Eltemette Matolcsy a deviza-jelzáloghitelezést

Júliustól már nem vehető fel devizaalapon jelzáloghitel, mérlegfőösszeg alapján fizetik a bankok a bankadót, már a második félévben él a társasági adó csökkentése, év végéig nincs közüzemidíj-emelés és kilakoltatás - a gazdasági akcióterv 16 intézkedéséről nyújt be pénteken törvényjavaslatot a kormány.

Az Orbán Viktor által korábban ismertetett gazdasági akcióterv tizenhat pontjáról közölt részleteket szerdán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.

Az ezen intézkedésekhez szükséges, összesen 59 jogszabályt módosító törvényjavaslatokat a kormány pénteken benyújtja az Országgyűlésnek - jelentette be a miniszter. Az új szabályok többsége visszamenőleg, július 1-jétől lesz hatályos.

Búcsú a devizaalapú lakáshiteltől

Július 1-jétől csak forinthitelre lehet jelzálogjogot bejegyezni, devizaalapú kölcsönre nem. Moratóriumot hirdet a kormány a közüzemi díjak emelésére. Az év végéig továbbra is nyújtanak gázártámogatást azoknak, akiknek a jövedelme nem haladja meg az özvegyi nyugdíj két és félszeresét, erre 11 milliárd forintot különít el a kormány. Ugyanakkor arra is felhatalmazást kapott Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, hogy a jövő évi árak kordában tartásáról is tárgyaljon a szolgáltatókkal.

Senkit nem lakoltathatnak ki otthonából ez év végéig. Augusztus 31-ig kidolgozzák azt a jogszabályt is, amely szerint a leendő Nemzeti Eszközkezelő Társaság kezeli a bajba jutott, lakáshitelüket fizetni nem tudó adósok ingatlanait. Az év végéig feláll a társaság, akkor mód nyílik többek között arra, hogy a tulajdont bérletre váltsák át.

Átalakuló adózás

A bankok mérlegfőösszeg, a biztosítók nettó díjbevétel, a pénzügyi szektor többi szereplője nettó árbevétel alapján fizeti majd a bankadót. Matolcsy megismételte, a tervezett bevétel 200 milliárdos összege "kőbe vésett". A bankoknál céltartalék szabadulhat fel a bajba jutott hitelesek megmentése miatt, ebből fizethetik a bankadó egy részét - tette hozzá.

Az év második felében már csak 10 százalékos nyereségadót kell fizetniük a cégeknek 500 millió forintos nyereségig. Matolcsy szerint ez 250 ezer céget a társaságok 73 százalékát érinti. Tíz kisadót törölnek el, ebből hetet július 1-jétől, 3-at (a kommunális, a helyi idegenforgalmi és az építményadót) csak jövő év január 1-jétől. Megszüntetik az adórendszeren kívüli keresetek (a "ház körül végzett munkák") után fizetett szja-t és tb-járulékot. A munkaadó ugyanakkor 1000 forint/fő/hónap regisztrációs díjat fizet majd. Emellett a kormány eltörli az egyenesági öröklés és ajándékozás illetékét.

Tartjuk a hiányt, lesz újabb IMF-szerződés

A pénzügyi konszolidációs döntéseknek köszönhetően Magyarország 2010-ben képes lesz tartani a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt - mondta Matolcsy György. Jelezte, Magyarország új, készenléti hitelmegállapodásra készül a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az ország ugyanakkor nem készül lehívni újabb hitelrészleteket a most érvényben lévő - október 3-án lejáró - megállapodás alapján még fennmaradó részből. Megerősítette, az IMF delegációja a jövő héten érkezik Magyarországra, a soron következő felülvizsgálatra.

Jön a bérplafon

A beruházásokhoz a jelenlegi 51 engedély helyett csak 33-at kell beszerezniük a cégeknek, ez is július 1-jétől. Megszüntetik azt az előírást, mely szerint az ingatlan-bérbeadáshoz vállalkozói igazolványt kellett kiváltani. Ötven literig szabadon főzhet bárki pálinkát otthon, és eltörlik a bér-pálinkafőzés jövedéki adóját is. Ötvenmillió forintig beruházási hitelre is fel lehet használni a Széchenyi-kártyát, ehhez 2 százalékos kamattámogatást ad a kormány. (Eddig a kártya csak forgóeszközhitel felvételére jogosított.)

Havi kétmillió forintba maximálják a közszférában elérhető kereseteket - ez Matolcsy szerint vonatkozik a jegybankelnökre is, amiről értesítik az Európai Központi bank vezetését -, és 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vetnek ki a költségvetési szektorban a 60 napon túli végkielégítésekre.

160 milliárd az árvízkár - lesz tűzijáték, de szerényebb

A kormány döntött az árvíz okozta károkkal kapcsolatos feladatokról - jelentette be a kormányszóvivő. A számítások szerint az eddigi kár 160 milliárd forint. Az állami szervek eddig 14 milliárd forintot, a megyék 4,1 milliárdot költöttek - előbbi 60, utóbbi 50 százalékát a költségvetés állja. Döntés született arról is, hogy augusztus 20-án a szokottnál "szerényebb" lesz a tűzijáték, de hogy mennyivel fog kevesebbe kerülni, még nem tudható.

A közszférában működő nagy intézményekbe - egyetemekre, kórházakba - költségvetési felügyelőket küld ki a kormány, akik ellenőrizni fogják az intézmények költéseit, számláit. A Franciaországban is működő rendszertől 20-25 százalékos megtakarítást remélnek. 120 milliárd forintot kíván megtakarítani a kormány azzal, hogy zárol különböző minisztériumi fejezeteket. Matolcsy György szerint ez alapvetően dologi kiadásokat, például gépkocsi-, bútor- és egyéb eszközbeszerzéseket jelent.

A kabinet háromlépcsős stratégiája szerint idén a pénzügyi stabilitásról gondoskodik, 2011-12-ben strukturális átalakítást hajt végre, utána pedig növekedési pályára állítja a gazdaságot - foglalta össze a miniszter. Kérdésre válaszolva közölte, a kormény arra számít, hogy 205 forint körül stabilizálódik a svájci frank árfolyama (jelenleg 215 forint környékén áll).