A forint ereje is eldől az IMF-tárgyaláson

Teljes hírzárlat mellett tárgyal a magyar kormánnyal az ország két legnagyobb hitelezője, az IMF és az Európai Unió küldöttsége. Az egyeztetésen jó eséllyel több konfliktusos pont is szóba kerül, és bár egy francia bank a tárgyalások összeomlására számít, az [origo] által megkérdezett elemzők szerint lesz megállapodás. A kérdés inkább csak az, hogy pontosan milyen, illetve azt hogyan jelentik be.

A nyilvánosság teljes kizárásával tárgyal Magyarországon a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) küldöttsége, a tárgyalások az IMF negyedéves ellenőrzésének keretében folynak. A várhatóan a jövő héten véget érő tárgyalások végkimenetele, illetve az esetleges kommentárok nagyban befolyásolhatják a piaci hangulatot, ami a forint árfolyamán és a tőzsdei árakon is nyomot hagyhat - a bizonytalanság pedig egyre nagyobb, az előzetes hírek alapján konfliktusosnak ígérkező egyeztetések állásáról ugyanis egyelőre semmit sem lehet tudni.

A piaci bizonytalanságot jól mutatja, hogy csütörtökön az egyik legnagyobb francia pénzintézet, a Société Générale (SocGen) az ügyfelei számára már olyan hírlevelet küldött ki, amelyik a forinteszközöktől való szabadulást javasolta arra hivatkozva, hogy a magyar kormány és az IMF megállapodásának összeomlására elemzőik szerint "egyre nagyobb az esély".

A francia bank nem indokolta meg, hogy mire alapozza ezt a véleményét, és egyelőre nem is követte eladási pánik a SocGen elemzését, de az az [origo]-nak nyilatkozó devizapiaci elemzők és kereskedők is elismerték, hogy a piacon nagyon figyelnek a tárgyalások végeredményére, illetve az esetleges kommentárokra.

"Nincs más lehetőségük"

A tárgyalásoknak azért van kiemelkedő jelentősége, mert ha a két félnek végül valóban nem sikerülne közös álláspontot kialakítania a vitás kérdésekben (ezekről lásd keretes írásunkat), akkor az akár azt is jelenthetné, hogy a Nemzetközi Valutaalap nem tenné lehetővé Magyarország számára a 2008-ban megszavazott hitelkeret fennmaradó részleteinek lehívását, ez pedig jó eséllyel a befektetői bizalom komoly romlásához és így a forintárfolyam zuhanásához vezetne. Egy ilyen esetben az állampapírokat nem, vagy csak a jelenleginél jóval drágábban lehetne eladni a befektetőknek, vagyis megdrágulna az állami hiány finanszírozása, ami a fizetőképességet is veszélybe sodorhatná.

"Egy félnek sem érdeke azt nyilatkozni, hogy nem sikerült megállapodni" - mondta Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője, aki szerint így erre nem is nagyon kell számítani. A szakértő úgy véli, ezért a tárgyalásokkal kapcsolatos kommunikáció részleteire figyelnek majd inkább a befektetők, a közvetlen mondanivaló szinte mellékes. Hasonlóan látja Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője is, aki szerint nagy valószínűséggel megállapodnak a felek, mivel "nincs más lehetőségük".

Fenyeget a 300 forintos euró

Csajbók Róbert szerint abszolút reális forgatókönyv a 300 forintos euró. Ehhez az kell, hogy fennmaradjon a globális növekedés törékenysége, illetve a magyar költségvetés bizonytalansága. A szakértő szerint a legveszélyesebb az lenne, ha befektetési szempontból leválasztanák Magyarországot a régióról.

Csajbók szerint a jelenlegi, ingatag piaci helyzetet két nyugtató hatású esemény javíthatná érezhetően: az egyik a 3 százalék alatti 2011-es hiánycél bevállalása, amit az IMF szeretne elérni, a magyar kormány pedig egyelőre nem utalt arra, hogy belemenne egy ilyen számba. A másik pedig egy új hitelkeretről való megállapodás, illetve a jelenlegi meghosszabbítása, amiről pedig fideszes politikusok beszéltek korábban.

