Svájcifrank-hitelek: a remény hal meg utoljára

Beavatkozik a svájci központi bank a frankerősödés ellen, magához tér az amerikai és az európai gazdaság, kamatot emelnek a magyar jegybankárok, kiegyensúlyozottabb lesz a magyar kormány kommunikációja és optimistán tekintenek a jövőbe a globális piaci befektetők - mindennek egyszerre kellene teljesülnie ahhoz, hogy teljesen nyugodtan alhassanak a svájci frankban eladósodott magyar hitelesek.

Csütörtökön korrigált a forint a svájci frankkal szemben, de még így is rekordközeli szinten áll a magyar devizahitelesek többségének havi törlesztőrészletét jelentősen befolyásoló árfolyam. Szerdán csaknem 220 forintot kértek a bankközi devizapiacon egy frankért, csütörtökön délelőtt pedig 216 forint volt a kurzus - ez is jóval magasabb az augusztus eleji 200 forintos, illetve a tavaszi 185 forintos értéknél (a frank szerdai rekorddöntéséről ebben a cikkünkben, a forintárfolyam csütörtöki alakulásáról pedig itt olvashat részletesen).

A forint frankkal szembeni zuhanását több tényező együttes hatása okozhatta, az éves szinten 25 százalékos drágulásban ugyanúgy szerepe volt a forint euróval szemben mutatott gyengülésének, mint a frank euróval és dollárral szembeni soha nem látott erősödésének. A frankhiteleseknek épp ezért egyszerre kell bíznia abban, hogy a magyar kötvények és részvények vonzóbbá válnak a befektetők szemében, illetve hogy a világgazdaság egésze magára talál és ezzel csökken a svájci frankra nehezedő nyomás - az [origo] összegyűjtötte, hogy mi mindennek kell megváltoznia ahhoz, hogy csökkenjenek, illetve legalább ne emelkedjenek tovább a törlesztőrészletek.

A svájci jegybank politikája

A forint frankkal szembeni kurzusán a legtöbbet az dobott az utóbbi két hónapban, hogy a nemzetközi piacokon uralkodó bizonytalanság miatt jelentősen megnőtt a hagyományosan biztonságosnak tartott svájci deviza iránti kereslet. A frank felértékelődését július elejéig fékezte a svájci jegybank, de másfél hónappal ezelőtt a svájci jegybankárok felhagytak az egyre költségesebb intervenciókkal, ami rögtön az addig nem tapasztalt 1,30-as szint közelébe vitte az euróval szembeni árfolyamot. Innen augusztus elejére 1,38-ig ment vissza a kurzus, de a piaci hangulat romlásával szerdán az 1,2972-es szinten újabb rekordot állított fel a svájci pénz.

A svájci jegybanknak elvileg most is van lehetősége arra, hogy frankeladással gyengítse vissza a svájci pénzt, de erre egyelőre nem került sor - pedig ez automatikusan segítene a magyar devizahiteleseken. A svájci jegybankárok legközelebb szeptember 16-án ülnek össze, hogy döntsenek a kamatokról, hivatalos reakciót pedig egyelőre nem adtak ki a frank rekorddöntésével kapcsolatban. Philipp Hildebrand jegybankelnök a L'Hebdo nevű svájci újságnak annyit mondott, hogy amennyiben a frank erősödése miatt felmerül az árak csökkenésének veszélye, akkor a bank lépni fog - de azt is sietett hozzátenni, hogy ilyen veszélyt egyelőre nem látnak.

A Magyar Nemzeti Bank politikája

Az MNB rendelkezésére álló forinterősítő eszközök közül az alapkamat megemelése nem elképzelhetetlen, de egyelőre nem is valószínű. Simor András jegybankelnök a monetáris tanács júliusi ülése után már megpendítette egy későbbi emelés lehetőségét "a kockázati felárak növekedése" esetén, és a hétfői - a júliusihoz hasonlóan tartásról határozó - kamatdöntő ülés után is megemlítette, hogy a tanács előtt 25 bázispontos emelési és csökkentési javaslat is volt (erről itt olvashat részletesen).

A Reuters által megkérdezett szakértők közül viszont csak a Citigroup és a Quaestor elemzői számítanak arra, hogy az év végén magasabb lesz az alapkamat a mostani 5,25 százaléknál, a többiek a mostanival megegyező vagy alacsonyabb kamatszintet várnak. Németh Dávid, az ING elemzője nemrég azt mondta az [origo]-nak, idén szerinte csak akkor lesz kamatemelés, ha valami nagy pánik tör ki a piacokon - például, ha leminősítik Magyarországot a bóvli kategóriába, és ezért 300 forint fölé szökik az euróárfolyam.

A jegybank jó eséllyel egyéb esetben nem nyúlna a szigorítás eszközéhez, a lassan magához térő magyar gazdaság számára ugyanis nagyon fontos a minél alacsonyabb kamatszint, a banki hitelezés mielőbbi beindulása végett. Különösen most, hogy a banki különadó vélhetően visszafogja a pénzintézetek hitelezési kedvét.

