A költségvetés nem úszná meg a regisztrációs adó eltörlését

Nincs mód a jelenlegi költségvetési helyzetben a regisztrációs adó eltörlésére - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az [origo]-val. A szakmai szervezetek azonban sokat várnak a várhatóan ősszel kezdődő, a kormánnyal az autók körüli adózás átalakításáról kezdődő egyeztetéstől. A Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete fokozatosan vezetné ki a regisztrációs adót, és a teljesítményadóval összevonva bevezetné az üzemeltetési adót.

"A regisztrációs adó eltörlésére - tekintettel arra, hogy az a költségvetés bevétele szempontjából jelenleg is fontos és számottevő tétel - jelen költségvetési helyzetben a kormány nem lát lehetőséget, ugyanakkor jelenleg is vizsgálja a szabályozás átalakításának lehetséges irányait" - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium az [origo] azon kérdésére, hogy támogatja-e a kormány a Jobbiknak regisztrációs adó eltörlését célzó törvényjavaslatát, melyet augusztus elején nyújtott be a parlamentnek.

A tervezet kettős célt szolgálna - mondta az [origo]-nak Volner János, a Jobbik parlamenti képviselője, a törvényjavaslat kidolgozója és benyújtója. "Egyrészt, a költségvetés több bevételhez juthatna, ha a hazai adókörnyezet nem arra ösztönözné a magyar polgárokat, hogy az uniós lehetőségeiket kihasználva kibújjanak a hazai közteherfizetés alól; másrészt az emberek normakövető magatartása is javulhatna ezáltal. A regisztrációs adó eltörléséből származó bevételkiesést az újautó-eladások növekedéséből származó többlet-áfabevétellel lehetne ellensúlyozni - mondta Volner János, bár elismerte, nehezen lehetne kiszámítani, hogy a regisztrációs adó eltörlésének hatására mennyivel növekedne meg az új autók iránti kereslet.

Üzemeltetési adó

Az autók körüli adózási környezet kedvezőbbé tételével egyetértenek az [origo]-nak nyilatkozó szakmai szervezetek képviselői, a Jobbik által javasolt egy lépésben történő megszüntetéssel azonban nem.

A Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) javaslata szerint jövőre átrendeznék, hosszabb távon, 2-3 év alatt pedig kivezetnék a regisztrációs adót a jelenlegi formájában, átalakítva üzemeltetési adóvá. "Ez az üzemeltetési adó a jelenlegi teljesítményadó és a regadó eredője lenne" - mondta kérdésünkre Fojt Attila, az egyesület elnöke.

Ezt az új adózási rendszert úgy alakítanák ki, hogy minél környezetkímélőbb lenne az autó, annál kisebb lenne a rá kirótt üzemeltetési adó. Éves szinten kellene fizetni, és akkora lenne a mértéke, hogy kiegyenlítse azt az összeget, ami a regisztrációs adó kivezetése miatt esik ki a költségvetésből. (Regisztrációs adóból erre az évre a költségvetésben 39 milliárdos bevétellel számoltak, de az első félévben befolyt összeg csak 14,8 milliárd forint volt, ami azt valószínűsíti, hogy a tervezettnél jóval kisebb lesz az éves bevétel, 30 milliárd körül alakulhat. 2008-ban még 86 milliárd folyt be regisztrációs adóból.)

Hármas pozitív hatás

Ennek az eredeztetett adónak három hatása lenne: egyrészt környezetvédelmi hasznot hozna, hiszen azzal, hogy a többb károsanyagot kibocsátó autókra nagyobb üzemeltetési adót rónának ki, kevesebb ilyen autó lenne a forgalomban. Másrészt, mivel két jelenlegi adó eredője lenne az üzemletetési adó, összességében kisebb terhelést jelentene, mint most a teljesítmény- és a regisztrációs adó együttesen, tehát segíthetné az autópiac felpörgését.

A harmadik pozitív hatása pedig az állami bevételek szempontjából nézve a kiszámíthatóság lenne, mivel átláthatóbbá tenné az autók körüli adózást, és nem a külföldi rendszámú autók használatát ösztönözné - jelentette ki Fojt Attila.

A regadó csak egy elem

Az általunk megkeresett másik két szakmai szervezet konkrét javaslatot nem ismertetett. Gablini Gábor, a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke ezt azzal indokolta, hogy a kormánnyal valószínűleg ősszel kezdődő tárgyalások előtt nem a sajtón keresztül szeretné közölni az elképzeléseiket.

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke annyit mondott az [origo]-nak, hogy az autók körüli adózást - melynek két nagy területe van, az értékesítés körüli, illetve az üzemeltetéshez kapcsolódó - egészében kell szemlélni, és úgy kell átalakítani a rendszert, hogy az a modern, kis fogyasztású, alacsony kibocsátású autók vásárlását ösztönözze. Ennek az egész rendszernek pedig csak egyik eleme a regisztrációs adó.

"Mi azt javasoltuk már korábban is, hogy 1 millió 200 ezer legyen a regisztrációs adó maximuma. A további célja az autók körüli adózási rendszer átalakításának, hogy átlátható legyen az adózás, ne nyerjen teret a szektorban a fekete- és a szürkegazdaság"- mondta Erdélyi Péter.

Regisztrációs adó helyett szlovák rendszám

"A jelenlegi, az autók üzemben tartásához kapcsolódó adórendszer ma inkább az adóelkerülést ösztönzi" - véli Fojt Attila is. Mivel túl magas - elsősorban a luxusautókra kivetett - regisztrációs adó, ezért terjedt el az a jelenség, hogy sok magyar állampolgár külföldi rendszámú autóval közlekedik a magyar utakon.

