Minden banknak más jut eszébe a devizahitel-tiltásról

Vágólapra másolva!
Továbbra is teljes a káosz a devizahitelpiacon, a bankok ugyanis nem egységesen értelmezték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavait, aki szerdán jelentette be: a kormány július 1-jétől megtiltja jelzálogjog bejegyzését a devizaalapú hitelre. A devizahitelek kiadását mindenhol leállították, de a már folyamatban lévő jelzáloghiteleket eltérően kezelik.
Vágólapra másolva!

A pénzintézetek készek tartani magukat a még nem létező, a devizaalapú jelzáloghitelezést megtiltó jogszabályhoz, illetve ahhoz, ami a pénzintézetek szerint az erre vonatkozó szerdai miniszteri bejelentésből következik - ez derül ki az [origo] körkérdésére beérkezett valamennyi banki válaszból, illetve közleményből. A devizakölcsönök utáni jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó tiltást szerdán jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, az intézkedés hatálya pedig csütörtök volt.

Az a néhány pénzintézet, amelynek álláspontja ismert, úgy döntött, hogy önként - anélkül, hogy erre formálisan bármi kötelezné - azonnal leállítja a jelzálogalapú devizahitelezést. Abban azonban vannak különbségek, hogy mit tesznek a befogadott, illetve a már jóvá is hagyott hitelkérelmekkel, ami aból adódhat, hogy minden banknak magának kellett értelmeznie, hogy mit is jelenthetnek Matolcsy szavai, a miniszter ugyanis részleteket nem közölt.

Befogadott, jóváhagyott

Az OTP közleményében az áll, hogy "a már befogadott kérelmek esetében devizában nyilvántartott kölcsönszerződés nem köthető". Hasonlóképpen, az Erste azt közölte, hogy a már befogadott, de még nem leszerződött ügyletek esetében "az eredeti hitelösszeget forintban bocsátja az ügyfél rendelkezésére".

Az Unicredit "a már eldöntött hitelek esetében" is felveszi a kapcsolatot az ügyfelekkel, és egyezteti velük, hogy a jövőben csak forintban tudja nyújtani az igényelt jelzáloghitelt. A Raiffeisennél szintén érinti a döntés "a korábban befogadott, illetve már jóváhagyott ügyleteket, még le nem szerződött ügyfeleket".

Ezzel szemben a CIB Banktól azt a választ kaptuk, hogy "a folyamatban lévő ügyletek esetén - befogadott, szerződött, illetve szerződéskötésre váró, jóváhagyott - továbbra is a normál eljárás szerint járunk el (...) az euróalapú hiteleket euróban folyósítjuk és euróban jegyeztetjük be a jelzálogjogot". A K&H Bank arra a kérdésünkre, hogy mi történik a július 1-je előtt befogadott, illetve pozitívan elbírált kérelmekkel, nem reagált.

Jogi bizonytalanság

Egy neve elhallgatását kérő banki középvezető csütörtökön még azt mondta az [origo]-nak, hogy "a pénzügyi törvények hatályba lépése jellemzően a hitelbefogadási dátumot veszi alapul, vagyis ha valakinek befogadták a kérelmét, akkor jellemzően rá még a régi szabályok vonatkoznak".

A bizonytalanság abból adódik, hogy a kormánydöntésről az érintett intézmények a sajtóból értesültek, ezt több bank válasza is megerősíti. A tiltásról szóló törvényt csak július 2-án, pénteken nyújtják be a parlamentnek, elfogadása az őszi ülésszak elejére, szeptemberre várható. (Pénteken délután háromnegyed háromig nem került fel a törvénytervezet a parlament honlapjára - a szerk.)

Visszamenőleges hatály

A miniszter jelezte, a jogszabály visszamenőleges hatályú lesz, és a parlamenti erőviszonyok ismeretében aligha kétséges, hogy a meg is szavazzák majd, de jelenleg nem ismertek a részletei. Annyi tudható, hogy a már futó hitelszerződések esetén a bankváltást nem tiltja a törvényjavaslat, és a fedezetcsere is engedélyezett marad.

Csütörtök reggel még egyértelműbb volt a tanácstalanság, akkori gyorsfelmérésünk szerint négy nagy magyar bankból három ügyfélszolgálatán azt mondták, hogy természetesen fel lehet venni devizaalapú jelzálogkölcsönt. A negyediknél rövid tájékozódás után jelezték, hogy még nem kaptak kidolgozott utasítást, ezért azt javasoltaák, később érdeklődjünk.

Már Orbán bejelentette

A devizaalapú lakáshitelezés megszüntetését nem Matolcsy vetette fel, ez ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök június elején ismertetett akciótervének egyik pontja volt. A kormányzati szándék az volt, hogy ne nőjön tovább azon adósok száma, akik ugyan viszonylag kedvező induló feltételekkel vesznek fel hitelt, de később, a forintárfolyam előre nem látott változása miatt, esetleg olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem képesek törleszteni.

A svájci frank utóbbi napokban történt erősödése miatt sok devizahiteles kerülhet nehéz helyzetbe, a legtöbb svájci frankban eladósodott hitelfelvevő most több mint negyedével fizet többet havonta, mint amikor felvette a kölcsönt. Sok olyan hiteles is van, aki ugyan évek óta törleszti adósságát, most mégis azt látja majd, hogy több pénzzel tartozik, mint amennyit felvett a banktól (erről itt olvashat részletesen). A forinthitelek előnyben részesítése azért lehet jó, mert aki forintban adósodik el, nem teszi ki magát az árfolyamkockázatnak (igaz, a kamatkockázattal továbbra is számolnia kell - erről bővebben itt olvashat).

Keveseket érint

A pénzügyi válság súlyosbodásával egyébként Magyarországon gyakorlatilag eltűntek a svájcifrank-alapú lakáshitelek, jelentősen megdrágultak az euróhitelek, a jegybanki alapkamat pedig már egy jó ideje csökken, így folyamatos a forinthitelek térnyerése. Az MNB adatai szerint 2010 áprilisában, az újonnan folyósított jelzáloghiteleken belül a forintalapúak aránya 76 százalék volt.

Az OTP adatai szerint is folyamatosan csökken az euróalapú hitelek jelentősége az új folyósítások között, a devizahitelek területén piacvezető bank azt közölte az [origo]-val, hogy júniusban ezen kölcsönök részaránya a 10 százalékot sem érte el. Ezzel egybehangzóan, a CIB-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mintegy 90 százalék az új hitelkihelyezéseken belül a forinthitelek aránya.