"Nincs rá esély, hogy ezt túléljük" - az önkormányzatok is szenvednek a gyenge forinttól

Az önkormányzatoknak több mint 600 milliárd forintnyi devizahitele van, így a települési költségvetéseket is súlyosan érinti a forintárfolyam mostani gyengélkedése. A svájci frank alapon felvett kölcsönök több önkormányzatot csődközeli helyzetbe vittek, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének főtitkára szerint pedig különösen az okoz gondot, hogy a hitelek 10-15 százalékát működésre vették fel.

A magyar önkormányzatoknak is létkérdés a forintárfolyam

"Csak a svájci frank-forint árfolyamváltozás miatt 11 millió forinttal nőtt éves szinten a kamattörlesztés" - mondta az [origo]-nak Harmath István, Nemesvid polgármestere, aki a térség országgyűlési képviselőjéhöz is fordult segítségért, hátha a központi kormányzat képes lesz segíteni a településen, de egyelőre nem járt sikerrel.

Nemesvid gondjai nem most kezdődtek, az önkormányzathoz ugyanis már júniusban adósságrendezési biztost jelölt ki a bíróság, mivel egy négy évvel ezelőtt szennyvízberuházásra felvett hitel csődközeli állapotba juttatta a települést. Az önkormányzatnak körülbelül 300 millió forintos adóssága van, évente több mint 30 millió forintot tesz ki a kamat és tőketörlesztés. "Nincs rá esély, hogy ezt túléljük" - mondta Harmath, hozzátéve, hogy az önkormányzat évi 140 millió forintból gazdálkodik.

A svájci frank árfolyama csütörtök reggel 212 forint körül volt, miközben négy évvel ezelőtt 170 forint körül állt a jegyzés. A svájci frank a forinttal szembeni jegyzése először 2008 második felében és 2009 elején ugrott meg a globális pénzügyi válság és a magyar fizetőképesség romlása miatt, majd pedig kisebb erősödés után idén nyáron kezdett újra emelkedni a jegyzés, de ezúttal a svájci jegybanknak a frank erősödését lehetővé tevő politikája miatt. A jegyzés júniusban 218 forintnál is járt, de innen korrigált az árfolyam.

A rövidlejáratú hitelekkel lehet baj

Nem Nemesvid az egyetlen olyan önkormányzat, amelynek komoly gondjai adódtak a forintárfolyam elszállása miatt. Adósságrendezési eljárás indult a fizetésképtelenné vált szigetvári önkormányzatnál is, a 3 milliárd forintnyi tartozással rendelkező városnak körülbelül 60 millió forintnyi 90 napon túli lejárt tartozása van, és még márciusban több inkasszó és fizetési meghagyás is érkezett az önkormányzat számlájára. "A város 1 milliárd forint értékben bocsátott ki frankkötvényt strandépítésre 2007-ben, most pedig 1,3 milliárd forinttal tartozunk. Ez évi 90-100 milliós terhet jelent az önkormányzatnak" - mondta az [origo]-nak Rodek Gyula, szigetvári alpolgármester. A város 3-5 éves türelmi időt kapott a hitelezőitől, ezalatt kell a fizetőképességet helyreállítani.

"A helyzet az euróban fennálló rövidlejáratú hiteleinknél kényes, ahol a kamatköltségeken azonnal érződik az árfolyamromlás hatása" - válaszolta az [origo] kérdésére Szentgyörgyi Pál, Szeged gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere, aki szerint a fennálló hitelek átértékelése az év végén fennálló hitelállomány átértékelésekor fog vesztességet okozni.

Nagyobb problémával egyelőre nem számol a város, az ez évi kamatköltségeiket ugyanis az év eleji viszonylag magas árfolyammal kalkulálták, így az alpolgármester szerint nem várható, hogy törlesztési gondjaink lesznek az év során. Szeged 5 milliárd forintos rövid lejáratú és 11 milliárd forintos beruházási hitelállománnyal rendelkezik, az éves adósságszolgálat 1,4 milliárd forint.

Több mint ezermilliárdos tartozás

"Az önkormányzatok hitelállományáról a Magyar Önkormányzatok Szövetsége nem rendelkezik adatokkal, még tagjaink sem közlik ilyen irányú tevékenységüket, nem tagokkal pedig nincs kapcsolatunk" - mondta az [origo]-nak Fábián Zsolt, a szövetség főtitkára. "Hozzávetőleges számokat tudunk, az önkormányzatok összes hitele 1000 milliárd forint körül van. Ennek valamivel kevesebb mint a fele lehet deviza alapú" - mondta Fábián.

A főtitkár által közölt számok nagyjából megegyeznek az MNB statisztikájával, amely szerint az önkormányzatok magyar kereskedelmi bankoktól felvett hitele 933 milliárd forintot tesz ki. Ebből a forinthitel 394 milliárd forintra rúg, a forint kötvények értéke 25 milliárd forintot tesz ki, és 614 milliárd a teljes adósságállományból a devizában felvett hitel. Ebből ötszáz millió értékben van az önkormányzatoknál devizakötvény, a maradék banki hitel.
 
