Navracsics: Ha itt lesz az ideje, Orbán leül tárgyalni Simor Andrással

A jegybanktörvény módosítása nincs napirenden, de ez egyébként is csak úgy képzelhető el, hogy az MNB függetlensége ne sérüljön - mondta a Reutersnek Navracsics Tibor és hozzátette, ha konfliktusok vannak, akkor tárgyalni kell.

A magyar kormány reméli, hogy jövőre sikerül a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá csökkenteni az államháztartási hiányt, és olyan reformokhoz szeretné elnyerni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU támogatását, amelyek növelnék a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit - mondta a Reuters hírügynökségnek Navracsics Tibor.

A miniszterelnök-helyettes az interjúban megerősítette, hogy a Fidesz-kormány szilárdan elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcél tartása mellett.

"Reméljük, teljesíteni tudjuk a Bajnai-kormány által tett vállalást, amely 3 százalék alá vinné a költségvetési deficitet jövőre" - közölte a miniszterelnökhelyettes és hozzátette: az előző kormány egyes tisztviselői is elismerik, és a kutatóintézetek is úgy gondolják, hogy még az idei 3,8 százalékos hiány teljesítése is "nagyon-nagyon nehéz lesz (...) és azt látjuk, hogy a nemzetközi feltételek kedvezőtlenebbé váltak annál, mint amivel a költségvetés tervezésekor kalkuláltak".

Tárgyalni kell a jegybankról

Navracsics elmondta, a jegybanktörvény módosítása jelenleg nincs napirenden, de ha a kormány tervezné is e törvény megváltoztatását, az csak úgy lehetséges, hogy az MNB függetlensége ne sérüljön. Véleménye szerint a jegybank vezetőjének és vezetésének figyelembe kell vennie, hogy Simor András bankelnök havi 8 millió forintos fizetése nagyon magasnak számít ma Magyarországon.

Azonban "ha konfliktusok vannak, le kell ülni, és tárgyalni kell" - mondta Navracsics Tibor. Szerinte "ha a miniszterelnök úgy érzi, hogy ideje tárgyalni a központi bank elnökével, minden bizonnyal kapcsolatba lép vele". A miniszterelnök-helyettes elmondta, amikor Simor András az MNB elnöke lett, nem tárta a nyilvánosság elé vállalati befektetései egy részét. Ezt nem sok európai országban hagynák szó nélkül, azonban nincs más lehetőség, mint "tárgyalni és valahogy tisztázni a helyzetet" - tette hozzá.

Simor András jegybankelnök hétfőn bírálta azt a kormányzati tervet, hogy az állami intézményeknél - köztük a Magyar Nemzeti Banknál - bruttó kétmillió forintnál magasabb fizetéseket nem lehetne adni. A jelenleg ennél jóval többet, havi bruttó 8 millió forintot kereső Simor hangsúlyozta ugyan, hogy nem a saját fizetését akarja védeni, de azzal érvelt, hogy a fizetésekbe való beavatkozás a jegybanki függetlenséget sértené. A kormány álláspontja szerint viszont a csökkentés nem befolyásolja azt, és a plafont az európai szabályok betartásával húznák meg.

Speciális munkajogi helyzet

A jegybankelnök fizetését nem elsősorban munkaszerződése (vagyis nem a felek megállapodása) határozza meg - bár nyilván abban visszaköszön maga a rendelkezés - hanem a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény - mondta az [origo]-nak Dávid Alíz munkajogász. Szerinte tekintettel erre a törvényi szabályozásra, egy esetleges törvénymódosítás esetén - amely szükséges a fizetés megváltoztatásához - a munkaszerződés alapján a peres eljárás megindítása nem vezetne eredményre.

Munkajogi szempontból a jegybank elnöke a Magyar Nemzeti Bank, mint speciális részvénytársaság munkaviszonyban álló vezető tisztségviselőjének minősül, aki egyébként ennek megfelelően jogosult - például a miniszterelnök felmetésére tett javaslata esetén - a munkaügyi bírósághoz fordulni jogorvoslatért. Dávid Alíz szerint tehát a munkajogi szabályozás megfelelően irányadó a jegybankelnök tekintetében is, ám a fizetésére vonatkozó törvénymódosítás esetén a munkaszerződése alapján megindított keresete nem vezetne sikerre.

Szükség van céldátumra

Arra a kérdésre, hogy az euróövezeti csatlakozási céldátum kijelölése szóba kerül-e a nemzetközi hitelezőkkel folytatandó tárgyalásokon, a miniszterelnök-helyettes azt mondta, több az euró bevezetését tervező ország is elbizonytalanodott, hogy melyik lenne a legjobb pillanat az euróövezethez való csatlakozásra.

"Mindazonáltal úgy gondolom, hogy az euróövezeten kívüli uniós tagállamok egyike sem vázolhat fel olyan gazdaságpolitikai tervet, amelyben nincs legalább egy hozzávetőleges időpont az eurócsatlakozással kapcsolatban" - tette hozzá. Navracsics Tibor elmondta, Magyarország belépése az eurózónába a piaci konszenzus és a korábbi nyilatkozatok alapján "valahol 2014-2015 környékén" lehetséges. "Ha tartani tudjuk, amit a korábbi kormány vállalt, akkor ezek az időpontok nem kizárhatók, azzal együtt is (...), hogy a nemzetközi környezet azóta jelentősen romlott" - mondta a miniszterelnök-helyettes.

A kormány meghosszabbítaná a hitelszerződést

A politikus közölte, Magyarország szeretné meghosszabbítani a IMF-fel és az EU-val kötött hitelmegállapodást. A kormány a tárgyalásokon olyan kondíciókat szeretne elérni, amelyek egyrészről továbbra is biztosítanák a magyar költségvetés és közszféra finanszírozását, másrészről "szeretnénk elfogadtatni velük azon céljainkat, amelyek révén Magyarország a lehető leggyorsabban csatlakozhat az európai fellendüléshez, amikor az elkezdődik". Navracsics Tibor szerint ehhez szerkezeti változásokra van szükség.

"Amikor tárgyalunk az IMF-fel, az EU-val, megpróbáljuk behozni ezeket a tényezőket is (...) és olyan egyezményt próbálunk elérni, amely e kérdésben mozgásteret nyújt számunkra" - közölte a politikus, aki úgy véli, ehhez olyan útitervet kell lefektetni, amelyből az IMF és az EU látja az elindított változások irányát, és amely kiszámíthatóbbá teszi a menetrendet.