Milliárdokat keresnek a bankok a devizahiteles árfolyamtrükkön

Évente több milliárd forintot keresnek a bankok azon, hogy a saját maguk által meghatározott árfolyamon számolják ki a devizahitelesek havi törlesztőrészeletét. A PSZÁF új elnöke a hét végén vetette fel a szabályozás módosítását, de kidolgozott javaslat még nincs. Egy új számítási módszer évi több tízezer forintos megtakarítást is jelenthet a hiteleseknek.

A devizahitelesek törlesztőrészleteinek elszámolásánál a jegybanki vagy banki középárfolyamok használatával átláthatóbbá és olcsóbbá lehetne tenni a devizahiteleket - mondta a hétvégén az MTI-nek Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) múlt héten kinevezett elnöke, aki szerbiai példára hivatkozott.

Még nincs kidolgozott javaslat

Szász - aki mostani kinevezése előtt az OTP Bank szerbiai leányvállalatának a vezetője volt - azt mondta, hogy Magyarországon a bankok jelenleg az általuk megállapított eladási árfolyamon kalkulálják az ügyfelek adott hónapra vonatkozó törlesztőrészletetét, ez pedig mindig meghaladja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megszabott hivatalos középárfolyamot (a középárfolyam ugyanis épp az eladási és a vételi árfolyam egyfajta átlaga). Az eltérés akár 5 százalék is lehet, vagyis amennyiben előírnák, hogy a jegybanki árfolyamon történjen az átszámítás, akár ennyivel rögtön csökkenteni lehetne az érintett háztartások terheit.

A felügyelet elnöke által említett havi törlesztés középárfolyamhoz kötéséről a felügyeletnek még nincs kidolgozott javaslata, de a töresztőtészletek átszámításának szabályozása fehér folt, azaz nincsenek előírások erre vonatkozóan - mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője az [origo]-nak. Hozzáfűzte, hogy az eladási  árfolyamok alkalmazása a bankoknak milliárdos tételt jelent, az ügyfelek számára pedig nem mindig tiszta, hogy miként kalkulálják a bankok a részleteket. Binder szerint az árfolyamok szabályozása a mostani időszakban különösen jó lenne, mert a svájci frank erősödése miatt többletkiadással számoló háztartásoknak jelenthetne tehercsökkenést. 

Akár több tízezer forintot jelenthet évente

A fenti felvetés technikainak tűnhet, de a mindennapokra is komoly hatással lehet, a pár forintos árfolyameltérés ugyanis évi szinten akár több tízezer forintot is jelenthet.

Egy két-három évvel ezelőtt felvett, az induláskor 100 ezer forint körüli havi kiadást jelentő hitelnél tehát például akár 4000 forintos megtakarítást is jelenthetne a devizahitelesnek havonta, ha a törlesztőrészletet kötelezően az MNB hivatalos árfolyamai alapján kellene kiszámolni, nem pedig a bankban kiakasztott helyi jegyzéseseket vennék alapul.

Hétfőn a svájci frank hivatalos jegybanki középárfolyama például 213,71 forint volt, miközben a jelentős lakossági ügyfélkörrel rendelkező nagybankoknál a saját banki középárfolyam 213,6-215,20 forint között alakult, a törlesztőrészletek kiszámításához használt eladási devizaárfolyam azonban 215,82 és 222,64 forint között szóródott - azaz akadt bank, ahol több mint 4 százalékos volt az eltérés.  

Árfolyamok 2010. július 5-én

	Vételi árf.	Középárf.	Eladási árf.	Fizetési többlet (százalék)*
OTP Bank	212,50	214,65	216,80	1,4
Raiffeisen	211,46	214,03	216,60	1,4
MKB Bank	213,88	214,85	215,82	1
K&H Bank	209,33	213,6	217,87	1,9
UniCredit	209,83	215,20	220,56	3,2
CIB Bank	205,52	214,08	222,64	4,2
Budapest Bank	207,38	214,46	221,54	3,7
Erste	209,81	-	218,34	3,7

* Eltérés az eladási és az MNB-árfolyam (213,71) között

Forrás: bankok, [origo]-gyűjtés

Az [origo] egyik olvasója a Takarékbanktól vett fel 2006-ban egy 2,5 millió forintos, svájcifrank-alapú hitelt, ami a szerződés szerint a futamidő végéig havonta 170 frankos törlesztést jelent. Az idén az MNB árfolyam és a banki eladási árfolyam közötti különbség 2-3 forint volt, azaz havonta 340-510 forintos megtakarítást jelentett volna számára, ha a jegybaki kurzushoz lett volna kötve a váltás.