Fábián Zsolt szerint mindaddig, amíg a hiteleket fejlesztésre, megtakarítást lehetővé tevő, vagy bevételt hozó fejlesztésekre használják, és hosszú távon rendelkezik a törlesztésre fordítható jövedelemmel, nem jelent kockázatot a település számára. "A gondok ott vannak, ha egy település a működési költségei fedezetére vesz fel hitelt, mert itt a visszafizetés fedezete kérdéses. Az említett hitelállomány 10-15 százalékára lehet becsülni a működésre felvett részt" - mondta a főtitkár.

Mitől vannak eladósodva az önkormányzatok?

Az önkormányzatok adósság jellegű kötelezettségei alapvetően három nagy tételből tevődnek össze. Egyrészt a bankoktól közvetlenül felvett adósságból. Másrészt az önkormányzati cégek adósságaiból - noha itt a cégforma elviekben korlátozhatná a tulajdonos önkormányzat felelősségvállalását, az önkormányzatok sokszor vállalnak cégeik hiteleire garanciát, ráadásul gyakorlatban egyébként se nagyon hagyhatnák őket bedőlni.

Harmadrészt pedig a mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokból, ilyenek például a ppp-ben finanszírozott beruházások, amik formailag nem jelentenek ugyan hitelfelvételt, de az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásuk alapján mégis azzal egyenértékűek, mondta az [origo]-nak egy név nélkül nyilatkozó, banknáldolgozó szakértő. E három tétel közül azonban egyedül az önkormányzatoknak a bankoktól közvetlenül felvett hiteleiről áll rendelkezésre pontos információ, a másik két tételnél legfeljebb csak bizonytalan becslésekbe lehet bocsátkozni a kötelezettségek teljes mértékét illetően.

A PricewaterhouseCoopers májusi elemzése szerint az eladósodáshoz több ok vezetett, amelyek közül a legjelentősebb az volt, hogy a kormányzat - az államháztartási hiány csökkentésének kényszere miatt - több közszolgáltatási feladatot is az önkormányzatok hatáskörébe utalt az ehhez szükséges források biztosítása nélkül. Ezt mutatja, hogy a normatív állami támogatások nominális összege 2005 óta folyamatosan csökken.

"Az európai uniós pályázatok önrészeinek biztosítása, az állam által az önkormányzatokra rótt többletfeladatok finanszírozása, illetve a különböző társadalmi igények kielégítése mind-mind a kötvénykibocsátás, azaz az eladósodás felé lökték a helyhatóságokat" - írja a tanulmány. A törvényi szabályozás lehetővé tette a nagy mennyiségű kötvénykibocsátást az önkormányzatok számára, és ezt a kibocsátást semmilyen központi felügyeleti szerv nem felügyelte. Nem működött egységes nyilvántartási rendszer sem, amely átláthatóvá tette volna a kibocsátásokat - ennek következtében két év alatt közel húszszorosára emelkedett a kötvényállomány.

Lecsengett a bumm, nő a forintérték

Az önkormányzatok 2005 és 2008 között vettek fel jelentősebb mennyiségű új adósságot, főleg svájci frank alapú kötvények kibocsátásával, amiket maguk a hitelnyújtó bankok jegyeztek le. Ez a hitelfelvételi bumm 2008 közepére lecsengett, ugyanakkor adósságuk forintértéke - különösen az elmúlt hónapokban - jelentősen növekedett a forintnak a svájci frankkal szembeni gyengülése miatt:  a forint 2010. június 30-án, vagyis a legutóbbi mérlegkészítés fordulónapján lényegesen gyengébb volt a svájci frankkal szemben, mint egy évvel korábban.

Az önkormányzatoknál jellemző volt, hogy a svájci frank alapú hiteleikből származó pénzt forintbetétben helyezték el, ezzel pedig jelentős árfolyamkockázatnak tették ki magukat, ami az elmúlt időszak forintesése és kamatcsökkenése miatt okoz gondokat - e tekintetben az önkormányzatok egy hajóban eveznek a lakossági devizahitelesekkel, egyiküknek sincsenek ugyanis devizabevételei, kötelezettségeiker azonban kihatással van a forintárfolyam mozgása.

Közérdekű adat, de mégsem

Ugyan az önkormányzatok adóssága nyilvános adat, mégsem lehet könnyen hozzáférni. Elvileg az egyes önkormányzatoknak fel kellene tenni a honlapjukra, de ez sem minden esetben történik meg, összesített adatbázisa a teljes önkormányzati adósságállományról pedig csak a Magyar Államkincstárnak van, amely azonban csak pénzért teszi hozzáférhetővé.

A függő kötelezettségvállalásokról azonban még ebben az összesített adatbázisból sem lehet megfelelően tájékozódni, mert ezt is vagy közzéteszik az önkormányzatok, vagy nem, de igazából kutatást sem folytatnak róluk, így még az összesítést elvégző Államkincstár sem tud róla pontos adatokat gyűjteni.