"A lényeg, hogy a fogyatékosoknak jobb legyen" - társadalmi vállalkozások Magyarországon

Hatékonyabb működésre törekednek, de nyereséget hajszoló céggé semmiképp sem válnának a társadalmi és a környezeti szempontokat is fontosnak tartó társadalmi vállalkozások. A válság miatt egyre nehezebb a kalapozás, így saját lábukra állnának, de sem gépekkel, sem jobb képességű egészségesekkel nem cserélnék le a náluk dolgozó fogyatékosokat.

Autistákat több társadalmi vállalkozás is foglalkoztat

"A társadalmi vállalkozások célja, hogy belevigyék a társadalmi igazságosság szempontját a gazdaság működésébe. A piac önmagában nem őrzi meg a verseny tisztaságát. A társadalmi vállalkozások szolidáris gazdaságot próbálnak létrehozni" - mondta szombaton a Társadalmi vállalkozások délutánjának kerekasztal-beszélgetésén Pataki György, a Corvinus Egyetem docense.

Magyarországon egyelőre gyerekcipőben jár a társadalmilag elkötelezett cégforma, és ezt jól mutatta a szombati bemutatkozás is, amit a Civilek éjszakája programsorozat keretében rendeztek meg. A társadalmi vállalkozások nem sokak érdeklődését keltették fel, a hátrányos helyzetű emberek helyzetének javítását célul kitűző Fruit of Care-re, a Csopor-téka Egyesület munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetre és a finanszírozásukat segítő NESsT Nonprofit Kft-re mindössze kéttucat tudatos magyar állampolgár volt kíváncsi.

Kalapozás és önálló pénzügyi alapok

A társadalmi vállalkozások kifejezést a nyolcvanas évek eleje óta használják. Ez egybeesik annak az időszaknak a kezdetével, amikor Nyugat-Európában elkezdtek fontossá válni a fogyasztási boom közepette a "posztmateriális", vagyis az anyagi világon túlmutató értékek is. A társadalmi vállalkozások alapelve a hármas optimalizálás (triple bottom line), amely szerint a gazdasági, a társadalmi, és a környezeti szempontok egyformán fontosak. Vagyis a társadalmi vállalkozások célja nem pusztán a profitmaximalizálás, hanem egyben a társadalmi és a környezeti hasznok maximalizálása is - a tevékenységükből keletkező nyereséget pedig nem a részvényesek között osztják szét, mint a hagyományos cégek, hanem társadalmi céljaik előmozdítása érdekében használják föl.

A társadalmi vállalkozások zöme ugyanúgy veszteséges az első néhány évben, mint a csak a profitot szem előtt tartó vállalkozások, és ebben a szektorban is ugyanolyan aránnyal mennek aztán tönkre a cégek, mint a hagyományos vállalkozói szektorban - mondta Varga Éva, a NESsT európai vállalkozásfejlesztési igazgatója a társadalmi vállalkozásokat bemutató kisfilmben, amit szombaton vetítettek le az érdeklődőknek.

A nonprofit szervezetek általában kalapozással próbálnak pénzt szerezni az államtól, különféle alapítványoktól, illetve forprofit cégektől. A pusztán ettől való függés azonban nagyon kiszolgáltatottá teszi őket. A Dél-Amerikában, illetve Közép-és Kelet Európában tevékenykedő NESsT éppen azért jött létre, hogy ne csak pénzt segítsen szerezni ezeknek a társadalmilag és környezetileg tudatos vállalkozásoknak, hanem hogy elássa őket az önfenntartáshoz szükséges "készségekkel", vagyis üzleti tanácsadással segítse a saját lábra állást. Az önálló pénzügyi alapok lerakása azért is különösen fontos, mert a válság miatt a segíteni amúgy hajlandó cégek forrásai is beszűkültek, ezért még fontosabb, hogy az ezektől a donoroktól szerzett pénzből a kezdeti lökés után önfinaszírozóvá váljanak a társadalmi szervezetek.

