"Be van verve a szög" - langyos lett a sztrájk Nagyváradon

A múlt héten még több tízezren tüntettek a kormány megszorításai ellen Bukarestben, de a nagy hírveréssel beharangozott általános közalkalmazotti sztrájk olyannyira langyosra sikerült Romániában, hogy észrevenni is alig lehetett. Nagyváradon csupán néhány tucat tanár sztrájkolt, de még ők is egyetértenek vele, hogy túl sok pénz megy el az állami dolgozókra. Riport az erőtlen romániai sztrájkról.

Feltették a kezüket a román szakszervezetek (Hosszú Magdolna az Országos Tanügyi Szakszervezettől)

Fehér A4-es papírra gépelt "Általános Sztrájk" feliratot ragasztottak ki hétfőn Nagyváradon a Mihai Eminescu utca 28. szám alatti kapualjban, a George Cosbuc általános iskola sárga bejáratához.

"Nálunk 48 tanügyi káder sztrájkol az összesen 70 dolgozóból. Csak azok a tanárok dolgoznak, akiknek iskolán kívüli tevékenységük van, mondjuk egy hónapokkal ezelőtt leszervezett kirándulás" - mondja Székely Hajnal az [origo]-nak. Az általános iskola gazdasági vezetője egy néhány négyzetméteres helyiségben irodaszerek közé zsúfolva magyarázza, hogy szerinte nem lesz sok eredménye az akciónak. "Nem hiszek benne, hogy bármit is számítana ez a sztrájk. Tudja, van egy román közmondás: a szög be van verve. A kormány, már eldöntötte, hogy mit csinál, mi ez ellen nem tudunk semmit sem tenni."

Milliárdokat kellene megtakarítani

Romániában a múlt héten több tízezren tüntettek a kormány megszorítási tervei miatt, és ekkor hirdették meg a júniusi sztrájkot is. Az Emil Boc vezette kormány szerint azért van szükség a kiadások megkurtítására, mert az idei államháztartási hiány előreláthatólag még ezek végrehajtása esetén is eléri a GDP 6,8 százalékát, ami 8,8 milliárd eurót jelent. A gazdasági válság nyomán nehéz helyzetbe került költségvetés miatt a kormánynak 2,5 milliárd eurót kell az idén megtakarítania, enélkül ugyanis esély sincs a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt meghatározott hiánycél elérésére.

A megszorítások elsősorban a közszférát érintik, becslések szerint legalább 200-300 ezer embert kellene elbocsátani. A bérek az állami szférában 2006 és 2009 között megkétszereződtek, és már 2008-ban magasabbak voltak, mint a versenyszférában. A román kormány tavaly márciusban megígérte az IMF-nek, hogy két év alatt felülvizsgálja az állami bérek és nyugdíjak rendszerét. Kevesebb pótlékot kapnak majd a közalkalmazottak, és ezek a juttatások nem haladhatják meg a bér 25 százalékát, sőt negyedével csökkentik a közszférában dolgozók bérét is, 15 százalékkal pedig a munkanélküli segélyt, a nyugdíjat, illetve a gyereknevelési támogatást.

Zord idők

"Harminchét éve dolgozom, ebből az elmúlt 20 évet itt töltöttem. Jelenleg a nettó fizetésem 1670 lej (110 ezer forint, 400 euró). Ehhez jön még 10 százalék vezetőségi pótlék, 15 százalék hűség pénz, és 25 százalék régiségpénz. A megszorítások után ezek mind beolvadnak majd a nettó bérbe. De ez már csak a pont az i-re. Összegyűlt a sok sérelem" - mondja Székely Hajnal.

2008 októberében megszavazta a román parlament, hogy 50 százalékkal emelik a tanárok fizetését. Erről törvény is született, az IMF azonban azt javasolta a román kormánynak, hogy fontolják meg ezt a béremelést. A pluszpénzt a tanárok sem kapták meg, pedig a szakszervezetek pert is indítottak emiatt, amit meg is nyertek.

