoz. "Szlovákia a tudományos és oktatási infrastruktúrában, a kutatás-fejlesztésben a visegrádi országok leggyengébbje" - mondta Sass Magdolna. A régióval foglalkozó szakértő szerint ráadásul a magas költségvetési hiány lefaragásának épp az oktatás eshet áldozatául, mivel ilyenkor "itt szoktak húzni" a kiadásokból, pedig ennek fejlesztése elengedhetetlen a foglalkoztatás javításához.

A jelentősen romló versenyképesség mögött nem csak reálgazdasági és pénzügyi tényezők állnak, hanem az üzleti környezetet befolyásoló sok egyéb faktor romlása is. A svájci kutatás megemlíti, hogy a jogállamiság keretei sérültek, a bürokrácia burjánzása, a korrupció a jövőben is kockázatokat jelent. Sidó Zoltán megemlítette, hogy a jog érvényesítése is komoly gondot okoz Szlovákiában, mivel egy-egy per 3-5 évig is elhúzódik, de a jogbiztonságon is sok folt esik. Példaként felidézte, hogy az utóbbi idő egyik nagy botránya volt, hogy nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen a volt igazságügy-miniszter, jelenleg a legfelsőbb bíróság elnöke, Stefan Harabin egy albán maffiózóval beszélget.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra
Olvasnivaló