Értelmi sérültek a cégekben

"Négyszáz üveg eperlekvárt raktunk el most a szezonban, jövő héten meggyet rakunk el. Egy-egy gyümölcsből száz kilónál nem szoktunk többet venni, ezt dolgozza föl a kilenc bentlakó autista és a segítők. A lekvárok mellett még aszalt gyümölcsöket készítenek. Késő ősszel megy a szilvalekvár készítés, majd ősz után a narancsaszalás. A téli holt szezonban pedig a csomagolási és dizájnolási munkák" - mutatta be a mindennapokat az [origo]-nak a tatai Esőemberekért Egyesület egyik értékesítője, Ludányi Judit.

A Fruit of Care az értelmi sérültek által készített termékek értékesítésében segít. "Jelenleg hat, értelmi sérülteket foglalkoztató szervezettel van kapcsolatunk, és az általuk kézzel készített minőségi, prémium kategóriás termékeket forgalmazzuk. A tatai Esőemberekért Egyesület autistái készítik például a Fruit of Care által forgalmazott élelmiszer termékeket, a pécsi Fogd a kezem Alapítvány értelmi sérültjei pedig az iparművészek által tervezett kézműves termékeket" - mondta Jakab Áron, a vállalkozás vezetője és egyik iparművész dizájnere, aki elmondta: tavaly három hónapot működtek, és 6,5 milliós árbevételük lett.

Jakab Áron szerint van hova fejlődni. " Három év múlva 30 millió forintos árbevételt szeretnénk elérni, akkor lesz nullszaldós a cég, jelenleg még veszteségesek vagyunk. Az a legnagyobb nehézség, hogy a cégnek olyan civil szervezetekkel kell együttműködnie, amikből hiányzik az a tudás, ami a piaci szereplőkben megvan, éppen ezért drága velük dolgozni" - mondta.

Megbíznak egymásban

A társadalmi vállalkozások üzleti modellje szerint a bevétel, amire a cégek a Fruit of Care-en keresztül szert tesznek, az alapanyagokra és a fejlesztésekre megy el - mondjuk felvesznek még több segítőt - de innen kell fedezni azokat a kiadásokat is, amiket az állam nem finanszíroz.

Az értelmi sérültek a fizetésüket az államtól kapják, arra a bevételből nem kell költeni. "Az autisták számára nagyon fontos, hogy strukturálják az idejüket. Ha ugyanis mindig van mit csinálniuk, akkor nincs idejük a saját belső feszültségeikkel foglalkozniuk, nem süllyednek bele az autizmusukba, és így nem a saját kényszereik szerint fognak élni" - mondta az [origo]-nak Schenk Erika, az Esőemberekért Egyesület vezetője.

Arra a kérdésünkre, hogy honnan lehet tudni azt, hogy az értelmi sérültekkel dolgoztató civil szervezetek a Fruit of Care-en keresztül szerzett bevételt biztosan a fogyatékkal élők helyzetének a javítására fordítják, Jakab Áron elmondta: nagyon ismerik egymást, bizalmi kapcsolat van közöttük és a civil szervezetek között. "Abszolút átlátjuk, hogy mire fordítják ezt a pénzt, miközben a civil szervezetek is látják, hogy a Fruit of Care az átvételi ás és az értékesítési ár közötti árrést mire költi" - tette hozzá.

A jövő a hatékonyságnövelésé, a nyereségre való kizárólagos törekvés nem szerepel a tervek között. "Hogyan növekedünk? Úgy, hogy növeljük a hatékonyságot. Forprofit vállalkozás soha nem leszünk, mert a lényeg a társadalmi cél, hogy a fogyatékosoknak jobb legyen. Mi nem fogunk soha gépeket használni, és az sem elképzelhető, hogy az egyik fogyatékkal élő munkatársat lecseréljük egy jobb képességű és hatékonyabban dolgozóra" - mondta Jakab Áron.