A magyar kormány politikája

Egybehangzó bel- és külföldi elemzői vélemények szerint jót tehetne a forintnak egy újabb hitelkeret-megállapodás az IMF-fel, vagy legalább az, ha a kormány egyértelműbben kommunikálná az álláspontját. (A Financial Times régiós tudósítója szerdai blogbejegyzésében egyenesen bizarrnak nevezte a kormány kommunikációját - erről bővebben itt olvashat.)

"A magyarok tanulhatnának egyet s mást a törököktől az IMF-fel való kapcsolattartás terén" - mondta szerdán a Wall Street Journalnak Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland feltörekvő piaci elemzője, a török kormány és az IMF megállapodásának ügyes lebegtetésére utalva. "A magyar stratégiának sírás lehet a vége" - tette hozzá.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a globális piaci hangulat most egyértelműen rosszabb, mint a nyár elején vagy közepén, ezért a megszólalások is másképp hatnak. Általános vélemény, hogy az IMF nélkül az ország finanszírozása talán megoldható akár hosszabb ideig is, de nyugalom így biztosan nem lesz a magyar eszközök piacán, tehát a forintpiacon sem.

Az Európai Unió gazdasági teljesítménye

Áttételesen az euró nemzetközi megítélése is befolyásolja a forint frankkal szembeni árfolyamát, ezt pedig az eurózóna kilátásai alapján határozzák meg a befektetők. Márpedig az uniós kilátások egyelőre nem rózsásak, a 2008-ban kirobbant nemzetközi hitelválság nagy vesztesei között ugyanis ott van az eurózóna több gazdasága is - ez pedig meglátszik az eurón és így a forinton is (a magyar gazdaság legnagyobb piaca az eurózóna, így a nyugat-európai országok gondjaitól Magyarország sem tudja magát függetleníteni, miközben a bankközi piacon a forintot az euróval szemben jegyzik elsősorban, a többi devizaárfolyam a keresztárfolyamokból adódik).

A spekulánsok is Svájcra figyelnek

A svájci frank erősödése mögött spekulációs okok is meghúzódhatnak, a piaci játékosok ugyanis most arra várnak, hogy az árfolyam olyan szintre erősödik az euróval szemben, amit már nem visel el a svájci gazdaság - egyrészről az árcsökkenés, másrészről pedig az exportcégek versenyképességének romlása miatt.

A spekulánsok most épp abban bíznak, hogy a svájci jegybank lépni fog, azaz frankot ad el a piacon euróért, hogy megállítsa a svájci deviza további erősödését. A frank visszapattanásán azért tudnának nyereséget elérni a piaci spekulánsok, mert az előre drágán eladott frankot olcsóbban tudnák visszavásárolni.

Az első és eddig legnagyobb vesztes Görögország, amely tavasszal kerül adósságválságba - az athéni gondok miatt az euró jelentősen gyengült a dollárral szemben és elemzések jelentek meg a valutaunió esetleges széteséséről is (erről itt olvashat részletesen). Az európai adósságválság nem állt meg a görög határnál: Írországot a magas államháztartási hiány miatt július közepén a Moody's, augusztus végén pedig a Standard & Poor's minősítette le, előzőleg pedig Portugália, Spanyolország és Görögország kapott rosszabb osztályzatokat a hitelminősítőktől. Az eurózóna gazdasága az év második negyedében három éve nem látott mértékben növekedett, negyedéves összevetésben 1, az előző év azonos időszakához képest pedig 1,7 százalékkal gyarapodott.

A piaci befektetők hangulata

A konkrét piaci eseményeken túl a forintra és a devizákra az is hatással van, hogy mindez hogyan csapódik le a piacokon, azaz hogyan változik a befektetői hangulat - ez utóbbit ugyan jellemzően az események alakítják, de a tömegpszichológiának is nagy szerepe lehet egyes események jelentőségének megítélésében.

Ha az optimizmus az úr a globális piacokon, akkor a befektetők a kockázatosnak mondott, nagyobb hozamot ígérő eszközök, ezen belül a feltörekvő piacok felé fordulnak, vagyis jellemzően erősödik a forint. Ellenkező esetben, azaz amikor borúlátóak a befektetők, akkor a biztonságosnak vélt célpontok felé veszik az irányt, ilyenkor általában az amerikai dollár mellett a japán jen és a svájci frank izmosodik.

A forint szempontjából kiemelten fontos tényező a piaci hangulat, a magyar pénz ugyanis a nagy világpénzeknél jobban ki van szolgáltatva a nemzetközi hangulat változásainak (a BNP Paribas, a legnagyobb francia bank augusztus elején kiadott, erről szóló elemzését itt találja meg). Ezb azt jelenti, hogy egy-egy jónak, vagy épp rossznak ítélt világgazdasági esemény jóval nagyobb nyomot hagy a magyar pénzen, mint például az eurón, a dolláron, vagy épp a svájci frankon.