A magas energiaárrések vizsgálatát fontolgatja a GVH

Ágazati elővizsgálatot fontolgat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arról, hogy miért magas az energia kiskereskedelmi árrése - mondta el Polony Gergely, a GVH energetikai piaci szabályozással foglalkozó munkatársa.

Ágazati elővizsgálatot fontolgat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arról, hogy miért magas az energia kiskereskedelmi árrése - mondta el Polony Gergely, a GVH energetikai piaci szabályozással foglalkozó munkatársa.

A versenypolitikai beszélgetések internet-televíziós adásában a szakértő azt mondta: "még nem tudjuk, hogy miért magas az árrés, lehet, hogy a szabályozásból adódó piaci kockázatok miatt. Arról nincs információnk, hogy az ok versenykorlátozó magatartás lenne."

A beszélgetés moderátora a vállalkozók képviselőire hivatkozva kérdezte: miért Magyarországon a legdrágább az energia? Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára úgy fogalmazott, hogy hiába csökken a nagykereskedelmi ár, az nem jut el a végfelhasználóhoz a kiskereskedők magas árrése miatt.

Az árakkal kapcsolatban Miklós László, a Mol igazgatója megjegyezte: nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a valódi versenyhez 20-30 millió fogyasztót jelentő piacra lenne szükség, amit a hálózatok összekapcsolása hozhat létre. Az igazgató szerint az árampiacon ez már megtörtént, a gázpiacon pedig most folyik. Ugyanakkor szükséges a szabályozó hatóságok együttműködése azért, hogy a határkeresztezésben ez ne okozzon többlet adminisztrációt és költséget.

Polony Gergely a fogyasztói tudatosság szükségességére is felhívta a figyelmet. A fogyasztóknak jelezniük kellene a problémákat, mert a GVH-nak nincs módja folyamatosan mélységében vizsgálni a piacot.

Kaderják Péter ugyanakkor aktívabb "odafigyelésre" biztatta a versenyhivatalt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy megnehezítik a szolgáltatók a kereskedőváltást, többnyire adminisztratív okokra hivatkozva. Az árampiacon 10 százalék körül van az előfordulások aránya, a gázpiacon az arány 30-40 százalék is lehet. A GVH képviselője elmondta, hogy ez a probléma már elővizsgálati szakaszban van.

Miklós László, a Mol igazgatója szerint korlátozni kellene a fogyasztók és kereskedők közötti szerződések időtartamát. Ő tud olyanról, mondta, hogy a kereskedő hosszú távú szerződést kötött a felhasználóval, mégpedig olyat, amit egyébként csak a termelő és a kereskedő szokott: vagy viszi a mennyiséget a felhasználó akkor is, ha nincs szüksége rá, vagy fizet. Az energiaszámlákkal kapcsolatban Miklós László úgy vélekedett, hogy minden bizonnyal drágább lesz az áram a klímavédelmi költségek miatt.

A közönség kérdésére, miszerint milyen szerepük van az alternatív energiaforrásoknak a versenyben, a GVH szakértője azt válaszolta: ezt "nagyban meghatározza majd ezeknek a hagyományos erőművekkel szembeni hatékonysága. Jelenleg a hagyományos erőművek - például az atomerőmű - lényegesen olcsóbbak, mint a Magyarországon eltérhető alternatív energiaforrások, mint például a szélenergia".

Arra kérdésre pedig, hogy összhangban van-e az európai uniós szabályokkal az, hogy a kormány autóit csak Mol-kutaknál tankolhatják, a válasz az volt: "nem minősülne tiltott állami támogatásnak, ha a kormány autói csak Mol-kutaknál tankolnának, ha azt egy közbeszerzési pályázaton nyerné el a cég. Egyébként éppen ennek fordítottjáról volt szó: egy közbeszerzésen az OMV a Moltól nyerte el a kormányzati autók ellátását".

A kormány és a parlament júniusban fogadta el azt a jogszabályt, ami alapján a gáz és az áram árának maximálási jogát Fellegi Tamásnak, mint nemzeti fejlesztési miniszternek a kezébe adta. Ezzel egyidőben a minisztérium és az energiahivatal elkezdte kidolgozni az árképzés új módszerét, amelyet a kormány őszre ígért.