Megtorpant a magyar gazdaság

Az előző negyedévhez viszonyítva stagnált a bruttó hazai termék. Egy százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 0,8 százalékkal növekedett a második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján.

Magyarország bruttó hazai terméke 1 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 0,8 százalékkal növekedett a második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva stagnált a bruttó hazai termék. A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecsléstől eltérhetnek.

A KSH előző gazdasági jelentése az első negyedév teljesítményéről vaskos meglepetést hozott, mivel már növekedésről adott hírt, pedig későbbre várták csak a visszaesés végét jelző mutatókat. Az első negyedévben azonban éves összehasonlításban 0,1 százalékkal növekedett a magyar gazdaság a korábbi súlyos visszaesések után. Összességében 2009-ben az egyik legsötétebb évét élte a magyar gazdaság, 6,3 százalékkal esett vissza a válság következtében.

Akár 3 százalékos száguldás a számok miatt

"A 2010-es év meglepően magas, extrém esetben közel 3 százalékos növekedést is hozhat, ettől azonban nem kell hasra esni, mert alapvetően két oka lehet" - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

A szakértő szerint az egyik tényező, hogy a recesszióban a vállalatoknak le kellett építeniük a készleteiket, részben a megrendeléseik visszaesése, másrészt a fogóeszköz-hitelezés hirtelen befagyása miatt. Most a rendelések is nőnek, és ismét van lehetőség hitelhez jutni, ami felpörgeti a vállalatok aktivitását. Az aktívabb termelés készletfeltöltésben nyilvánul meg.

A másik ok inkább technikai jellegű lehet Duronelly Péter szerint. "A statisztikai mérés és becslés sajátosságai miatt nem kizárt, hogy a 2009-es visszaesést túlbecsülte a KSH, ami miatt a 2010-es élénkülés is erősebbnek látszik" - mondta. Ezt a hatást mérsékelheti szerinte az, ha a történik némi visszamenőleges - és a nemzeti számlák esetén megszokott - felülvizsgálat, amitől a 2009-es recesszió is kisebbnek tűnik. Ennek a technikai tényezőnek a hatása ugyanakkor meglehetősen bizonytalan.

Jobb számok a szaktárcától

A Nemzetgazdasági Minisztérium már kedden javított a még az előző kormány által becsült gazdasági növekedési mutatón: a márciusban közölt 0,2 százalékos visszaesés helyett 0,6 százalékos növekedést vár a minisztérium idén, amit az előzetes várakozásokat felülmúló első negyedévi GDP-adattal és a világgazdaság vártnál dinamikusabb bővülésével indokoltak.

A növekedést kívánja támogatni a kormány eddig megismert két gazdaságpolitikai lépése: a 29 pontos akcióterv és a vállalkozói szektorra koncentráló második Széchenyi-terv. Az élénkítő lépések azonban csak kis mértékben hatnak a gazdaság idei teljesítményére, mivel részben hosszú távú célokat szolgálnak. A 29 pontos akcióterv célja elsősorban az államháztartás egyensúlyának megőrzése volt, több eleme a költségek lefaragásáról vagy a bevételek növeléséről szólt - így a pártok támogatásának csökkentése, az állami gazdálkodásba tartozó cégek bértömegének lefaragása vagy a bankadó kivetése.

Fed-kétely

Az amerikai jegybank, a Fed, keddi kamatdöntő ülése olyan jeleket küldött a befektetőknek, amelyek arra utalnak, hogy az egyik legfontosabb pénzügyi szabályozó intézmény az újabb globális visszaeséstől tart.

A gazdasági teljesítményt támogató lépésnek számít a kisadók eltörlése, a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése és a társasági adó kulcsának 10 százalékra mérséklése (500 millió forintos határig), ezek azonban az idei évre már alig hatnak, inkább a következő évek beruházásait és fogyasztását alapozhatják meg. Az eleve csak januárban induló Széchenyi-terv mindenekelőtt a foglalkoztatásra, a kormány által emlegetett egymillió munkahely megteremtésére koncentrál, az állások számának növekedése azonban szintén nem rövid távon valósul meg.

"Érzékelhető emelkedés"

Visszafogott, ám a kormánynál optimistább becslést közölt a központi bank a legfrissebb inflációs jelentésében. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi előrejelzése szerint idén 0,9 százalékkal növekszik a gazdaság, a jegybanki szakértők azt mondták, "érzékelhető emelkedés valószínűsíthető". Ezt jövőre 3,2, 2012-ben pedig 3,9 százalékos növekedés követi a becslés szerint. A növekedésnek induló magyar gazdaságot az MNB szakértői szerint a külföldi élénkítések és a (főleg német) export húzza.

A jegybank szerint a belföldi kereslet élénkülése csak jövőre indulhat meg, mivel a tartósan magas munkanélküliség és bankrendszer visszafogott aktivitása lassítja a fogyasztás felfutását. Jövőre azonban növekedésnek indulhatnak a jövedelmek, ami a lakosság fogyasztását is emelheti.

A piac visszafogta várakozásait

A piac a jegybanknál kevésbé optimistán ítéli meg az idei növekedési lehetőségeket. A Reuters 22 elemző véleményét összesítő felmérésében átlagosan 0,62 százalékos növekedést szerepel 2010-re. Van olyan becslés, amely még mindig erős, 1,9 százalékos visszaesést valószínűsít, de a legoptimistább elemző szerint akár 1,8 százalékos növekedés is lehet. 2011-re átlagosan már 2,7 százalékos bővülést jósolnak a magyar gazdaságnak az elemzők.

A második negyedéves növekedésre 0,81 százalékos becslést adtak az elemzők, 0,65 és 1,5 százalék közötti értékeket megadva, az átlagérték minimálisan elmarad az egy hónappal korábbi jóslattól. Az OTP Bank féléves eredményeinek csütörtöki publikálásakor 2010-re 0,4 százalékos növekedéssel számolt. A jövő évre két lehetséges pályát tart lehetségesnek az OTP, az egyik szerint ha nem változik a költségvetési politika, akkor 3,1 százalékos; ha újabb kiigazítás jönne, akkor 2,3 százalék körüli növekedéssel lehet számolni a bank becslése szerint.