Munkanélküliség: korai még hátradőlni

Megállt a munkanélküliségi ráta emelkedése a február-áprilisi időszakban, a trendforduló viszont még bizonytalan, mivel tavasszal jellemzően javul az arány. Év végére nehéz előrejelezni az állástalanságot, látványos javulás azonban aligha következik.

Február-áprilisi időszakban 11,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Ez megegyezik a megelőző adattal, tehát a ráta emelkedése megállt, a munkanélküliek száma nem lépte át az 500 ezres határt.

A munkanélküliek száma 497 ezer, a foglalkoztatottaké 3 millió 702 ezer volt a 15-64 éves korosztályban. Az egy évvel ezelőttihez hasonlítva 1,9 százalékponttal nőtt a ráta, amelyen belül a férfiaké 2,4, a nőké 1,3 százalékponttal emelkedett.

Váradi Rita, a KSH munkanélküliségi adatokkal foglalkozó elemzője hozzátette, hogy a fiatalok (15-24 évesek) európai szinten is magasnak számító munkanélküliségi rátája (27,6 százalék) megállt növekedni, igaz viszont, hogy az egy évvel ezelőtti adathoz képest még magasabb lett az arány.

Lassan követi a növekedést

A gazdaság növekedése kedvezőbben alakulhat idén, mint azt eddig várták. A leköszönő kormány még 0,3 százalékos növekedést jelzett legutóbb, az OECD szerdán nyilvánosságra hozott becslése viszont már 1,2 százalékos növekedést vár, ami feltételezi, hogy az állások száma is növekedni kezd majd.

"A foglalkoztatás lassabban követi a gazdasági növekedést" - mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki munkanélküliséggel foglalkozó kutatója. Ennek oka, hogy a növekedés a fogyasztás és az export beindulásától is függ, ez pedig a hazai cégeknél nem jelent azonnal munkaerő-felvételt.

A kutató szerint tavasszal jobban beindul a foglalkoztatás, az idénymunkáktól függetlenül is, "éppen az volt az ijesztő, hogy ez csak most következett be, nem márciusban". A trendforduló kifejezést óvatosan használná a szakértő, mivel sok mindenen múlik a trend alakulása.

Rémképek

Hárs Ágnes szerint nehéz előrejelezni, hogy hány százalék lesz év végére a munkanélküliségi ráta, de kizártnak tartotta, hogy 10 százalék alá kerüljön, sőt a 11 százalék alatti értéket is valószínűtlennek vélte.

A Danske Bank viszont korábban jóval sötétebb képet festett a foglalkoztatás helyzetéről. Becslésük szerint két évig még nő a munkanélküliség és 15 százalékon tetőzik majd valamikor 2013-ban. Igaz viszont, hogy a bank idénre 1,8 százalékos visszaeséssel számolt, miközben ez aligha fog bekövetkezni. Az Európai Bizottság idénre még növekvő munkanélküliséget vár.

Készülődnek a felvételre

A munkaerő-kereslet élénkülése azt jelzi, hogy megindulhat a foglalkoztatás emelkedése - írta korábban a Népszabadság. A Mercedes, a Hankook több száz, de kisebb cégek is több tucat embert keresnek, ez alátámasztja a trendforduló feltételezését. A Daimler megjelenése Kecskemét 50 kilométeres körzetében élénkítheti meg a foglalkoztatást, a Hankook pedig Dunaújváros és környékét lendítheti fel.

Zalaegerszeg és Zalaszentgrót közelében 1000 főt kíván felvenni öt cég, amelyből mintegy 400 élelmiszer-feldolgozásban, mások elektronikai operátorként vagy varrómunkásként helyezkedhetnek el. Az Észak-Alföldön a fémiparban, könnyűiparban és a kereskedelemben várható nagyobb mértékű munkaerő-felvétel.

Vészhelyzet

Az előző adatközlés után a fideszes Szíjjártó Péter "gazdasági vészhelyzetről" beszélt a magas munkanélküliségi ráta miatt. A kormányra kerülő párt kiemelten kezeli a foglalkoztatás kérdését, Matolcsy György leendő nemzetgazdasági miniszter szerint 10 százalékponttal kell emelni a hazai foglalkoztatási rátát, ami jelenleg alig több mint 50 százalék, míg az európai átlag 65 százalék körül, az amerikai 75 százalék körül van.

A Fidesz szerint ráadásul a munkanélküliségi adatok nem fedik a valóságot, mivel az valójában 16-17 százalék körül van - erről Szíjjártó Péter a Duna Televíziónak beszélt április elején. A módszertani vitát nehezíti, hogy az egyes kutatóközpontok más és más eljárást alkalmaznak.