Éveket késhetnek az új magyar szélerőművek

Az eredményhirdetés előtt módosította a 2009-ben kiírt szélerőmű-tendert a fejlesztési minisztérium, a zöldszervezetek és a beruházók a pályázat visszavonásától tartanak. A tárca az árverseny szükségességével érvel a módosítás mellett, a zöldek szerint szakmai érvek nem indokolhatják a pályázat törlését. Annyi biztos: ha valóban visszavonják a tendert, akkor két éven belül biztos nem lesznek új szélerőművek Magyarországon.

Éveket csúszhat az új szélkerekek megjelenése, ha megsemmisítik a tendert

"Huszonhétmillió forintom úszik, ha visszavonják a pályázatot, és nem írnak ki újat, vagyis nem kapnék szélkvótát. Ennyibe kerül a két éve készülő, a pályázat beadásához szükséges dokumentáció a 8 millió forintért felállított, szintén a pályázat benyújtásához kötelező szélmérő toronnyal együtt" - mondta az [origo]-nak Szilágyi Zoltán nyíradonyi vállalkozó, aki most márciusban, a 2009-ben kiírt szélerőmű-tenderre nyújtott be pályázatot.

Egy 2 megawatt teljesítményű szélerőművet szeretne létrehozni a vállalkozó, amihez el is helyezett megawattonként 60 ezer euró letétet. "A mérések alapján 25 százalékos átlaghozama lenne a szélerőműnek, vagyis napi 24 órából átlagosan 6 órát üzemelne" - mondta a Szilágyi Zoltán, aki bízik abban, hogy ha el is kaszálják a pályázatot, újból kiírják, hogy legyen lehetősége szélkvótát szerezni.

Szakmai érvekre hivatkozva múlt héten, az eredményhirdetés előtt módosította a 2009-ben kiírt szélerőmű-tendert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a módosítás pedig könnyebbé teszi, hogy a tender eredményhírdetés nélkül visszavonható legyen. A tendert csak a Magyar Energia Hivatal (MEH) vonhatja vissza, a szakmai döntést  a hatályos jogszabályok szerinit nem befolyosálhatja a minisztérium. (A MEH élére a héten nevezték ki Horváth Pétert, aki a Mol üzletfejlesztésért felelős vezetője volt - erről itt olvashat részletesen).

Milliárdok úszhatnak el

A pályázat visszavonását két, a 2009-es rendeletbe szúrt kiegészítésel érheti el a minisztérium. Az egyik módosító kiegészítés szerint érvénytelen a pályázat, ha a megpályázott kapacitás mennyisége kevesebb, mint a kiosztható, a másik kiegészítés szerint pedig akkor is le lehet fújni a tendert, ha a pályázók 10 százalékát kizárják. A 2009-ben, összesen 410 MW kapacitásra kiírt szélerőmű-tenderre összesen 68 pályázó, 1175 MW kapacitásra nyújtott be igényt, így az első kitételnek nincs jelentősége, de a másodiknak könnyen lehet.

Az Energia Klub és a Magyar Szélenergia Társaság nem ért egyet a minisztériumi érveléssel, szerintük ugyanis semmi sem indokolja egy pályázat lefújását, ha nincs elég érdeklődő (ebben az esetben természetesen csak kevesebb kapacitást kell kiosztani), amennyiben pedig 10 százaléknak nem felel meg az anyaga a jogszabályoknak, attól a maradék 90 százaléknak még lehetőséget kell adni a kiírt kapacitások megszerzésére.

Az Energia Klub becslése szerint a mostani pályázat érvénytelenné nyilvánítása összesen 4-6 milliárd forint értékű beruházási előkészületet érintene, és további bizonytalan időpontra halasztaná a beruházások megvalósulását is.

A versenyt félti a tárca

A fejlesztési tárca azzal indokolja a kiírás módisítását, hogy a 2009-ben a szélenergia kapacitások létesítésére kiírt tenderre kevesebb elfogadható pályázat érkezett, mint amekkora szélerőművi kapacitás beépítésére lehetőség van. "Így a biztosítani kívánt ár- és támogatási verseny nem érvényesülhet" - áll a tárca által a héten kiadott közleményben.

Paks tizede

Magyarországon összesen 108 szélerőmű működik és 200 MW a szélenergia kapacitás. Összehasonlításképpen: a paksi atomerőmű teljesítménye 2000 MW. A kötelező átvételi rendszer 79 milliárd forintos össztámogatásából 5 százalékot tesz ki a szélenergiára költött támogatás, és 70 százalékot a kapcsoltan termelt villamosenergia, amelyet fosszilis energiahordozóval - például földgázzal - termelnek olyan erőművek, mint például a Budapesti Erőmű.

Ez azt jelenti, hogy a pályázóknak nem kell a meghirdetett kapacitásokért versenyezniük, a megtermelt villamosenergiát a törvény által megszabott legmagasabb kötelező átvételi áron értékesíthetnék (a kötelező átvételről lásd keretes írásunkat) . Ez a szélenergiával termelt áram esetében Magyarországon jelenleg 29,28 forint kilowattóránként, ami az ausztriai kötelező átvételi áraknál is jóval magasabb - áll a közleményben. A minisztérium szerint ez mintegy 9 Ft/kWh-val magasabb átvételi árat jelent, mint az így megtermelt energia előállítási költsége, ami "ellentmond a minisztérium azon céljainak, hogy a családok rezsikiadásait a lehető legalacsonyabban tartsa".

