Soha fel nem vett pénzeket törleszthetnek a frankhitelesek

Több mint egy éve nem látott magasságba szökött a svájci frank árfolyama csütörtökön, ami újra elhozta a devizahitelesek rémálmát: a törlesztőrészletek emelkedését. A legtöbb svájci frankban eladósodott hitelfelvevő több mint negyedével fizethet többet havonta, ha így marad az árfolyam, sőt, lesznek olyanok is, akik ugyan évek óta törlesztik adósságukat, most mégis azt látják majd, hogy több pénzzel tartoznak, mint amennyit felvettek a banktól.

Az euróval szemben viszonylag stabil volt a forintárfolyam az elmúlt napokban, a svájci frankkal szemben azonban komoly gyengülést mutatott a magyar deviza, a csütörtök délutáni 208 forintos kurzusnál több mint egy éve jegyeztek fel magasabbat. A devizahitelesek többségét ez kedvezőtlenül érinti, hiszen az alacsony frankkamatok sok hitelfelvevőt csábítottak el az elmúlt években a svájci pénzben jegyzett kölcsönökhöz.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) havi statisztikái alapján a legtöbben 155 forintos frankárfolyam mellett vették fel a frankhitelüket, legyen szó szabad felhasználású, vagy lakáscélú hitelről. Az ő esetükben a frankárfolyam elmozdulása havonta több tízezer forintot is jelenthet, a havi törlesztőjük ugyanis több mint harmadával magasabb most, mint akkor, amikor felvették a kölcsönt.

Az árfolyam emelkedésének egyértelműen nemzetközi, illetve svájci okai vannak. A svájci pénz a befektetők szemében tradicionálisan a biztonságot jelenti, ezért a mostanihoz hasonló bizonytalan piaci hangulatban sok tőke ömlik svájci befektetésekbe, amit csak erősített, hogy a svájci jegybank néhány napja közölte: amíg az alpesi gazdaságban nincs deflációs, azaz árcsökkenési veszély, addig nem próbálja megakadályozni a frank erősödését. Ezzel a svájci jegybankárok gyakorlatilag magára hagyták az addig beavatkozásokkal segített devizapiacot, a biztos befektetési terepre vágyók pedig rárontottak a frankra, ezzel soha nem látott szintre erősítve azt az euróval szemben.

Harmadával nagyobb részlet

A biztonságos befektetések keresése és a svájci jegybank megváltozott politikája a magyar devizahitelesek mindennapjain is nyomot hagynak. Ez egy 2006-ban, az egyik takarékszövetkezetnél felvett, svájci frank alapú, 2,5 millió forintos hitelénél azt jelenti, hogy a hitelfelvételkor fizetettnél most csaknem 10 ezer forinttal kell többet fizetni havonta.

A fenti hitel után februárban még 21 024 forintot fizetett egyik olvasónk, a törlesztőrészlet 2008 augusztusára még alacsonyabb értéket, 20 377 forintot ért el. Erre az időszakra esett a forint szárnyalása, a frank árfolyama akkor csak 146 forint volt. A válság kitörésével aztán majdnem megduplázódott a törlesztőrészlet (2009 márciusában 38 448 forintot kellett fizetni), igaz, ebben a jegybanki kamatemelés is szerepet játszott. Egy évvel később, 2010 márciusában 30 393 forint volt a havi törlesztés, a mostani árfolyamszintből pedig az következik, hogy nagyjából 30 ezer forintot kell postára adni a következő törlesztéskor - szemben a négy évvel ezelőtti, alig több mint 20 ezer forinttal.

Mégsem fogy a tőke

A frank szárnyalásának nem csak az lehet a következménye, hogy a következő hónapokban sokkal többet kell fizetni, mint amivel a hitelfelvételkor kalkuláltak az adósok, hanem akár az is, hogy többéves törlesztés után még magasabb is a tartozásuk, mint a hitelfelvételkor.

Egy három évvel ezelőtt, 12 millió forintos lakásra felvett tartozás (ez körülbelül 80 ezer svájci frankot jelentett akkor) mára körülbelül 15,5 millió forintra hízott, pedig a kölcsönt felvevő olvasónk 4 ezer frankot már visszafizetett hiteltőkéjéből.

A törlesztőrészlet ebben az esetben is rengeteget változott: 2008 márciusában 80 860 forintot törlesztett olvasónk (a frank ekkor 165 forint körül ingadozott), ami a nyári forinterősödés alatt több mint tízezer forinttal mérséklődött (augusztus: 68 596 forint, a frank ekkor 145 forint alatt is járt). A válság elmélyülésével és a forint gyengülésével 2009 márciusára 113 393 forintra hízott a havi törlesztés, ami nagyrészt a 215 forintig felszökő frank számlájára írható. A csütörtöki árfolyamból 110 ezer forint körüli törlesztőrészlet adódna, ami mintegy 40 ezer forinttal nagyobb a kezdőértéknél.

Kapós volt a frankhitel

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a legtöbb szabad felhasználású és lakáshitelt 150 és 160 forint közötti frankárfolyam mellett vették fel: előbbire több mint 1000 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést a háztartások, míg lakásra 1100 milliárd értékben. A 160 és 170 forint közötti sávban 490 milliárd, illetve 616 milliárd forint ez az összeg, a 170-180 forintos intervallumban közel 220 milliárd és 283 milliárd forint összegben kötött hitelszerződést a lakosság.

Az utóbbi öt évben a legalacsonyabb, 143,28 forintos havi átlagos svájcifrank-árfolyamot 2008 júliusában jegyezte fel az MNB, a legmagasabb kurzust pedig tavaly márciusban, akkor 202 forint volt az átlag, de volt már 215 forint is egy frank ára.

A júniusi adatok még nem állnak rendelkezésre, de eddig az átlagos árfolyam szintén 202 forint, ami a legalacsonyabb (143 forintos) árfolyamnál 40 százalékkal magasabb, a legtöbb hitel felvételekor érvényes 150-160 forintos sávhoz képest pedig 26-34 százalékos növekedést jelent. Ha az időközben bekövetkezett kamatváltozásoktól és kamatfixálásoktól eltekintünk, akkor ennyivel magasabb lett a hiteltörlesztés összege is a kezdetekhez viszonyítva, az árfolyamból adódó változásokat a bankok ugyanis automatikusan érvényesítik a havi törlesztőcsekkeken.