"Viktor mindent visz" - úttörő magyar kormányról ír a tekintélyes brit napilap

"Az Orbán-kormány utat mutat Európának a megszorítások helyett" alcímmel közölt írást Magyarországról a brit Guardian online kiadása. Az Orbán-kormány gazdasági elképzelései mögött igenis van logika, írja a lap, vagyis Orbán joggal szállt szembe az IMF-el.

Nyerésre áll az új magyar kormány gazdaságpolitikai stratégiája annak ellenére, hogy az IMF-fiaskó után számos tekintélyes külföldi lap - többek között a Financial Times is - azt írta, hogy az IMF-fel szemben biztosan nem tud győzelmet aratni a magyar kormány, bármennyire is keménykedik - írja az egyik legolvasottabb brit lap, a Guardian internetes kiadása. A lap szerint Magyarország ellenállása az IMF szorításában vergődő további országok számára is példa lehet, hiába próbált  kivonulásával nekik is üzenni az IMF.

A lap összefoglalja, melyek voltak az Orbán-kormány azon gazdaságpolitikai lépései, amelyek kiverték a biztosítékot az IMF-nél, noha teljesen racionális intézkedéseknek tekinthetők. A nemzetközi pénzügyi szervezettel való szembeszállás első "állomása" volt a bankadó bevezetése, ami az IMF-nél lobbizó pénzügyi intézmények akarata ellenére is a kormány eredeti elképzelései szerint valósult meg.

Ezután a kormány az IMF-fel való tárgyalások során elutasította további megszorító intézkedések bevezetését a hiánycsökkentés érdekében. A lap megemlíti, hogy Magyarország már négy éve megszorító intézkedésektől roskadozik, melyek hatására a költségvetési hiányt négy év alatt sikerült a GDP 9 százalékáról 3,8 százalékra levinni. Sőt, az ország folyómérleg-hiánya kevesebb mint egy százalék az idén.

Greenspan és Bernanke is megérdemelné az alacsonyabb fizetést

Közben a magyar munkanélküliség a válság hatására a 2007-es 7 százalékról mára 12 százalékra kúszott, a gazdasági növekedés pedig nagyon nehezen indul be, a lap szerint így a magyarok teljes joggal tehették fel maguknak a kérdést, hogy ennyi megszorítás után még meddig kell várni, hogy meglássák a fényt az alagút végén. Az Orbán-kormány éppen ezért helyesen döntött amellett, hogy nem hoz több népnyúzó intézkedést, nem enged az IMF nyomásának, így a szervezettel történő tárgyalások július 17-én megszakadtak.

A lap megemlíti azt is, hogy az IMF-el történő szembeszállás mellett az új kormány an MNB-vel is hadban áll - ami szintén nem tetszik a nemzetközi szervezetnek. Az Orbán-kormány ugyanis számon kérte az MNB-n, hogy túl sokáig tartotta túl magasan az alapkamatot, fékezve ezzel a gazdasági kilábalást. Közben a jegybankelnök Simor András fizetését a negyedére vágták.

A lap szerint Simor fizetésének megkurtítása nagyon is helyes volt, sőt ugyanezt kellett volna tenni Alan Greenspan, egykori Fed-elnök, és Ben Bernanke, jelenlegi Fed-elnök fizetésével is, akik nagyban hozzájárultak a '29-es világgazdasági válság óta bekövetkezett legsúlyosabb recesszió kialakulásához. A magyar alapkamatot a lap az amerikaihoz hasonlítja, amely 2008 vége óta 0-0,25 százalékon áll, és megjegyzi, hogy a magyar irányadó ráta valóban az egyik legmagasabb európai viszonylatban is.

Orbán racionálisan cselekszik

A lap szerint az Orbán-Simor játszma annak a hamis érvnek a szajkózást hozta számos nemzetközi lap és intézmény részéről, hogy mindezekkel a lépéseivel a kormány a jegybank függetlenségébe gázol, holott a jegybankok függetlensége legtöbbször azt jelenti, hogy a közérdekek helyett a bankárok érdekeit szolgálják.

A cikk szerzője, Mark Weisbrot szerint Orbán intézkedései mögött igenis van gazdasági logika, hiszen a bankadóval csökkenteni lehet a költségvetési hiányt, ráadásul ezek az intézmények - melyek felelőtlen hitelezési gyakorlatukkal vastagon benne voltak a válság kirobbanásában - ismét nagyon nyereségesek, tehát abszolút racionális döntés őket még jobban megadóztatni.

Úgy véli, az IMF által követelt prociklikus gazdaságpolitikára - vagyis arra, ami az aktuális gazdasági trendeket erősíti fel, tehát recesszió idején is költségvetési megszorításokat alkalmaz - valakinek végre nemet kellett mondania.

A jövő zenéje

A magyar kormány viselkedésére adott elhibázott nemzeközi reakciók között említi, hogy azok a hitelminősítők, akik a toxikus értékpapírokra - melyek miatt a bankok masszív leírásra kényszerültek tavaly - tripla A, azaz befektetésre ajánlott minősítéseket adtak, most Magyarország leminősítését helyezték kilátásba az IMF-fel való szakítás miatt. "Hogy mindez a küzdelem mennyire jár majd sikerrel, az az elkövetkező év zenéje, amikor is a legtöbb európai politikus költségvetési megszorításokkal próbálja megregulázni egyre nyakasabb állampolgárait" - írja a Guardian.

A cikk szerzője reménykedik benne, hogy ezek az európai állampolgárok egyre engedetlenebbek lesznek, ugyanis a görögöknek és a spanyoloknak sokkal jobb az alkupozíciójuk annál, mint amit eddig hajlandóak voltak latba vetni.

"Ironikus, hogy éppen egy magyar jobbközép párt állt az IMF-fel való szembeszegülés élére. Ha ehhez csatlakozik a görög és a spanyol szocialista kormány is, akkor biztosan nagy népszerűségre tehetnek szert. Ez az összefogás pedig új felállást eredményezne az európai politikai játszmákban, ami gyorsabb kilábalást hozhatna, és véget vethetne a társadalom többségét sújtó megszorításoknak - véli a Guardian szerzője, Mark Weisbrot.