"Ha most leállítják a pályázatot, és újat írnak ki, annak 2012 előtt biztos nem lesz eredménye" - mondta az [origo]-nak Varga Katalin, az Energia Klub megújuló energiaforrásokkal foglalkozó szakértője. Ugyanis ha az új rendelet szerint december 31-én jelentenék be, hogy ki lehet írni az új pályázatot, akkor szintén az új rendelet szerint még 30 nap, míg erre sor is kerül, ismét több hónap, míg benyújtják, és legalább félév, mire elbírálják - tehát új engedélyekhez 2011 vagy 2012 előtt biztosan nem jutnak a szélenergia-beruházók.

A pályázat elhalasztása nem lenne korrekt

"Két és fél forinttal érné meg támogatni a szélenergiai beruházásokat, mert ennyi hasznot hoz az, hogy a szélenergia-termelés miatt kevesebb földgázt használunk és csökken a kibocsátás"- mondta kérdésünkre Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a szélenergiát túltámogatják. "A 29,28 forintos kötelező átvételi ár a szélenergiának valóban nagyon jó megtérülést biztosít" - mondta Varga Katalin, aki szerint azonban van lehetőség  a szélenergia jelenlegi átvételi árában csökkentésre, ha ez a cél. Szerinte differenciálni kellene az árakat az egyes megújuló technológiák között, valamint egy-egy technológián belül is.

"Ehhez kellene igazodnia a pályázati rendszernek. A pályázat utólagos módosítása és elhalasztása azonban nem a megfelelő eszköz, ráadásul bizonytalanságot teremt a befektetők között és elriaszthatja a beruházókat a magyarországi megújulóenergia-beruházásoktól" - mondta az Energgia Klub szakértője.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium annyit közölt az [origio]-val, hogy a rendelkezésükre álló információk alapján a tender sorsa még nem dőlt el. Arra a kérdésünkre, hogy a tárca tervezi-e a jövőben támogatni a szélenergiát annyit válaszoltak:"a kormány kiemelt fontossággal kezeli a megújuló energiaforrások hasznosításának ügyét. Ez a terület meghatározó eleme lesz az ország most készülő, hosszú távú energiastratégiájának, amelyhez illeszkedve a szélerőmű kapacitások létesítésére irányuló pályázat újra kiírásra kerülhet, meghatározott feltételek fennállása esetén"

Rosszat tenne a megítélésünknek

Tóth Péter, a Magyar Szélenergia Társaság elnöke szerint szakmai érvek nem indokolják a pályázat visszavonását. A halasztás azért is lenne rossz, mert a nemzetközi helyzet miatt jelenleg a szélenergia piacon alacsonyabb a kereslet, így a beruházási költségek is alacsonyabbak lennének most, mint a gazdasági helyzet javulása utén, azaz 1-2 év múlva.

A társaság szerint a pályázat későbbi kiírása a projektköltségek 15-20 százalékos emelkedéséhez vezethet, ami megjelenik a villamos energia árában. A szakmai szervezet további, a pályázat elhalasztása elleni érvei között szerepel, hogy 2020-ra az éves összenergiatermelésünk - ebben benne van a hőenergia, a villamosenergia és a közlekedés is -  13 százalékának megujuló energiaforrásból kell származnia. Ha a pályázatot visszavonják, akkor az Magyarország nemzetközi megítélését is negatívan befolyásolná, rontva ezzel más programokban és témákban elfoglalt tárgyalási pozícióját.

KÁT - Kötelező átvétel

A kötelező átvételi rendszerben a rendszerirányító MAVIR Zrt. jogszabály alapján meghatározott, a piacinál jóval kedvezőbb áron köteles megvásárolni a kötelező átvételi rendszerben részt vevő termelők által kapcsoltan termelt villamos energiát, a hulladékból nyert villamos energiát, illetve a megújuló energia hasznosításával nyert villamos energiát. A kötelezően átveendő mennyiség és az átvételi időtartam megállapítására a kormány a Magyar Energia Hivatalnak adott felhatalmazást. A hivatal a kötelező átvétel időtartamát legfeljebb a beruházás megtérüléséig biztosíthatja, csökkentő tényezőként véve figyelembe az esetleges egyéb támogatásokat.

A kapcsolt technlógia azt jelenti, hogy egy adott tüzelőanyagból (hazánkban leggyakrabban földgázból) az erőmű egyszerre állít elő villamos energiát és a távfűtő rendszerben felhasználható hőenergiát, és így összességében lényegesen kevesebb földgázt használ fel, mintha ugyanezt a hőt és villamos energiát különálló erőművekben állítanák elő. A kapcsolt energiatermelési technológia így energiatakarékos, és a kevesebb felhasznált földgáz miatt az erőművek működésével járó üvegházgáz-kibocsátás is alacsonyabb. Így ezek az erőművek környezetbarátabbak, mint a hagyományos, nem kapcsoltan termelő szén-és gáztüzelésű erőművek.

A technológia hátránya, hogy a termelt hővel kapcsoltan előállított villamos energia mennyisége ingadozó, mert ahhoz igazodik, hogy éppen mennyi hőre van szükség az adott erőműből. Az értékesítési nehézségek feloldására és a tőkemegtérülés biztosítására szolgál a kötelező átvételi rendszer.