Réczey szerint "az IMF-hitelkeretre addig nincs szükségünk, amíg ott van", tehát szerinte a "hosszabbítás lesz az alapvető cél". A hitelkeret puszta léte azért jelenthet támaszt a hiányát most már hónapok óta stabilan a piacról finanszírozó magyar államnak, mert egy ilyen háttér mellett nem katasztrofális, ha egy-egy aukció nem sikerül a legjobban, illetve az a tény, hogy az IMF rábízná Budapestre a pénzét, önmagában is egyfajta garancia a magánhitelezőknek is.

Teljes a csend

A tárgyalások tétjének nagyságát jelzi az is, hogy teljes hírzárlat mellett zajlanak a találkozók. A kormány és intézményei semmilyen érdemi információval nem szolgáltak megkeresésünkre: a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a tárgyalások "alapvetően a már élő hitelmegállapodásban foglaltakról szólnak (szokásos negyedéves felülvizsgálat), a megbeszélések lezárása a következő hét legelején várható."

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság sem válaszolt érdemben érdeklődésünkre, kérdésünkre azt közölték, hogy "a Magyar Köztársaság Kormánya és a Nemzetközi Valutaalap közötti egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak, így azok lezárultáig sem az IMF-nek, sem a kormánynak, sem a Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs módjában azok aktuális állásáról tájékoztatást adni." Szijjártó Péter kormányfői szóvivő az ATV pénteki adásában szintén elutasította, hogy válaszoljon a tárgyalásra vonatkozó kérdésekre.

Megkerestük az IMF-et és az Európai Bizottság magyarországi képviseletét is: Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője az [origo]-nak azt írta, hogy a korábbi felülvizsgálatokhoz hasonlóan most sem tud részletekkel szolgálni, az utóbbi szervezet pedig azt közölte, hogy a bizottsági delegációból senki sem nyilatkozik.

Az óvatos kommunikációt az is indokolhatja, hogy június elején két fideszes politikus, Szijjártó Péter és Kósa Lajos, a párt alelnöke által adott nyilatkozatok után lejtőre került a forintárfolyam, rámutatva, hogy egy-egy magyarországi nyilatkozat mekkora hatással lehet külföldön. Csajbók Róbert szerint a londoni elemzésekben a forintról szóló kommentárok szinte mind azt tartalmazzák, hogy az EU és az IMF "kemény meccset" vív a kormánnyal, s emiatt nagyon odafigyelnek a nyilatkozatok hangnemére. Réczey Zoltán szerint nem várható a korábbihoz hasonló eset, mert "már megtanulta a Fidesz, hogy kifelé is kommunikál".

Vitás kérdések

A nemzetközi tárgyalódelegáció több ponton is konfliktusba kerülhet a kormánnyal, amelyek közül kiemelkedik a költségvetési hiánycél tartása: az előző kormány által megszabott 3,8 százalékos célt a kormány is magáénak vallja, de a jövő évi számmal kapcsolatban még nincs egyetértés.

Az EU küldöttségének a magyar konvergenciaprogram fenntarthatóságára is figyelnie kell, ez pedig túlmutat a költségvetés helyzetén. Az uniónak nem tetszik a bankadó Fidesz-által tervezett módja, mivel az szerinte veszélyezteti a hazai pénzügyi intézményeket, illetve inkább az amerikai utat képviseli, s nem az európai mintát. Az Egyesült Államokban a Fidesz-tervhez hasonlóan átmeneti adóként tekintenek a teherre, amellyel a válságkezelés árát szeretnék begyűjteni a bankoktól. Európában viszont tartós adónem maradna a bankadó, amelynek bevételeiből a pénzügyi rendszer stabilitását segítő alapot tartanának fönn.

Összeütközési pont lehet még a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása is, amely hatalmas összegeket igényelne, mivel feladata a bedőlő hitelű lakóingatlanok felvásárlása és bérbeadása lenne. Az eszközkezelőhöz rendelt források azonban szétfeszíthetik a jövő évi költségvetést, amit sem az IMF, sem az unió nem venne jó néven.

A Magyarországra érkező delegációban az Európai Központi Bank (EKB) képviselői is helyet foglalnak, és ez előrevetíti, hogy a tárgyaláson a kormány és a jegybank közti konfliktus is szóba kerülhet. Az EKB kedden kiadott állásfoglalásából az derül ki, hogy a kormány nem csökkentheti Simor András jegybankelnök fizetését, mivel az a bank függetlenségét sértené. Emellett kritikát is megfogalmaztak, amely szerint egyeztetnie kellett volna a kormánynak az EKB-val a terveit.