Die Presse: Nehezen közvetíthet az IMF a bankadó ügyében

Vágólapra másolva!
Nincs jó helyzetben a Nemzetközi Valutaalap, ha megpróbál közvetíteni a magyarországi bankadó ügyében éppen most, amikor az újabb hitelmegállapodásról készül tárgyalni - írja az egyik osztrák napilap. Egy másik osztrák újság szerint a térség nagybankjai már nem olyan elkötelezettek a régió országai iránt, mint voltak.
Vágólapra másolva!

Nehezen tud közvetíteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tervezett magyarországi bankadó ügyében a kormány és a pénzügyi szektor között - írja budapesti keltezésű tudósításában az osztrák Die Presse. A napilap szerint ha az IMF új megállapodást akar kötni Magyarországgal, akkor szüksége van egy ösztönzőre, a bankadó megtiltása minden bizonnyal nem a megfelelő jelzés volna.

A napokban derült ki, hogy a külföldi tulajdonban lévő nagy hazai pénzintézetek anyabankjai az IMF-től várják, érje el a magyar kormánynál a nemzetközi összehasonlításban példátlanul magas - 200 milliárd forintos bevételt célul kitűző - különadó mérséklését.

A Die Presse idézi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatát, mely szerint a kormány az ősz elején dönt majd arról, köt-e új megállapodást a Valutaalappal, illetve Orbán Viktor miniszternelököt, aki azt mondta, hogy az ország nem feltétlenül van ráutalva újabb pénzügyi segítségre.

A kormány kész tárgyalni a bankadó jövő évi feltételeiről, az ideiről azonban már nem. Azt, hogy a tárgyalásokat felfüggesztették, kormányzati oldalon és a bankszférában is ésszerűnek találják, bár ezt nyilvánosan nem akarják elismerni a lap szerint.

A cikk megjegyzi, hogy a 29 pontos gazdasági akcióterv pénzügyi hatását tekintve majdhogynem erőtlen, elvégre a megtakarítandó 300 milliárd forint kétharmadának a bankadóból kell befolynia.

Így már nem tudnak annyira elköteleződni a bankok

Egy másik osztrák lap, a Der Standard szerdai számában idézte egy meg nem nevezett nagybank szóvivőjét, aki szerint a magyar bankadó kivetésével megkérdőjeleződik, hogy a bankok tartani tudják-e magukat az úgynevezett bécsi kezdeményezéshez. Ez egy tavaly kötött informális megállapodás volt a közép-kelet-európai térségben aktív jelentős súlyú pénzintézetek között arról, hogy egyikük sem vonul ki a nehéz helyzetbe került országokból, hanem elkötelezettek maradnak a régió iránt.