Megegyezés nélkül beterjesztették a bankadóról szóló törvényt

Megérkezett a parlamenthez az Orbán-kormány 16 témát felölelő, gazdasági törvényeket érintő módosító csomagja. A törvénytervezetben a bankadóként ismertté vált szabályokat úgy nyújtják be, hogy arról nem állapodtak meg a pénzintézetekkel, amelyeknek összességében 200 milliárd forintot kell a tervek szerint befizetniük a költségvetésnek ebben az évben. A benyújtott törvénycsomag részletezi a kormány több más gazdasági intézkedéstervét is a társasági adó csökkentésétől a szabad pálinkafőzésig.

Matolcsy György

Ha nem is péntek délre, de estére valóban megjelentek az Országgyűlés honlapján azok a törvénymódosító javaslatok, amelyeket még június 30-án ismertetett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (a pontokról és a szerdai bejelentésről itt olvashat részletesen).

Ezek szerint 16 témakörben 58 jogszabályi helyet kíván módosítani a kormány, többek között a társasági adó 19-ről 10 százalékra mérséklését 500 millió forintos nyereségig, de 2 millió forintban maximálnák a közszférában dolgozók fizetését, mint ahogy szinte teljes egészében elvonnák a 60 napon túli végkielégítéseket is.

Szerdán még arról számolt be Matolcsy György, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azzal bízta meg két másik kormánytaggal együtt, hogy a Magyarországon működő bankokkal néhány napon belül állapodjon meg arról, még idén 120 milliárd forint különadót fizessenek be a költségvetésnek.

Ehhez képest pénteken egy, a Reutersnek adott interjújában Matolcsy György már azt mondta: a bankok képviselői kivonultak az egyeztetésekről. A Nemzetgazdasági Minisztériumból ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatták az [origo]-t, hogy megítélésük szerint félrefordították a miniszter szavait, az angol szövegben szereplő "pull out" kifejezésnek ugyanis többféle jelentése van, ebben a konkrét esetben pedig az "elnyújt", nem pedig a "kivonult" értelemben való használatról volt szó.

Ezzel egybecseng a Magyar Bankszövetség álláspontja is, ahol azt közölték az [origo]-val: a csütörtöki tárgyalási fordulón azt kérték a kormány képviselőitől, hogy a külföldi anyabankok kérésnek megfelelőn egy későbbi időpontban folytassák az egyeztetést.

A már idézett Reuters-interjúban ugyanakkor azt is elmondta Matolcsy György, hogy mindenképpen beterjesztenek egy törvényjavaslatot a pénzintézeti különadóval kapcsolatban, amit péntek este valóban meg is tettek. Ezek szerint a bankok mérlegfőösszegük 0,45 százalékát, a biztosítók bevételük 5,2 százalékát, az egyéb vállalkozások (tőzsde, pénzügyi közvetítők, befektetési alapkezelők) bevételük 5,6 százalékát fizetnék be adóként.

Ily módon a bankoktól 120 milliárd, a biztosítóktól 36 milliárd, a többiektől pedig 30 milliárd forintra számítana a kormány, amihez hozzájönne az a 13 milliárd forint, amit még a Bajnai-kormány már betervezett a költségvetésbe. Az így összességében 200 milliárd forintra rúgó idei befizetés - ahogy Matolcsy György fogalmazott - kőbe van vésve, annak teljesülésétől nem tekinthet el a kormány, mert csak így tudja tartani az idénre tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.

Itt a pénzügyi salátatörvény többi része

A pénteken benyújtott törvénycsomag ugyanakkor a bankadón túl is tartalmaz fontos intézkedéseket. Ezek mind olyan lépések, amelyekről a kormány már korábban is beszélt, de a törvényjavaslatból kiderülnek egyes részletek.

