Uniós pénzből indítaná be a gazdaságot a kormány

Jövő januárban indul a Új Széchenyi Terv, amely a kormány szándékai szerint uniós forrásokat felhasználva, hét kitörési pont mentén tenné rendbe a magyar gazdaságot. A legfontosabb célkitűzés egymillió új olyan munkahely létrehozása, amely után adót is fizetnek, emellett a kormány elkerülhetetlennek tartja a járulékcsökkentést, beindítaná a zöld gazdaságot, Magyarországot biotech-nagyhatommá tenné, de közben figyelne a költségvetési egyensúlyra is.

2011. január 15-én indul útjára az Új Széchenyi Terv, amely hét fejlesztési területre koncentrál. A kormányzat szándéka szerint teljes egészében uniós forrásokból finanszíroznák a programot, amelynek elsődleges célja a kis- és középvállalkozások (kkv) forráshoz juttatása - derül ki az Új Széchenyi Tervet bemutató kormányzati kiadványból (a terv bemutatását percről percre követő összeállításunkat itt találja meg).

A terv szerint Magyarországon négy ágazati kitörési pont van: az egészségipar, a zöld gazdaság, a háttériparokat és a Kárpát-medencei gazdasági térséget egyaránt jelentő hálózati gazdaság és a tudásgazdaság. Ezen felül van három "átfogó kitörési pont" is, ezek az otthonteremtés, a munka és teljesítményközpontú gazdaság kiépítése, illetve a tranzitgazdaság.

A kétszáz oldalas Új Széchenyi Tervet letölthetik erről a linkről pdf formátumban (a file 2 megabyte).

Egyetlen nagy cél

"A Széchenyi Terv középpontjában egyetlen nagy cél áll: a foglalkoztatás dinamikus bővítése" - olvasható a vitairatban, amely szerint a kormány célja ennek következtében "egymillió új és adózó munkahely", így a "szocialista újraelosztási politikát egy növekedéspárti gazdaságpolitika váltja fel".

A program szerint a gazdaságpolitika nagyban építene a magyar vállakozókra, a dokumentum szerint ugyanis ők a "nemzet jólétének megteremtői", a "munkahelyek teremtői", és "jólétet is csak szabad vállalkozók képesek teremteni". Ennek érdekében a terv szerint kiemelt szerepet kap a jövőben az adócsökkentés, az adminisztrációs költségek csökkentése, a hazai és uniós forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, a versenytorzító egyensúlytalanságok és a korrupció visszaszorítása, illetve a gazdasági jogbiztonság visszaállítása (a vállalkozói szervezetek elvárásairól és igényeiről itt olvashat részletesen).

Orbán Viktor miniszterelnök. További képekért kattintson!

Három nagy kihívás

A megváltozott helyzet, a jövő elzálogosítása, a versenyképesség romlása, a gazdaság stagnálása és a bizalom általános hiánya miatt tíz év után jóval nehezebb feltételek között indulhat útjára az Új Széchenyi Terv - olvasható az előző kormányokkal szembeni kritika a gazdaságfejlesztési program szerdán ismertetett vitairatában, amelyet a miniszterelnök és a kormány több tagja mutatott be.

A vitairat szerint a magyar gazdaság három nagy kihívással néz szembe: meg kell őrizni a pénzügyi stabilitást, fel kell számolni a versenyképességi hátrányokat és meg kell teremteni a növekedés feltételeit. "Ma kettős válság sújtja Magyarországot: az államháztartás krónikus egyensúlytalansága és a hazai vállalkozások gyenge versenyképessége" - írja a kétszáz oldalas tanulmány, amely szerint a fegyelmezett költségvetés alapvető követelmény, ám ez önmagában nem elegendő a gazdaság talpra állításához, a "gazdaság versenyképességének megerősítése és a növekedés feltételeinek kialakítása nélkül ugyanis nem lehet tartósan stabilizálni az államháztartást".

A magyar gazdaság kitörési pontjai

Gyógyító Magyarország (egészségipar)
Megújuló Magyarország (zöld gazdaságfejlesztés)
Otthonteremtés (lakásprogram)
Vállalkozásfejlesztés (üzleti környezet fejlesztése)
Tudomány és innováció
Foglalkoztatás
Közlekedés (tranzitgazdaság)

A kormány szerint az állam versenyhátrányt okoz, és nem csak az anyagi erőforrásokat, hanem az "üzleti környezet számára legalább ennyire fontos bizalmi tőkét is felélte".

