Nem menthet meg minden hitelest a kormány - interjú Bencsik János államtitkárral

Két év alatt 100 ezer forint fölé emelné a lakás-takarékpénztári befizetések éves állami támogatásának összegét a kormány - mondta Bencsik János otthonteremtési és energetikai államtitkár az [origo]-nak adott interjújában. Megerősítette, hogy a korábbi nagyvonalú kamattámogatási rendszer és a szocpol biztosan nem tér vissza eredeti formájában, egyúttal jelezte: a bajba került jelzálogadósok kisegítésére létrehozandó eszközkezelő alap nem feltétlenül fog mindenkit megmenteni.

Mit gondol, ha Mádi Lászlónak annak idején nincs az a szerencsétlen elszólása az ingatlanadóról, akkor is Ön lenne ma itt az államtitkár?
- Nem tudom, de az biztos, hogy Mádi Lászlóval korábban is együtt dolgoztunk, és mintegy másfél évvel ezelőtt kaptam fölkérést egy otthonteremtési, illetve egy épületenergetikai program előkészítésére. A műhelymunka azóta folyik.

A két fő terület közül, melyért az Ön államtitkársága a felelős, az energetika a Nemzeti Fejlesztési minisztériumhoz is tartozik. Látja már, hogy ez mennyire nehezíti meg a dolgát?
- Valójában több minisztériumhoz is tartozik, de a koncepció az, hogy nálunk a stratégiaalkotás folyik, függetlenedve az ágazati érdekektől, a piaci lobbitól, míg a stratégia végrehajtásával, a szabályozási környezet alakításával az NFM-nél foglalkoznak. A már megalakult munkacsoportokban folyamatosan együttműködünk, rálátásunk lesz a szabályozásra is. Hasonlóan, a Belügyminisztérium építésügyi helyettes államtitkársága is lehetővé teszi, hogy egyetértési jogot gyakoroljunk az építésügyi szabályozási környezet alakítása során.

A kormány energiastratégiájáról már tudni egyet s mást, de az otthonteremtési koncepció részletei nem ismertek. Mikorra várható az ígért tízéves lakáspolitikai program megjelenése?
- Augusztus végére kell elkészülnie az első olvasatnak, szeptemberben kerülhet a kormány elé, így még az őszi törvénykezési időszakban megszülethetnek a szükséges jogszabályok és módosítások. Jövőre tehát elindulhat a program.

Van célkitűzése a kormánynak arra, hogy a GDP mekkora hányada jusson otthonteremtésre egy évben? A szakmai szervezetek szerint ma ez az arány 1 százalék alatti.
- Kérdés, mit tekintünk lakáscélú költésnek, mert ha az energiahatékonysági, épületenergetikai ráfordításokat is ide soroljuk - márpedig szerintem a meglévő otthonok értékállóságának, használhatóságának javítása is az otthonteremtés keretébe értendő -, akkor bizonyára 1 százalék fölött lesz ez az arány. De az első lépés, hogy a szabályozási környezet kiszámíthatóvá, egyszerűvé tételével visszanyerjük a befektetők bizalmát, és elősegítsük a lakásépítési piacra történő visszatérésüket.

Ahhoz, hogy több lakás épüljön, elsősorban kereslet kell. Milyen eszközökkel élénkítené a kormány a piacot?
- Az egykulcsos adó ezt a célt is szolgálja, kombinálva a családbarát adózási rendszerrel, a gyermekeket nevelő családoknál ugyanis így többletforrás keletkezik. Szeretnénk emellett vonzóbbá tenni a lakás-előtakarékosságot.

Megváltozik a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény?
- Igen. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az egyes családtagok lakás-takarékpénztári számláit össze lehessen vonni, továbbá megfontolandónak tartjuk, hogy a kiskorúak nevén lévő számlák arányában tulajdonjogot is kelljen-e számukra bejegyezni, mert ez nagyon megnehezíti a családok későbbi lakáscseréjét. Addig is azzal igyekszünk több forrást biztosítani a jelenlegi hitelszűkében, hogy a pénztári tőke kihelyezhetőségi plafonját 15-ről 75 százalékra emeljük. A két nagy lakás-takarékpénztárban jelenleg 400 milliárd forint van, vagyis ezzel a változtatással majdnem 300 milliárd forint áramolhatna a piacra. A módosítás még akár az idén bekövetkezhet. Végül vizsgáljuk azt is, hogy miként tudjuk a lakás-takarékpénztári befizetések állami támogatásának értékállóságát biztosítani, mert e maximum 72 ezer forintos éves támogatás mértékét legutóbb közel egy évtizede indexálták. A kormányzati ciklus közepéig szeretnénk 100 ezer forint fölé emelni.

Ez azt is jelenti, hogy nem lesz a korábbihoz hasonló kamattámogatás, és nem jön vissza a szocpol sem, ugye?
- Vizsgáljuk, hogy párhuzamosan milyen támogatást érdemes még működtetni, de az egészen biztos, hogy az egykori szociálpolitikai rendszert egy az egyben nem állítjuk vissza, már csak azért sem, mert az ellenőrzés hiánya miatt sok visszaélésre adott alkalmat.

 

"A jogok és kötelezettségek egyensúlyban legyenek" - Fotó: Tuba Zoltán [origo]

 

Mikorra érhető el, hogy évente felépüljön a többször emlegetett 40 ezer lakás?
- Ötéves távlatban meg lehet közelíteni ezt a szintet. Nemcsak a források szűkössége indokolja a fokozatosságot, hanem a szakképzett építőipari munkaerő korlátja is.