A törvény elfogadása esetén például egyszerűbb lesz dolgozót alkalmazni háztartási munkák, takarítás, főzés, mosás, gyerekfelügyelet, otthoni gondozás elvégzésére. Erről az ügyfélkapun, telefonon keresztül vagy sms-ben kell csupán értesíteni a hatóságot. Egy ember alkalmazása után havonta 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetni. Kiderül ugyanakkor a törvényjavaslatból, hogy nem tekinthető háztartási munkának, ha a javítást, felújítást, állagmegóvást végző munkás ilyen tevékenységet amúgy is folytató vállalkozó vagy annak munkavállalója.

Maximált fizetések, sarc a járandóságokra

A köztisztviselőknél és a közalkalmazottaknál a magasabb vezetői munkakört betöltő munkavállalóknál a havi munkabér nem haladhatja meg a KSH által közzétett nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Ez jelenti azt az ígéretet, amellyel a gazdasági akcióterv ismertetésekor állt elő Orbán Viktor. Akkor ő azt mondta, hogy havi 2 millió forintban maximálják az állami vezetők fizetését, és ez a jegybank elnökére, Simor Andrásra is vonatkozna.

98 százalékos különadót tervez kivetni a kormány a közszférában a szabadság megváltásra, a végkielégítésre, a jutalmakra, ha azok meghaladnák a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét.

Feleződik a társasági adó

Jól járnak ugyanakkor egyes vállalkozások, társasági adójuk ugyanis 10 százalékra csökken a jelenlegi 19 százalékról, legalábbis 500 millió forint nyereségig. A gyakorlatban  a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. 2010. június 30-ig tehát 19 százalékos adót kell befizetni. A 10 százalékos társasági adóval csak akkor számolhat a vállalkozás, ha más kedvezményt nem vesz igénybe.

Fellélegezhetnek a lakásukat bérbeadó magánszemélyek, a módosítás elfogadása után nem minősülnek egyéni vállalkozóknak.

Illeték mentes öröklés és ajándékozás

Eddig öröklésnél és ajándékozásnál általában 18 és 35 millió forintos értékhatárokig különböző mértékű illetéket kellett befizetni, melyek 5 százaléktól 40 százalékig terjedtek. A törvénymódosítás elfogadása után az egyenes ági (kiegészítve az örökbefogadással is) öröklés és ajándékozás illetékmentes lesz, amit kiterjesztenek a termőföldre, tanyára, gépekre, berendezésekre is.

Egyszerűbb engedélyezés

A beruházásokat kívánja könnyíteni a kormány azzal, hogy az eddig általános 51 helyett 33 engedélyt kell beszerezniük a vállalkozóknak. Külön aktuális az a tervezett rendelkezés, ami szerint a vészhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, elvi építési, építési, és használatbavételi engedélyezési eljárás illetékmentes.

Csak forint kölcsönre jegyezhető be jelzálogjog

A törvénycsomag várhatóan július második felében lép hatályba, onnantól fogva lényegében tilos lesz a bankoknak devizaalapon hitelezniük, legalábbis akkor nem jegyezhetnek be jelzálogjogot, akár ingatlanra, akár ingóság megvételére kéri a kölcsönt az ügyfél. A szabályozás kalandos útjáról itt olvashat részleteket.

Szabad pálinkafőzés

Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott, hogy 90 éve tartó szabadságharc ér véget a pálinkafőzés szabaddá tételével, ami a gyakorlatban azt fogja jelentni, hogy évente 50 liter gyümölcspárlat állítható elő adómentesen, de csak saját fogyasztásra. Az azon felüli mennyiség jövedéki adóköteles.

Költségvetési szervezetek ellenőrzése

Hosszasan foglalkozik a tervezet a költségvetési szervezetek gazdálkodásának, számláinak ellenőrzésével, amire külön felügyelőket kíván kiküldeni a kormány. Matolcsy György ezzel kapcsolatban korábban azt mondta, hogy Franciaországban hasonló jogosítványokkal 20-25 százalékos megtakarítást értek el az intézményeknél, egyetemeknél, kórházaknál. Szintén részletesen szabályozza a tervezet a költségvetési szervezetek átalakítását, finanszírozását, megszüntetését, vezetését.