Negyedszer is szinten maradt az alapkamat

Maradt az április óta 5,25 százalékon tartott irányadó jegybanki kamat a monetáris tanács hétfői ülését követően is. Ha a folyamatok kiszámíthatóak maradnak, elemzők szerint a piacok kockázatosságunk megítélésben kivárnak az önkormányzati választásokig és a költségvetés benyújtásáig.

Változatlan szinten, 5, 25 százalékon hagyta az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa hétfői kamatdöntő ülése után - közölte az MNB. Ez sorrendben a negyedik, az alapkamatot változatlanul hagyó döntés azóta, hogy idén áprilisban megszakadt a tíz hónapon át tartó kamatcsökkentési sorozat.

Egyöntetűen az alapkamat tartásával számoltak a Reuters és a Bloomberg által megkérdezett elemzők is. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón viszont azt mondta, hogy a monetáris tanács szoros eredmény mellett döntött az alapkamat tartásáról. A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatcsökkentési, 25 bázispontos emelési és kamattartási javaslat volt.

Simor András a legutóbbi kamatdöntő ülés után már megemlítette a kamatemelés lehetőségét arra az esetre, ha romlanának a kockázati felárak. A legtöbb hazai és külföldi elemző azonban 2010 további részében is az alapkamat változatlanságát, vagy enyhe csökkentését jósolja. Év végére a Reuters által megkérdezett szakértők közül csak a Citigroup és a Quaestor elemzői várnak 50 bázispontos kamatemelést (5,75 százalékos alapkamat). Hosszabb távon a Citigroup elemzői a legpesszimistábbak, szerintük 2011 végére akár a 6,25-ös szintet is elérheti a jegybanki alapkamat.

Kettősség határozza meg az inflációt

"Sem most, sem az év végére nem várok változást" - mondta az [origo]-nak Németh Dávid, az ING elemzője, aki szerint az inflációs alappályából adódóan egyelőre nem lenne indokolt a kamatemelés.

Júliusban 4 százalékos volt az éves infláció Magyarországon, így az első hét hónapban 5,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában - közölte augusztus 11-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 4 százalékos júliusi infláció meghaladta a várakozásokat, a gazdasági elemzők ugyanis 3,8 százalékos áremelkedési ütemet vártak.

A vártnál magasabb infláció azonban jóval elmarad a tavaly júliusi 5,1, illetve az idén júniusban mért 5,3 százalékos inflációtól. A jelentős visszaesés azzal magyarázható, hogy a Bajnai-kormány stabilizációs csomagjának részeként bevezetett áfaemelés hatása már nem látszik a mostani adatban. Vagyis nem az árak valós alakulása, hanem technikai okok miatt csökkent jelentősen az infláció mértéke.

Az MNB szerint az inflációs kilátásokat az élénkülő külső konjunktúra és a tovább csökkenő fogyasztási kereslet kettőssége határozza meg. "Az elmúlt hónapok inflációs adatai továbbra is azt valószínűsítik, hogy a gyenge belső kereslet az előttünk álló időszakban is számottevő árleszorító hatást fejthet ki, miközben a hosszabb ideje gyengébb árfolyam előretekintve inflációs nyomást eredményezhet" - áll a jegybank legutóbbi inflációs jelentésben.

Csak ha pánik van, akkor lesz idén emelés

Az MNB kedvező világgazdasági környezetet vár hosszabb távon, ami segíti a magyar gazdaság növekedését. A jegybank szerint a gyenge magyar belföldi keresletnek árleszorító hatása van, amit viszont elfed a globális növekedés és az euró dollárral szembeni gyengülése miatti energiaár-emelkedés. Éves szinten ezek alapján idén 4,9, jövőre 3, 2012-ben 2,9 százalékos lehet az infláció.