Egy másik olvasónk 2006-ben felvett svájcifrank-alapú hitelére tavaly és idén júniusban 502 franknak megfelelő összeget kellett fizetnie. A folyósító bank az MNB hivatalos középárfolyamánál tavaly 4, idén pedig 5 forinttal magasabb árfolyamon kalkulálta ki a törlesztőrészletet, azaz a múlt hónapban a jegybanki árfolyam alkalmazása 2510 forinttal mérsékelte volna a havi kiadást, egy évvel ezelőtt pedig több mint 2000 forinttal lett volna kisebb a törlesztés összege.

Öt évvel ezelőtt 

A banki jegyzések alkalmazásán természetesen nyernek a bankok, a jegybanki középárfolyam ugyanis a minden nap 11 órakor érvényes bankközi jegyzéssel egyezik meg, azaz ezen kurzus közvetlen közelében van lehetősége a pénzintézeteknek frankot vásárolni.

A banki árfolyamok felhasználása azért jelent érezhető többletköltséget, mert a pénzintézetekben kifejezetten magas a vételi és az eladási árfolyamok közötti különbség, az úgynevezett marzs - legalábbis ahhoz képest, amikor még nem voltak elterjedve a devizában felvett hitelek, akkor ugyanis még sokkal szűkebb árfolyamsávot alkalmaztak a bankok.

Az OTP Banknál például öt évvel ezelőtt, 2005. július 5-én a frank banki középárfolyama 159,13, az eladási jegyzés 159,93 forint volt, miközben a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyama 159,38 forintos értéket mutatott. Akkor tehát kevesebb mint fél százalék volt az eltérés a jegybanki árfolyam és a törlesztéskor alkalmazott árfolyam között, most pedig 1,4 százalék.

A Raiffeisennél 2-3 forint különbség volt a két oldal között, a Budapest Banknál, a K&H-nál, az MKB-nél, a CIB-nél 1-2 forinton belüli volt az eltérés; az Ersténél  volt a legjelentősebb differencia, több mint 6 forint. Jelenleg az eltérés akár csaknem 10 forintos is lehet, de 3 forintnál egyetlen bankban sem alacsonyabb.

Léptek a bankok

A FHB Bank hétfőn közölte, hogy a törlesztési árfolyamot keddtől kezdődően három hónapig 205 forintban maximálja. Az FHB-nél egyébként hétfőn a törlesztési árfolyam 217 foritn felett volt. 2005. július 5-ére érvényes adata nincsen.  Az FHB a kedvezményes törlesztési árfolyam alkalmazását fel fogja függeszteni azokon a napokon, amikor az MNB-nél az adott napot megelőző 30 napban a svájci frank középárfolyamának átlaga meghaladja a 215 forintot. 

A törlesztőrészleteknél egyébként, más megoldással ugyan, kedvezményeket léptettek életbe más bankok is. Az OTP Bank az ingatlanfedezetű svájcifrank- és jenalapú hitelek kamatait június elejétől 0,75, illetve 0,50 százalékponttal csökkentette. Az alacsonyabb kamatok addig lesznek érvényben, amíg a frank és a jen árfolyama legalább öt munkanapon keresztül a 175, illetve 200 forint alá nem süllyed. A lépés egy 10 millió forint összegű 20 éves futamidejű svájcifrank-alapú lakáshitellel rendelkező háztartás számára havonta 5 ezer forint megtakarítást eredményezhet.

A K&H Bank még május végén közölte, a svájcifrank-alapú jelzáloghitelek forintra váltását a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán biztosítja, amíg a svájci frank és forint keresztárfolyam tartósan - legalább 30 napon át folyamatosan - nem csökken 175 forint alá. Ez azért jelent megtakarítást, mert korábban az eladási és vételi árfolyam közötti különbségből adódó összeget az adósnak kellett kifizetnie.