Addig nem hiányzik az IMF-hitel, ameddig minden jól megy

Könnyen forintesést okozhat, ha a kormányfő szavainak megfelelően nem hosszabbítják meg az októberben kifutó IMF-es hitelszerződést - vélik az [origo]-nak nyilatkozó elemzők, akik szerint az Európai Unió is beugorhatna az IMF helyére, de még az sem biztos, hogy nem lesz új megállapodás. A már lehívott, de fel nem használt kölcsön még egy évig elég lehet.

A 2008-as IMF-szerződés egy rossz gazdaságpolitika eredménye volt, de köszönettel tartozunk az IMF-nek, amiért kihúzott bennünket a bajból - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki, parlamenti beszédében, majd hangsúlyozta, hogy ez a hitel októberben lejár. ezzel nyilvánvalóan arra utalt, hogy a magyar kormány nem törekszik minden áron a keretszerződés meghosszabbítására. A beszédre azután került sor, hogy szombaton megegyezés nélkül hagyta el Budapestet az IMF delegációja, mely a negyedéves hitelfelülvizsgálat keretében tárgyalt a magyar kormánnyal (erről itt olvashat részletesen).

Orbán már szerdán megpendítette, hogy nem feltétlenül lesz folytatása a 2008-ban a gazdasági válság miatt megkötött IMF-szerződésnek. A kormányfő Angela Merkel német kancellárral tárgyalva ugyanis azt mondta, hogy Magyarországnak az Európai Unióval kell megállapodnia a költségvetési hiány csökkentéséről, nem pedig az IMF-fel, így a Valutaalappal nincs is értelme hosszú távú megállapodást kötni.

Mindez ugyanakkor ellentétes azzal, amit egy hónappal ezelőtt Szapáry György, a kormányfő főtanácsadója mondott, ő ugyanis még azt közölte, hogy a kormány szándéka a meglevő IMF-megállapodás ez év végéig való meghosszabbítása, és 2011-re új szerződés kötése. Szapáry egy pár nappal később megjelent interjújában azt mondta, az új, "elővigyázatossági" hitelkeretből nem akar pénzt lehívni a kormány, az csak a piacok bizalmának megerősítését szolgálná annak érdekében, hogy a magyar állam olcsóbban juthasson kölcsönhöz.

Kisebb pánikot okozhat

A Szapáry által felvetett előnyöket tartják elsődlegesnek az [origo]-nak nyilatkozó elemzők is. Az MKB-s Kondrát Zsolt szerint kisebb piaci pánikot okozhat, ha nem lesz újabb IMF-hitelkeret, még akkor is, ha a kormány kifejezi elkötelezettségét a hiánypálya tartása mellett. "Hiába tudjuk ugyanis finanszírozni magunkat még fél vagy akár egy évig is, a befektetők leépíthetik itteni pozícióikat, ha azt látják, hogy nincs a biztonsági hálót jelentő hitelkeret a hátunk mögött a jelenlegi, nagyon bizonytalan világgazdasági helyzetben. Ha azonban lenne helyette valamiféle uniós hitelkeret, az ugyanolyan megnyugtató lenne" - mondta Kondrát.

Bár a csőd egyelőre közvetlenül nem fenyeget, az intő jel, hogy ezen a héten már másodjára született kellemetlen meglepetés az állampapír-aukciókon - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója (arra utalt, hogy a korábbiaknál kisebb volt a kereslet, magasabb lett a hozam az aukciókon). Megjegyezte, mivel mindez viszonylag nyugodt nemzetközi környezetben történt, így "belegondolni is rossz, mi történhet velünk, ha borúsabbra fordul a globális hangulat". Ha a forint gyengülni kezdene, az az állam finanszírozását is kedvezőtlenül érintené. A teljes államadósságnak ugyanis már közel a fele devizában van - ez az arány 2008 őszén még csak 28 százalék volt -, így egy jelentősebb forintgyengülés egyúttal az államadósság megugrását is jelentené.

Uniós hitelben bízhatunk

"Ami történik, a szavazóknak szól, hogy lássák, a kormány tartja magát ahhoz a választások előtt tett kijelentéséhez, mely szerint neki nem a nemzetközi pénzügyi szervezetek diktálnak" - vélekedett Kondrát, aki szerint éppen ezért még mindig nagyobb az esélye annak, hogy a magyar kormány szeptemberben vagy októberben megegyezik az IMF-el, mint annak, hogy nem. "Ha tartjuk a hiánypályát, akkor miért ne lehetne megegyezni az IMF-fel? Az IMF rugalmasabb mint az Unió, valószínűleg hajlandó lett volna strukturális reformokért cserébe nagyobb hiányt is elfogadni. Az biztos, hogy az EU a keményebb tárgyalópartner, ha vele megegyezünk, akkor az IMF-fel is sikerül" - fogalmazott az elemző.

