A román és ukrán IMF-példa riasztó lehet Orbánéknak

Nem Magyarország az egyetlen olyan állam a régióban, ahol nem mentek simán a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), Romániában és Ukrajnában végül a kormányoknak kellett meghátrálniuk. Bukarestben 5 százalékpontos áfaemeléssel, Kijevben pedig 50 százalékos gázáremeléssel jutottak hozzá az IMF hitelkeretéhez.

Volt már korábban is példa az IMF-tárgyalások megszakadására, például a Romániával folytatott tárgyalásoknál, és végül mégis született megállapodás - mondta Martonyi János külügyminiszter hétfőn a Duna Televíziónak. A román párhuzamot a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó egyik magyar elemző is felvetette, Barcza György, a K&H Bank közgazdásza szintén azt a következtetést vonta le, hogy a tapasztalatok alapján bár rossz hír a tárgyalások felfüggesztése, de nem a "világvége", a megállapodást pedig nem teszi lehetetlenné (az elemzői véleményekről itt olvashat).

Bár a körülmények eltérők voltak, valóban nem a magyar tárgyalások szombati megszakítása volt az első a térségben, az egyeztetések, illetve az esedékes hitelrészlet rendelkezésre bocsátása ugyanis Romániában és Ukrajnában is csúszott. Végül Bukarest és Kijev is megállapodott a Valutaalappal, de a budapesti kormányzat szempontjából nem sok bizakodásra ad okot, hogy mind a két esetben a washingtoni szervezet érvei voltak erősebbek, a kormányoknak engedniük kellett. (A magyar kormány és az IMF közti ütközési pontokról és a tárgyalások megszakításáról itt olvashat bővebben.)

Kormányválság Romániában

Romániában tavaly ősszel tért haza a tárgyalások lezárása nélkül az IMF, az EU és a Világbank delegációja, az egyeztetések felfüggesztésének oka pedig az volt, hogy a romániai nagykoalíció felbomlása után átmeneti kormány került hivatalba. Tonny Lybek, az IMF-képviselője azt mondta, hogy azonnal visszatérnek, amint a román hatóságok is "készen állnak" a tárgyalások folytatására.

A felfordulást az okozta, hogy Romániát tavaly ősszel kormányválság rázta meg, mivel a 2008 vége óta kormányzó nagykoalíció szeptemberre összeomlott, az egypárti kormányt pedig egy hónappal később megbuktatták. Az IMF-tárgyalásokat is megakasztó kormányválság végül új koalíciókötéssel zárult decemberben, amelynek keretében a korábbi kormánypárt, a liberális demokrata párt és a magyar RMDSZ került hatalomra. A nemzetközi szervezetek addig csak egy ügyvezető kormánnyal tárgyalhattak, és a kabinet kellő erejének és felhatalmazásának hiányára hivatkozva nem is utalták el Bukarestnek a hitelszerződés harmadik, másfél milliárd eurós részletet.

A 2009 márciusában kötött hitelmegállapodás második felülvizsgálatát végző delegáció végül idén januárban érkezett Romániába, s nem csak az aktuális két részletet bocsátották az új kormány rendelkezésre, hanem azt is megengedte az IMF, hogy a hitel felét a költségvetési lyukak betömésére használják fel - vagyis a nyugdíjakat és a közszféra fizetéseit fedezzék belőle.

Románia: végül áfaemelés

Bukarest és az IMF vitája ezzel nem ért véget, de ebben nem a kormánynak, hanem a román alkotmánybíróságnak volt kiemelkedő szerepe, a bírák ugyanis alkotmányellenesnek találták a kormány - IMF-es ihletésre készített - megszorító csomagjában szereplő 15 százalékos nyugdíjcsökkentési tervet. A Valutaalap delegációjának vezetője, Jeffrey Franks az alkotmánybírósági döntést követő napon, június 25-én közölte, hogy a büdzsén így keletkezett lyuk betöméséig nem utalja a következő, 850 millió eurós hitelrészletet.

A román kormány korábban megpróbálta ugyan elkerülni az adóemelést, de az alkotmánybírósági döntés és az IMF nyomása miatt végül mégis kénytelen volt beleegyezni: Bukarest az IMF javaslatára június 26-án, azaz mindössze két nappal az alkotmánybíróság bejelentése után 19-ről 24 százalékra emelte az áfakulcsot.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója egy francia televíziónak azt mondta májusban, hogy nem a Valutaalap javasolta a román kormánynak, hogy bér-, nyugdíj- és segélycsökkentéssel fékezze meg a költségvetés hiányát. A vezérigazgató azt hangsúlyozta, hogy ők ezzel a tervvel nem értettek egyet, inkább az áfa emelését és a gazdagok nagyobb mértékű megadóztatását javasolták.

Renitens ukránok

Ukrajna először 2008-ban kötött hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal, akkor 16,4 milliárd dollár értékű kölcsönt kapott Kijev, tavaly viszont már fel is függesztették a pénz folyósítását, mivel az akkori államfő, Viktor Juscsenko nem kívánta meglépni a hitelért cserébe vállalt megszorításokat.

Az IMF pénze nélkül nehéz helyzetbe került Ukrajna, így tavaly július elején új, 14,9 milliárd dolláros keretről állapodtak meg az ukrán kormány és az alap képviselői. Kijevnek a pénzért cserébe határozott kiadáscsökkentést kellett vállalnia, és a tervezett 5,3-ról 3,5 százalékra kellett leszállítania a költségvetési deficitet, ami a gyakorlatban nyugdíjcsökkentést, a nyugdíjkorhatár, valamint a közüzemi díjak emelését jelentette. A legkomolyabb hatással a közüzemi díjak emelése járhat, az ukrán jóléti rendszer egyik legfontosabb eleme ugyanis a gáz árának támogatása, márpedig augusztus 1-jétől 50 százalékkal emelkedik a gáz ára Ukrajnában.

Ukrajnával már korábban is voltak összeütközései az IMF-nek. Már néhány hónappal az IMF-hitel aláírása és az első részlet lehívása után figyelmeztetett a Valutaalap, hogy csak a költségvetés rendbetétele árán hajlandó finanszírozni az országot, Kijevben azonban így is a minimálbér emelése mellett döntöttek. A 2010-es költségvetésről pedig úgy vélekedett az IMF, hogy "nem eléggé körültekintő és átlátható", és ezek alapján nem kívánta utalni az ukrán hitelt.