A Reuters legfrissebb elemzői felmérése szerint idén átlagosan 4,9 százalék körüli inflációt várnak, ami megegyezik az MNB idei prognózisával. A legalacsonyabbra, 4,5 százalékra a Questor elemzői teszik, a Danske Bank elemzői szerint azonban az 5,2 százalékos szintet is elérheti az árszínvonal emelkedés az idén. Az MNB 2011-re már 3, míg 2012-re 2,9 százalékos inflációs céllal kalkulál. Az elemzők ennél egy kissé pesszimistábbak, 2011 végére átlagosan inkább 3,3 százalékos inflációval számolnak. "Jövőre is inkább akkor lehet emelésre számítani, ha az EKB rohamosabb tempóban kezd kamatemelésbe, a lassabb ütemű kamatemelést nem feltétlenül kell lekövetnünk" - mondta Németh Dávid.

Év végéig csak akkor kell kamatemelésre számítani, ha valami hatalmas pánik lesz a piacokon, mondjuk 300 forint fölé kúszik az euróárfolyam, mert leminősítik Magyarországot a bóvli kategóriába, vagy romlik a kockázatvállalási hangulat, és emiatt emelkednek a kockázati felárak - tette hozzá Németh Dávid. Ez utóbbi tényező emelkedését említette az esetleges kamatemelés okakéntaz MNB monetáris tanácsának legutóbbi kamatdöntése után kiadott közleménye is, amely előtt két nappal derült ki, hogy megszakadtak az IMF-el és az unióval folytatott tárgyalások.

Nem ajánlanak minket jó szívvel

A Bloomberg elemzői is az alapkamat tartását várják, a forintárfolyam nem indokol egyelőre kamatemelést. "A nemzetközi hangulat egyelőre kedvez a forintnak, de a sebezhetősége továbbra is megmaradt" - írta a Bloomberg. 3,8 százalékkal erősödött a forint az euróhoz képest a július 17-én, az IMF tárgyalások megszakadása után elért egyéves mélypontja óta, amikor is a 292-es szint körül mozgott az euró forint árfolyama. Hétfő reggel óta a 280-as szint körül mozog a forint euróval szembeni árfolyama.

A CDS-felárunk, vagyis a csődkockázatunk 35 százalékkal nőtt, amióta beiktatták Orbán Viktort miniszterelnöknek - írja a gazdasági lap. Jelenleg Romániával közel azonos szinten mozog az 5 éves magyar CDS-felár: a pénteki záróérték nálunk 326 bázispont volt, a románoknál 334. A 12 hónapos kincstárjegy hozama az augusztus 19-i aukción 5,44 százalékra esett, ami az elmúlt két hónapban a legalacsonyabb.

A Bloomberg Luis Costát, a Citigroup feltörekvő piaci elemzőjét idézte, aki szerint nem lehet nyugodt szívvel befektetésre ajánlani Magyarországot, mert a jövő évi, illetve az az utáni költségvetési politikáról egyelőre nem tudni semmit. Az elemző ugyanakkor pozitívan nyilatkozott a feltörekvő régiókról, és befektetésre ajánlja mind a lengyel, a dél-afrikai, az egyiptomi és az ukrajnai állampapírokat is.

Elemzők korábban azt mondták az [origo]-nak, hogy az ősz lehet a forint számára a vízválasztó. A hitelminősítők és a befektetők is kivárnak az önkormányzati választásokig, illetve addig, ímg kiderül, folytatódnak-e a tárgyalások az unióval és az IMF-fel. Emellett a jövő évi költségvetéstől is sok függ.

Az Equilor kommentárjában azt írta, hiába a kézzelfogható javulás a magyar országkockázati megítélésben, továbbra sem lehet számítani arra, hogy az  év vége előtt újabb kamatcsökkentés következne. Az IMF és a magyar kormány közötti tárgyalások megszakadása és ezzel együtt a magyar államadósság jövőbeli refinanszírozása körüli bizonytalanságok még több hónapon át óvatosságra inthetik a befektetőket és a monetáris tanács tagjait is.

 

Legutóbb a választások másnapján csökkentettek

A magyar jegybankárok legutóbb április végén, a választások második fordulójának másnapján csökkentették 25 bázisponttal 5,25 százalékra a kamatszintet, hasonlóan alacsony rátára a rendszerváltás óta nem volt példa. Az akkori döntéssel befejeződött a tavaly július végén kezdődött kamatcsökkentési sorozat, azóta ugyanis rendre tartásról döntött a monetáris tanács.