A munkaerő mobilizálása révén az egész gazdaságra jótékony hatással lehetne a több bérlakás. Mit szándékozik tenni a kormány ennek érdekében?
- Ez valóban fontos, a devizahitelesek problémái is rávilágítottak már a piaci hitelből megvalósuló otthonteremtés veszélyeire. A bérlakásépítés felfuttatásához egyrészt kimunkált szabályozási környezet, másfelől hosszú távon kiszámítható és törvényileg garantált lakbér-támogatási rendszer kell. Ezen kívül meghatározott feltételek mellett adókedvezmény is adható. Ilyen körülmények között az évi negyvenezerből hét-nyolcezer bérlakás lehetne.

És a bérlés ösztönzésére mi a terv? Bekerülhet a cafeteria-körbe a lakbér?
- Ezen is gondolkozunk. Értelemszerűen figyelembe kell venni, hogy ez a cafeteria-rendszerben lévő többi szolgáltatás lehetőségeit korlátozná. A bérlakáspiac potenciális ügyfélköre egyébként három részre osztható: vannak, akik kiváló anyagi körülmények között élnek, de tudatosan nem vesznek saját tulajdont, nekik a piaci alapú bérlakás a megoldás. Mások nem rendelkeznek ugyan elegendő jövedelemmel a vásárláshoz, de minden további nélkül ki tudják gazdálkodni egy bérlakás költségelvű bérleti díját. És van egy réteg, amely a lakás fenntartásával kapcsolatos költségeket sem képes előteremteni, nekik szociális bérlakást kell biztosítani.

Az utóbbi két csoportot gyarapítják majd azok a bajba jutott jelzálogadósok, akiknek az ingatlanát a létrehozandó eszközkezelő alap megvásárolja, aztán nekik bérbe adja. A kormány becslése szerint mennyi pénzbe kerülhet mindez a költségvetésnek?
- Számokat egyelőre nem szeretnék mondani, a kalkulációk most készülnek.

Nem kétséges, hogy az alap célja - jelesül, hogy senki se veszítse el a tetőt a feje fölül - támogatandó, de nem tartanak attól, hogy rossz lesz ennek az üzenete? Mindannyiunk adójából kisegítünk sokakat, akik adott esetben átgondolatlanul, felelőtlenül költekeztek.
- Az, hogy valaki a kötelezettségeit az eszközkezelő segítségével rendezi, nem jelenti azt, hogy szociális támogatást is kap.

De a lakások megvásárlása mindenképp rengeteg pénzbe kerül. Ráadásul ezek között számos mérsékelten forgalomképes ingatlan van, amely ma biztos nem ér annyit, amennyire annak idején értékelték.
- Az eszközkezelő első körben arra tesz majd kísérletet, hogy közvetítőként fellépve, az adós viszonyait felmérve visszaállítsa a hitelt. Ha ez nem sikerül, meg kell állapodni, mennyi veszteséget vállaljon a bank, és mibe kerüljön a dolog az államnak. Megjegyzem, a számításaink szerint tíz-tizenkét év alatt az állam e befektetése megtérülhet, a közösség végső soron nem veszít az ügyön. Végezetül hangsúlyozom, ennek a konstrukciónak úgy kell működnie, hogy a jogok és kötelezettségek egyensúlyban legyenek. Senki sem gondolhatja azt, hogy az állam minden körülmények között kihúzza a bajból, amibe túlzott, ésszerűtlen kockázatvállalással keveredett.

Vagyis előfordulhat, hogy az eszközkezelő bizonyos esetekben nem segít?
- Igen, előfordulhat.

 

"Le kell ülni a biztosítótársaságok képviselőivel" - Fotó: Tuba Zoltán [origo]

 

A PSZÁF vizsgálja, hogy a magyarországi bankok indokolt mértékben csökkentették-e a hitelkamatokat az elmúlt hónapokban. Feladatának érzi a kormány, hogy nyomást gyakoroljon ez ügyben a pénzügyi szektorra?
- Elég lenne betartatni a hatályos jogszabályokat és a banki kódexet, ez a PSZÁF feladata.

Hogyan fog indulni a lakásfelújításokat finanszírozó Nemzeti Épületrekonstrukciós és Épületenergetikai Program?
- Jövőre indul el, ami azt jelenti, hogy az első kivitelezések a következő év harmadik negyedévére készülnek el. Az a szándékunk, hogy változtatunk a jelenlegi konstrukción, és utólagos helyett elő- vagy párhuzamos finanszírozást alkalmazunk.

Annak vannak veszélyei.
- Vannak, de a programot attraktívabbá kell tenni a beruházók előtt. Annál is inkább, mivel eleinte az ország energiaszegénység által leginkább sújtott vidékein szeretnénk segíteni. Ehhez kapcsolódik az ingatlanbiztosítás kérdése: le kell ülni a biztosítótársaságok képviselőivel, hogy vonzó, és eredményesen alkalmazható katasztrófa-biztosítási termékek szülessenek.

Az egységes ingatlankataszter létrehozását a szakmai szervezetek régóta szorgalmazzák. Nekiáll a kormány legalább az előkészítésének ebben a ciklusban?
- Mindenképpen. Már csak azért is, mert abszurdum, hogy az egyes információgazdák az államigazgatáson belül is költségtérítés ellenében biztosítják a hozzáférhetőséget az információkhoz.