Átcsoportosított milliárdok

A 2013-ig tartó uniós költségvetés Magyarország számára biztosított összegét a kormány átcsoportosítja és a pályáztatás rendszerét is megváltoztatja annak érdekében, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok számára megfelelővé tegyék a feltételeket. A kormány szerint 7870 milliárd forint forrás érhető el Magyarország számára a 2013-ig tartó időszakban, amelyből 1829 milliárd forintnyi a szabad forrás. Már beindított projektekre 1780 milliárd forintot használnak, és van 4126 milliárdnyi úgynevezett kötelezettségvállalással elindított projekt melletti forrás is.

A kiadvány szerint 155 milliárd forint azonnal mobilizálható a vállalkozások számára különböző operatív programokból. Emellett a kormány elé kerül egy javaslat, amely szerint 477 milliárd forint értékű projektforrást felülvizsgálnának, és ebből 41 milliárd forint felszabadítására kerülhet sor.

Az Új Széchenyi Terv programjai

1. Egészségipar

A vitairat szerint az egészségipar fejlesztéséhez megfelelő adottságaink vannak. Az egészségiparnak a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb az anyag-energia- és importanyag igényessége, a terület felvirágoztatásához vannak megfelelően képzett szakemberek, az egészség marketing értéke az utóbbi években felértékelődött, így "pozitív országképpel pozicionálja az országot" - áll a dokumentumban.

Az egészségiparon belül kiemelt fejlesztési terület lenne a gyógyvizekre és az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségturizmus, a geotermikus energia hasznosítása, amelynek alkalmazása a tanulmány szerint jelenleg alulreprezentált a megújuló energia tervekben. Az egészségiparon belül még nagy szerepet szánnak a növényházi kertészet és a bioélelmiszeripar fejlesztésének. Az ásványvíztermelés és a gyógyszeripar mellett az egészségiparon belül fontos szerep jutna a nano-és biotechnológiának is. A biotechnológiai fejlesztések célja, hogy 2013-ig Magyarország váljon a 2004-ben EU-hoz csatlakozó országok vezető államává a biotechnológia területén, ezzel bejutva Európa 10 legjelentősebb biotech országa közé.

2. Megújuló Magyarország

A vitairat szerint a 21.században egy ország sikere azon múlik, hogyan tudja kezelni a fosszilis energiahordozókra épülő energiafelhasználási struktúra által kiváltott problémákat - mint a növekvő árak és az ellátásbiztonság - az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, az energiabiztonság és a megújuló energiaforrások felhasználásával. A zöldenergetikai beruházásokat fel kell használni arra is, hogy új munkahelyeket teremtsenek vele.

Az egyik célkitűzés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a klímabarát beruházások ösztönzése, a környezettudatosság növelése. A zöld gazdaságfejlesztések területén szerepe lesz az atomenergiának is, mivel ez az ellátásbiztonság javításának egyik leghatékonyabb eszköze, így "közép-és hosszú távon szükséges megvizsgálni új atomerőművi blokkok építését és üzembe helyezésének lehetőségét". A Zöld Fejlesztési Bank klímabarát fejlesztéseket, energiamegtakarítást és megújuló energiahordozó felhasználást eredményező beruházásokat finanszírozna. Kezdetben ez kizárólag állami tulajdonban lenne, később pedig többségi állami tulajdonban, és esetleg tőzsdére is vinnék.

Orbán Viktor és Fellegi Tamás. További képekért kattintson a fotóra!

3. Otthonteremtés és lakásprogram

A magyar lakásállomány elavultsága miatt évente 40-50 ezer új lakás megépítését tűzi ki célul a program, amely szerint el kell érni, hogy a lakásépítés legyen a gazdaság egyik motorja. A javasolt intézkedések között szerepel egyebek mellett az energiatakarékos építkezések feltételrendszerének kidolgozása, a szociális bérlakásprogram elindítása, a panellakások felújítását célzó komplex program elkészítése és az első lakás megvásárlásának állami támogatása. Utóbbit a vitairat a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezménnyel képzeli el.

A finanszírozási oldalon a terv nagyobb szerepet szán a lakás-takarékpénztáraknak, ezen belül egy olyan új konstrukció kidolgozását javasolja, amely lehetővé teszi a szülők számára, hogy a gyerekük iskolai évei alatt történő előtakarékoskodásból felhalmozott összegből 3-4 évre bérelhessenek lakást az új építésű bérlakásokban. Emellett a jelzáloghitelezés felpörgetését javasolja a program, mondván a forintalapú jelzáloghitelezés fejlettebb és kormányzati szempontból is előnyösebb az utóbbi években elterjedt devizahitelezésnél. A terv állami garanciát kapcsolna a lakáskölcsönökhöz, ezzel tenné olcsóbb a lakáshiteleket, emellett pedig a béren kívüli juttatások közé beemelné a lakbértámogatást.