Az általános közalkalmazotti sztrájk langyosra sikerült Nagyváradon - a George Cosbuc általános iskolában a tanárok mintegy 70%-a sztrájkolt

 

Idén január óta 15 százalékkal kisebb a pedagógusok fizetése, mint tavaly, ehhez jön hozzá a mostani 25 százalékos csökkentés, hétfőn pedig a román munkaügyi miniszter már azt közölte, hogy jövőre még tovább faragják a költségvetésből finanszírozott fizetéseket, így a közszférában dolgozók fizetése 70 százalékkal is kevesebb lehet, mint most.  "Az emberek kétségbe vannak esve. Belefulladunk a hitelbe"  - fogalmaz Székely Hajnal.

Tűsarok és zselézett haj

Az általános iskolában csak ő, az igazgató-helyettes, a portás, és még néhány dolgozó van bent. A tanárok hétfőn délután háromra gyűlnek össze, hogy megbeszéljék a szakszervezet vezetőjével a továbbiakat.

Egy utcával arrébb, a Mihai Eminescu Főgimnázium bejáratánál tüsi, zselézett hajú srácok és tízcentis tűsarkokon magabiztosan tipegő lányok dohányoznak: tíz perc múlva kezdődik az angol írásbeli érettségi. A tanárok az érettségiztetésért külön pénzt kapnak, így nem is különösen meglepő, hogy a főgimnázium 88 tanárából mindössze 7 sztrájkol. Az épület ajtaján két óra előtt pár perccel még mindig szállingóznak be a diákok, közben elered az eső, a gimi utcája csendes. Az érettségi az Ady Endre Líceumban is zavartalanul zajlik, a 69 tanárból 21 sztrájkol.

A Mihai Eminescu Főgimnázium érettségi előtt álló diákjai

A város főutcáján nagyobb a nyüzsgés, idős asszony ül a korzó egyik padján. Ősz hajáról félig lekopott a vörös festék, arccsontját és telt ajkait ugyanaz a rózsaszín rúzs borítja. "Nem fogjuk túlélni. Így is nagyon alacsony a nyugdíjam. Ha lenne tüntetés, még ki is jönnék" - mondja a nő, majd arra a kérdésre, hogy lehetne-e máshogy is megszorítani, azt válaszolja: "Persze, ha likvidálnák a jelenlegi kormányt meg az elnököt."

Nem mernek nem dolgozni

Nem csak az iskolákban nem lehet érezni a sztrájkhangulatot, komolyabb munkabeszüntetésről a városból sem jön hír. A nagyváradi megyei kórház sürgősségi osztályának vezetője, Hadrian Borcea az [origo]-nak annyit mondott, hogy ő nem tud arról, hogy a kórházban bárki sztrájkolna, a sürgősségi osztály egészen biztosan dolgozik, ahogy szokott, és a kórház folyosóján sem hallani arról, hogy bárki beszüntette volna a munkát. Florian Bodog kórházigazgatót már nem értük utol az irodájában, de ő sem a sztrájk miatt nem volt a helyén.

Az önkormányzatnál nem sztrájkoltak, mert nem a központi állami apparátushoz tartoznak, a megyeházán dolgozókat azonban érinteni fogja a bércsökkentés. Itt azonban csak szimbolikus sztrájkot tartanak, fehér szalaggal jelzik a közalkalmazottak szakszervezetével a szolidaritásukat, mert a szakszervezetnek nincs sztrájkalapja, így ha nincs munka, pénz sincs, a dolgozók pedig a bércsökkentés előtt nem engedhetik meg maguknak a vékonyabb borítékot.

Kiss Judit, a megyeház referense, a Megyei Tanács Szakszervezetének elnöke hasonlóan látja a helyzetet, mint a tanárok. "A mostani kormány nem veszi komolyan a szakszervezeteket. Nem vagyunk fontosak, nem rajtunk múlik a gazdaság teljesítménye" - mondja. Szerinte össze kellene fogni minden közszolgáltatónak, hogy egyszerre álljon le a vasúti közlekedés, a buszok, a városi közlekedés, és ne legyen víz. "A rendőrök is sztrájkolhatnának, leállíthatnák a forgalmat. Le kellene bénítani az egész országot. Így talán lenne esély, hogy valamit kialkudjunk. Ha pedig megfeleznék a parlamenti  képviselők költség-visszatérítését, máris nem lenne szükség ekkora bércsökkentésre a közszférában" - fogalmazott Kiss Judit.

