Maguktól is kihalnak a devizahitelek

A kormány devizehitelezést korlátozó intézkedése szinte nem hagyott nyomot a bankfiókokban, az ügyfelek ugyanis a csökkenő forintkamatok és az önerő-szabályok tavaszi átírása miatt már hónapokkal ezelőtt a forinthitelek felé fordulnak.

Már a forinthitelek a nyerők

Orbán Viktor miniszterelnök június elején jelentette be, hogy a gazdasági csomag egyik elemeként a kormány visszaszorítja a devizahitelezést, jövőben jelzálog bejegyzését csak forinthitel esetében fogják engedni. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kapta azt a feladatot, hogy végleg eltemesse a külföldi pénzben felvett lakáskölcsönöket.

Matolcsy június utolsó napján közölte, hogy július 1-jétől csak forinthitelre lehet jelzálogjogot bejegyezni. A kormányfő július 7-én tartott sajtótájékoztatóján már kifejezetten azt javasolta az embereknek, hogy ha hitelt vesznek fel, akkor forint alapút igényeljenek - ez a tanács már nem csak a lakáscélú hitelekre vonatkozott, hanem a teljes hitelpalettára.

Főszerepben a forinthitel

Az intézkedésnek ugyanakkor gyakorlatilag nincs hatással a hitelezésre - legalábbis ez derült ki az [origo]-nak adott banki válaszokból, amelyek szerint az ügyfelek nem igazán érdeklődnek a devizahitelek iránt, már egy jó ideje a forinthitelek a legnépszerűbbek.

Ezt alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank adatai is, amelyek szerint az új hitelszerződéseknél a forinthitelek részaránya, mind a jelzáloghiteleken belül, mind az összes háztartási hitelen belül egyre növekszik. Májusban a háztartásoknak nyújtott forintalapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül májusban 84 százalék volt. A lakáshiteleken belül 77 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 80 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 98 százalékos a forinthitelek részesedése.

A forinthitelek térnyerése egyrészt azzal magyarázható, hogy tavaly július végétől az idén áprilisig jelentősen, soha nem látott mélységbe került a magyar alapkamat, így a deviza- és forinthitelek kamatai közötti különbség folyamatosan mérséklődött, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a forinthitelek terhe. A forinthitelek előretörésében emellett szerepet játszik az is, hogy márciustól adott önerő mellett több forinthitelt lehet felvenni, mint devizahitelt. 

Szavazás az átváltásról

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter május elején azt nyilatkozta, hogy a devizahitelesek megmentése nemzetstratégiai és erkölcsi kérdés, ezért tervet dolgoznak ki a devizahitelek forinthitellé változtatására. A teljes devizahitelállomány átváltása óriási költségvetési kiadással járna, márpedig az EU pedig nem engedi, hogy emelkedjen a hiány, ezért ez a terv megvalósíthatlan. A kormány ezért csak a bajba jutott hitelesek számára teszi elérhetővé a konstrukciót, ami Rogán Antal [origo]-nak adott válasza szerint őszre készül el.

Az [origo] a devizahitelesek átváltásáról szóló első nyiltakozatok megjelenése után megkérdezte az olvasókat, hogy átváltanák-e a hiteleiket. A szavazásra több mint 34 ezer voks érkezett, a válaszadók 34 százalék azt mondta, hogy ha kedvező konstrukciót dolgoznának ki, meggondolná az átváltást. A szavazók ötöde azt a választ jelölte meg, hogy "bolond lennék lenyelni az eddigi forintgyengülés miatti bukást". A voksok tizede az "Ezzel elkéstek, már rég nem tudok törleszteni" válaszra érkezett.  Közel 6 százalék állította, hogy feltétlenül átváltaná a devizahitelét, mert retteg az árfolyammozgástól. A válaszadók valamivel több mint 30 százaléka pedig azt mondta, hogy nem érintit a kérdés, mert nincsen devizahitele.

Nem minden ügyfél van tisztában a helyzettel

A Budapest Bank azt közölte, hogy a forinthitelek mellett továbbra is kínál euróalapú hiteleket, mivel az új szabályozás még nem lépett életbe, a svájcifrank-alapú hitelek folyósítását azonban már 2009 augusztusában megszüntette. A bank szerint az utóbbi időben teljesen átrendeződött a kereslet, mert a forintkamatok már az eurókamatokkal összehasonlítva is versenyképesek, így az ügyfelek szinte kizárólag forintalapú hiteleket igényelnek.

A pénzintézet azt is jelezte, hogy a fiókban dolgozó munkatársak bizonytalanságot éreznek az ügyfelek részéről, mivel sokan nem tudják, hogy lehet-e még egyáltalán igényelni devizahitelt, és azzal sincs mindenki tisztában, hogy a törvény egyelőre nem lépett hatályba, és hogy nem lesz visszamenőleges hatálya. 

"Önmagában a devizahitel-korlátozás nem okoz komoly visszaesést az amúgy is alacsony hitelfelvételi kedvben, de egyértelmű, hogy a forintkamatok esetleges emelkedése esetén már komoly hatással lehetne számolni, hiszen a devizahitel mint alternatív lehetőség lekerül a palettáról" - közölte a Budapest Bank.

Szinte csak forinthitelt kérnek az OTP-től

Hasonló véleményt fogalmazott meg az UniCredit Bank és OTP Bank is. Utóbbi szerint a magyar jegybanki alapkamat csökkenésével párhuzamosan mérséklődő forinthitelkamat már korábban a forinthitelek felé fordította a jelzáloghitelért folyamodó ügyfeleket. 

A forinthitelt igénylők aránya - a szerződések száma szerint - az OTP Banknál az év első hat hónapjának átlagában 83 százalékot tett ki, de a félév végére már 93 százalékra nőtt, míg a hiteligényléseknek csak elenyésző része irányult devizaalapú konstrukcióra június végén. Az OTP tapasztalatai szerint a bank ügyfelei alapvetően tisztában vannak a bejelentett változással, így nem is nagyon keresik a devizaalapú kölcsönöket.

Az egyik, a magyar piacon tevékenykedő kisebb bank (amelyik neve elhallgatását kérte) érdekődésünkre azt közölte, hogy azért függesztette fel a devizaalapú jelzáloghiteleket a kormány bejelentését követően, hogy elkerülje a tisztázatlan jogi helyzeteket. "Nem szeretnénk sem ügyfeleket, sem a bankot kényelmetlen, üzletileg és jogilag nem egyértelmű szituációba engedni" - közölte a bank névtelenül nyilatkozó illetékese és hozzátette: "azt tapasztaljuk, hogy az érdeklődő ügyfelek továbbra is keresik a devizaalapú lehetőségeket, és amennyiben ez nem elérhető, inkább kivárnak. Elképzelhető azonban, hogy a kivárást csak nekünk mondják, közben pedig más bankkal szerződnek".