4. Vállalkozásfejlesztés

A vállalkozásfejlesztésről szóló fejezet több, a kormány vezető politikusai által többször emlegetett lépést sorol fel, köztük az adócsökkentést, a bürokrácia mérséklését, a vállalkozásbarát környezet kialakítását és az uniós pénzek felhasználásának felgyorsítását. A terv visszaállítaná a kisvállalkozói tőkejuttatási programokat, létrehozná az egyablakos vállalkozásfejlesztési ügynökséget, és megújítaná a kamarai rendszert, egyúttal nagyobb szerepet szánna ezeknek a szervezeteknek. A közbeszerzések esetében a terv célul tűzi ki, hogy a jelenlegi 40-ről 70 százalékra emelkedjen a nyertes cégeken belül a magyar vállalkozások aránya.

A hazai cégek védelme érdekében aktívabbnak kell lennie az államnak, például kereskedelemben szigorú szabályozással lehetővé kell tennie, hogy a kereskedelmi láncok betartsák a fizetési határidőket és ezzel ne sodorják nehéz pénzügyi helyzetbe a hazai vállalkozókat. A fogyasztóvédelemre nagy hangsúlyt kell helyezni, ezen belül például például a terv bevezetné a fogyasztóbarát emblémát.

5. Tudomány, innováció, növekedés

Az innováció, kutatás-fejlesztési területen tervezett lépéseket felsoroló fejezet szerint az innováció az egyik fontos motor lesz, és a cél, hogy a gazdasági növekedés az uniós országok között négy éven belül a legmagasabb legyen. A vitairat szerint ahhoz, hogy az innováció megfelelő hajtóerőt tudjon kifejteni, a kutatás-fejlesztési kiadásokat az évtized közepéig a a GDP 1,5 százalékára kell növelni. A kutatás-fejlesztési prioritások alapján a járműiparra, az egészségiparra kell koncentrálni, illetve az informatikai és energetikai energetikai fejlesztéseket kell elősegíteni, illetve a mezőgazdaságnak a jelenleginél nagyobb szerepet kell biztosítani.

A terv a járműipart, a filmipart és az úgynevezett kreatív iparágakat (képző- és iparművészet, dizájn, reklám, szoftverfejlesztés stb.) és a járműipart kezeli kiemelten. Utóbbi fejlesztése érdekében a terv elindítaná a jármű-felújítási programot és erősítené a javítóipart.

6. Foglalkoztatás

A terv szerint az "első az értékteremtő munka" elvének kell érvényesülnie, a cél pedig egymillió munkahely létrehozása. Ennek legnagyobb részét az építőiparban, a mezőgazdaságban és a hazai turizmusban hozná létre a gazdasági program, mivel a legtöbb bevonandó dolgozó felsőfokú végzettség nélküli. Fejlesztenék a rugalmas foglalkoztatási módszereket (részmunka, távmunka, önfoglalkoztatás), illetve a családok munkavállalási lehetőségeit gyermekvállalás mellett. Ennek érdekében felújítanák a "családbarát munkahely" mozgalmat.

A munkahelyteremtéshez írt javaslatok közt említi a dokumentum, hogy "elengedhetetlen a járulékterhek csökkentése", amelynek időzítéséről azonban a kormány egyelőre nem mondott konkrétumot. Ezen túl a passzív szociális ellátásra fordított összegekből munkahelyeket kívánnak létrehozni, illetve megszüntetni azt az állapotot, hogy sokak számára a segélyezés jobban megéri, mintha dolgoznának. Javasolja a dokumentum azt is, hogy a minimálbér átlagbérhez viszonyított arányát csökkenteni kell.

7. Közlekedés, tranzitgazdaság

A Széchenyi-terv, kiindulva abból, hogy Magyarországon több európai gazdasági folyosó is áthalad, kiemelten foglalkozik a tranzitszerepből adódó lehetőségekkel, mind az áru-, mind a személyszállítás területén. Fejlesztenék például az olyan kombinált szállító megoldásokat, mint például a vasúti és közút szállítás összekapcsolását (teherautók rakományát vasúton szállítják át az országon), illetve a létrehoznák a valódi használaton alapuló elektronikus díjfizetési rendszer kiépítését a jelenlegi átalánydíjas rendszer helyett.

A nagy kelet-nyugati és észak-déli áruáramlatokat megállító logisztikai szolgáltatások fejlesztése mellett új gyorsforgalmú köz- és vasúti elemeket is építenének, példaként a "Kassa-Debrecen-Nagyvárad-tengelyt" említik. A régiós szintű fejlesztésekre új egyeztetési intézményeket hoznának létre.