Kiss Judit (karján a sztrájkot jelző fehér szalaggal): Nem vagyunk fontosak, nem rajtunk múlik a gazdaság teljesítménye

Tövig szívják a cigarettát, jó a megszorítás

Ady egykori törzshelyén, a megyeházával szemközti Müller kávéházban (Müllerájban) a szakadó eső miatt csak két asztalnál üldögélnek. Az egyiknél két fiatal férfi dohányzik intenzíven, a külsejük alapján nincsenek filléres gondjaik - az egyikük Dragos, aki ügyvéd, hegyes orrú cipője van és öltönyt visel.

Bal kezével két csomag Kent cigarettát szorongat, jobb kezével egy harmadik, felbontott dobozt tologat, a cigarettát tövig szívja. "Nem lehet ekkora közalkalmazotti rendszert fenntartani. Muszáj leépíteni. Más megoldás nincs. Az adóemelés rosszat tenne a gazdaságnak, nem jönnének a befektetők" - mondja a férfi kérdésünkre, és egy újabb slukkot szív. Szerinte az is rendben van, hogy a sok kisembert szorítják meg, mert a kevés gazdagtól nem lehetne elvenni annyit, hogy azzal jelentősen visszavágják a büdzsé kiadásait.

A közszféra túlzott méretének tényével mindenki egyetértett, a tanárok, illetve a megyeházán dolgozó Kiss Judit is. Többek szerint azonban nem az itt dolgozókon lehetne csak spórolni. "Ha nem lopnának ennyit, már az segítene. Duzzasztják a klientúrát, virágzik a nepotizmus. Így nem lehet továbblépni" - mondják az [origo]-nak a korzón lézengő fiatalok.

Elvekről van szó, nem lehet feladni

Délután háromkor megtelik a fél napja sztrájkoló tanárokkal a George Cosbuc általános iskola folyosója. Lassan mindenki elnyomja a cigarettát, és elindul felfelé, egy tanterembe. "Ami itt folyik, az leírhatatlan. Leszoktam a dohányzásról, de most újból rágyújtottam"- meséli az [origo]-nak Hosszú Magdolna, az Országos Tanügyi Szakszervezet helyi vezetője a lépcsőn felfelé.

A gyűlés románul zajlik, hangos, és mindenki hevesen gesztikulál. Arról vitáznak, folytassák-e a sztrájkot, vagy sem. Befagyasszák-e tanévet, vagyis hagyják-e lezáratlanul a gyerekek félévét, vagy sem. Az egyik tanárnő elmondja, hogy minden tévécsatorna másképp tudósít a hétfői sztrájkokról, még azt sem lehet tudni, hogy mi is történik pontosan.Többen a fizetésük kieső része miatt aggódnak, ezért nem folytatnák, a többiek szerint azonban elvekről van szó, nem lehet feladni.

Kevesen hisznek abban, hogy bármit is számítana a sztrájk - tanári gyűlés a George Cosbuc általános iskolában

Puskás Károly biológiatanár szerint semmi súlya nincs a sztrájknak, mert a kormány iszonyúan cinikus. A történelemtanár Csorba Krisztián szerint is legfeljebb figyelemfelkeltésre jó. "Az én fizetésem 250 euró, nettó. Ebből havonta 200 euró megy hiteltörlesztésre, a feleségem kap havi 200 euró gyest. Ebből élünk hárman" - mondja az [origo]-nak.

A hangzavar és az érvek közben az iskola gazdasági vezetője egy kinyomtatott emailt hoz: az Országos Tanügyi Szakszervezet lefújta a tanárok sztrájkját, mert az országban állítólag több mint 70 százalékuk dolgozott. Este leszedik az A4-es cetlit a George Cosbuc általános iskola bejáratról.