"Ezek az emberek nem ide fizettek regisztrációs adót - hanem mondjuk Szlovákiában, ahol a regisztrációs adó nulla százalék -, nem fizetnek az államnak teljesítményadót, áfát, biztosítást, parkolási díjat, és megbüntetni sem lehet őket. Vagyis egy csomó bevételtől esik el az állam amiatt, hogy a túl magas regisztrációs adó miatt sok magyar inkább külföldön tartja üzemben az autóját, és a jelenlegi helyzet demoralizáló hatásáról akkor még nem is beszéltünk" - fejtett ki az MGOE elnöke.

Roncsáradat

Erdélyi Péter szerint a regadó eltörlésével nem lehetne az újautó-eladásokat érzékelhetően növelni, mivel az emberek nem azért nem vesznek most autót, mert azt regisztrációs díj terheli, hanem mert egyszerűen nincs pénzük, nem akarják magukat hosszú távú anyagi elkötelezettségbe verni. "Nézze meg a hirdetéseket, egymilliós kedvezményeket kínálnak, de még csak meg sem mozdul a piac" - mondta Erdélyi.

"Ha eltörölnék ezt az adónemet, akkor is inkább a használt, olcsóbb autókat vennék, beáramlana a sok külföldi roncs, régi alkatrészekkel, melyeket újrahasznosítani sem tudnánk, tehát a 85 százalékos uniós újrahasznosítási kvótánkat sem tudnánk teljesíteni, akkor pedig még büntetést is fizethetnénk" - magyarázta az MGE elnöke.

A regisztrációs adóról szóló törvény alapján - mely 2004-ben lépett hatályba, és azóta töbször módosították- regisztrációs adót az első magyarországi forgalomba helyezéskor kell fizetni, vagyis akkor, ha valaki itt vásárol új autót, vagy külföldről hoz be új vagy használt autót. Az itt vásárolt, már magyar rendszámos használt autó után tehát nem kell regisztrációs adót fizetni. Az adó mértéke a jármű környezetvédelmi besorolásától és a motor nagyságától függ. A rendelet 16 kategóriát különböztet meg, az adó összege pedig 250 ezer forinttól több millióig terjedhet.

Az MGOE elnöke azt is elmondta, hogy 2004-ben a regisztrációs adó úgy váltotta föl a fogyasztási adót, hogy az új adó mértéke 50 százalékkal kedvezőbb lett az új autókra nézve, ugyanakkor a használt autókra vetítve a régi 2-3 szorosára nőtt. Az akkori, az MGOE által a Pénzügyminisztériumtól begyűjtött adatok jól mutatják a folyamatokat: 2002-ben 172 ezer új autót adtak el idehaza, és 102 ezer használtat importáltak, míg 2004-ban, amikor bevezették a regadót, 208 ezer új autó kelt el, és 32 ezer használtat hoztak be az országba. Idén az MGOE becslése szerint körülbelül 50 ezer új autót fognak eladni Magyarországon, ez nagyságrendileg az 1993-as szintnek felel meg.

Azonnal árat emelnének

Egy véleményen van Erdélyivel a Nemzetgazdasági Minisztérium is, ahol azt közölték, hogy a költségvetés bevételi szempontjain túlmenően piacszabályozó funkciója is van a regisztrációs adónak: a forgalomba helyeztetéshez kapcsolódó adóztatás azt segít elkerülni, hogy rossz műszaki állapotú, öreg járművek árasszák el a hazai utakat, melyek környezetszennyezőek, és a balesetek esélyét is növelik.

Hasonlóan látja a helyzetet Gablini Gábor is. "Az itteni gyártóknak veszteséges a működés, mivel a nagyon gyenge vásárlóerőhöz igazítják az áraikat. Ha eltörölnék a regisztrációs adót, azonnal megemelnék az árakat. Ráadásul az újautó-piacot most amúgy is nehéz lenne felpörgetni, inkább a kishaszonjárművek piacára kellene koncentrálni, azokat képesek megvenni a kisvállalkozások, és szükségük is van rájuk."

Nem is olyan sok az öreg roncs

Bár az adó eltörlését nem tartja jó megoldásnak Fojt Attila sem, a roncsáradattal való érveléssel nem ért egyet. Szerinte nincs sok realitása annak, hogy ha eltörölnék a regisztrációs adót, akkor ellepnék a külföldi roncsok a magyar utakat. "Európán belül kezd kiegyenlítődni a piac, nem sokkal olcsóbb külföldről kocsit behozni, mint itthon megvenni. A kelet-, délkelet-európai országokból - vagyis nem Magyarországról - nagyon nagy a kereslet a nyugati használt autók iránt, emiatt pedig az árak sem olyan alacsonyak már" - mondta Fojt Attila.

A 2000-es évek elején a használtautó-import 70-100 ezer darab körül alakult, tavaly ez a szám már csak 14 ezer volt. Tavaly összesen körülbelül 400 ezer használt autónak lett új tulajdonosa itthon, vagyis ennek mindössze 3,5 százalékát tették ki a külföldről behozottak. Ráadásul ebből a hat év felettiek mindössze 20 százalékot tettek ki, vagyis csupán 2800 "öreg roncs" özönlött az országba tavaly - ismertette Fojt Attila az egyesület által a pénzügyminisztériumtól gyűjtött adatokat.

Szerinte ugyanakkor annak is kicsi az esélye, hogy a regisztrációs adó eltörlésének hatására nagymértékű áremelést hajtsanak végre a gyártók. "Az áremelésnek van némi esélye, de csak akkor, ha egyetlen lépésben szüntetnék meg a regisztrációs adót. De ez nem lehet annyira radikális, mivel az unióban van egy olyan szabály, hogy az autógyártók az uniós átlagártól maximum 5 százalékkal térhetnek el, fölfelé és lefelé is" - tette hozzá az MGOE elnöke.