Forián Szabó is úgy véli, hogy megoldást jelenthetne a gondjainkra, ha az IMF-hitelkeretet sikerülne uniós hitelkerettel kiváltani, ez ugyanúgy megnyugtaná a befektetőket. "Ennek a realitása azonban kérdéses, hiszen az EU jelenleg a közös pénzt használó övezet megroggyant tagállamainak kisegítésével küzd, emiatt a monetáris unión kívüli EU-tagállamok problémái hátrébb sorolódnak" - mondta az elemző, aki szerint a korábban felvett hitelekből még van annyi tartalékunk, hogy rövid távon biztosítható a finanszírozás, de jövő év végétől, amikor el kellene kezdeni törleszteni az EU-tól és az IMF-től korábban felvett hiteleinket, újból szükség lehet külső segítségre.

Jelenleg az államnak az MNB-nél vezetett számláján még 1460 milliárd forintnyi betétje van, ez az az összeg, amit a kormány a lehívott uniós és IMF-es hitelkeretekből még nem használt fel. Ez az összeg jóval meghaladja az állam zavartalan működéséhez szükséges szintet, így bő ezermilliárd forint még szükség szerint igénybe vehető a lejáró állampapírok és az esedékes kamatok kifizetésére, illetve a folyó évi hiány finanszírozására is. Ez Forián Szabó szerint kedvező esetben több mint egy évre is elég lehet, de ha a piacon akadozna a magyar állampapírok értékesítése, akkor akár már az idén felbukkanhat az államcsőd rémképe.

A cél, hogy ne kelljen IMF-hitel

Optimistábban látja a folyamatokat Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint "jó irányba megyünk, csak rosszul kommunikáljuk"; szerinte a kormány nyilatkozatai nem azt jelentik, hogy soha nem akarunk IMF-hitelt, hanem azt, hogy "most egyelőre nem kérünk belőle, köszönjük". Barcza szerint így nem is okozna pánikot a piacon, ha nem születne októberben sem megegyezés a nemzetközi szervezettel. "A cél mindig az, hogy IMF-hitel nélkül is működni tudjunk, a jó gazdaságpolitikát folytató országok ugyanis így működnek" - mondta Barcza, aki azt elismerte, hogy az IMF köldökzsinórjáról való leszakadás így is okozhat meglepetést. "Az IMF-hitel már most is csak egy plusz biztosíték, az állam most is a piacról finanszírozza magát" - mondta az elemző.

Barcza szerint ugyanakkor a hosszú távú szerkezeti reformok elkerülhetetlenek, mert a versenyképes adórendszerhez szükséges adócsökkentéshez muszáj hosszú távon csökkenteni az állam kiadásait. Az elemző arra számít, hogy lassan, három-négy év alatt fog a kormány valamit felmutatni, nem akar azonnali megszorításokat, "és ez érthető is, volt elég megszorítás az elmúlt másfél évben". "Év elején elengedték a minisztériumok kezét, és most a kormánynak megint meg kell fognia a gyeplőt. Az lenne a jó, ha a minisztériumok is felelősen gazdálkodnának. A pénzügyi fegyelemmel is sokat lehet spórolni" - mondta az elemző.

"Magyarország túlélése IMF-hitel nélkül: egy mítosz"

Magyarország nem fogja tudni a piacról finanszírozni magát, ha nem tud megegyezni az IMF-fel - állítja a Nomura International bankház egyik ismert londoni elemzője, Peter Attard Montalto. "Mivel a befektetők kockázatkerülése bármikor felerősödhet, az a feltevés, hogy a finanszírozás IMF-hitel nélkül is menni fog, egy mítosz. Az efféle kijelentések úgy hangzanak, mint amiket Görögországból hallottunk fél évvel ezelőtt" - idézte az elemzőt a Bloomberg. A hírügynökség tudósítása megjegyzi, hogy június 3. - a csődöt emlegető Kósa-nyilatkozat - óta az Államadósság-kezelő Központ négy aukción sem volt képes a kitűzött mennyiségű állampapírt értékesíteni.